A Nemzeti Választási Bizottság mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – országos listáját nyilvántartásba vette az áprilisi országgyűlési választásra, a jogorvoslatok lezárultát követően hétfőn valamennyi határozat jogerőssé vált.

A nemzetiségi választóként regisztráltak a választáson saját nemzetiségük országos nemzetségi listáját és az egyéni képviselőjelöltek szavazólapját kapják kézhez.

Ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a nemzetiség országos listájára, akkor a nemzetiség – szavazati joggal nem rendelkező – szószólót küldhet az új Országgyűlésbe. Ha a megfelelő számú szavazatot is megkapja a lista, akkor kedvezményes mandátummal akár szavazati joggal rendelkező képviselőt is küldhetnek a parlamentbe.

Korábban megírtuk, volt fideszes képviselői lehet az első parlamenti mandátum, ugyanis ő a német nemzetiségi lista vezetője és eddig 29948 magát német nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár jelezte, hogy az országgyűlési választáson a pártlisták helyett inkább a német nemzetiségi listára szavazna, ennyi szavazat pedig bőven elég egy mandátumhoz.

Négy évvel korábban mindössze 15209-en regisztrálták magukat német nemzetiségiként és 11 415-en szavaztak. Ez messze elmaradt attól, hogy mandátuma legyen a listavezetőnek, ehhez ugyanis 22 022 voksra lett volna szükség.

Ritter Imréről azt kell vagy lehet tudni, hogy 2006-ban a Fidesz és a KDNP jelöltjeként lett képviselő Budaörsön, később Wittinghoff Tamás kihívója is volt a polgármesterségért. Most a német nemzetiségi lista vezetője.

Ha lesz német nemzetiségi mandátum, akkor ez azt is jelenti, hogy 93 helyett csak 92 listás mandátumot osztanak ki a pártok között.