Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma
Az idei lehet az utolsó előtti „békeév” a felsőoktatásban, 2020-tól ugyanis csak jóval szigorúbb feltételekkel lehet bekerülni az egyetemekre és főiskolákra.
Balog Zoltán az ülésen Palkovics László oktatási államtitkárral átadta a bizottság tagjainak hat évre szóló kinevezési okiratait. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. A MAB a törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel összefüggő eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra.
Az idei lehet az utolsó előtti „békeév” a felsőoktatásban, 2020-tól ugyanis csak jóval szigorúbb feltételekkel lehet bekerülni az egyetemekre és főiskolákra. Két év múlva már csak annak lesz esélye bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségit tesz, mellette pedig minimum egy középfokú nyelvvizsgát szerez. Több szakmai szervezet tiltakozik az intézkedés ellen, azt ugyanis már most sejteni lehet, hogy így több ezer jelentkezővel kevesebbet kell majd elbírálniuk az egyetemeknek és főiskoláknak. Az Oktatási Hivatal decemberben közzétett elemzéséből kiderül, hogy a tavaly alap- és osztatlan szakra felvételizők 46 százalékának nem volt nyelvvizsgája, akiknek pedig volt, azoknak az aránya a sporttudományi, művészeti és művészetközvetítési, valamint a pedagógusképzéseken a legalacsonyabb. Vagyis ezeken a területeken eshet vissza leginkább a hallgatói létszám az új feltétel miatt.