2018. április. 06. 15:30 Dercsényi Dávid Utolsó frissítés: 2018. április. 06. 16:15 Itthon

"Királyként" zárja Orbán a kampányt Székesfehérváron

Egy kampányban minden jelentős eseménynek szimbolikus jelentősége van – mi is lehet annak a hátterében, hogy Orbán Viktor a középkori magyar koronázóvárosban zárja a Fidesz kampányát?

Székesfehérváron, az Országalmánál tartja péntek délután a Fidesz a kampányzáró rendezvényét. Miért éppen Székesfehérváron? Mert Orbán itt született? Miért lenne ennek jelentősége a párt mondandója szempontjából? Mert itt fideszes a polgármester? Rengeteg egyéb helyen ez a helyzet. Mert itt olyan fejlesztések valósultak meg? Akkor miért nem Felcsúton?

A politikában a tudatalatti működése mindig érdekes, Rákosiék fel akartak költözni a budai Várba, oda, ahol kínzójuk és üldözőjük, Horthy Miklós kormányzó lakott és dolgozott. Az egykor köztársaságpárti Fidesz szintén vinné oda a miniszterelnökséget (és két minisztérium is tervben van). A királyi koronát az első Orbán-kormány átvitte a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe a Habony-vitrinbe. Azaz egyre több és több szálon köti össze a királyság szellemiségét és örökségét a saját politikai hatalmával.

Hogy függ ez össze Székesfehérvárral? Fehérvárt szokás királyok városának vagy koronázási városnak is hívni. Előbbi titulus szakértők szerint Veszprém és a királynék városa összekapcsolása után született, Fehérvár koronázási város volt, a középkorban azt a koronázást tekintették legitimnek, törvényesnek, amelyik itt történt. Később Pozsony lett a koronázóváros, majd Buda: itt koronázták Ferenc Józsefet és IV. Károlyt magyar királlyá. A kezdetektől megszakításokkal 1541-ig itt koronázták a magyar királyokat. Az első magyar király, akit biztosan itt koronáztak, 1046-ban I. András volt.

A várost Szent István alapította, ahogy a prépostságot is – ezt magánkápolnájaként használta és dinasztiája központjaként is. A prépostságba temették Szent Imre herceget is, és magát Szent Istvánt is. A 11. században nem itt történtek a koronázások, aztán Könyves Kálmánnal megint visszatért a szokás, egészen a török hódoltság kezdetéig.

A székesfehérvári romkertben találhatóak a királyi bazilika, a prépostság romjai, itt történt a koronázás, majd a király a Szent Péter-templomba (mai Szent István-székesegyház) vonult, és megkezdte uralkodását bíráskodással.

A koronázásnál három törvénynek kellett megvalósulnia: az esztergomi érsek végezte, de nem Esztergomban, hanem Fehérvárott, a prépostsági templomban, és a Szent István-i koronával.

A koronával jó és közeli viszonyt ápoló Orbán tehát az Országalmánál lezárja a kampányt, ezzel pedig királyi magasságokba emelik.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?