Pontokba szedve mondja el a kormány, mi a baja az ENSZ migrációs tervezetével, és mit akar viszontlátni a közös tárgyalássorozat végén kialakuló szövegben. A kormány összemossa a migrációt a menekültüggyel, pedig a kettő nagyon nem ugyanaz.
Divatba jött a 12 pont, a Független Diákparlament után a kormány is 12 pontban foglalta össze követeléseit az ENSZ-nek. A kormány, miután úgy döntött, nem bojkottálja az ENSZ migrációról szóló tárgyalássorozatát, hanem "harcba száll" (értsd: a témát melegen lehet tartani a választási kampányban), felveszi a kesztyűt. A harcot minden lehetséges eszközzel felvesszük.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Századvég Alapítvány Magyar érdek – Az ENSZ migrációs egyezményének kihívásai című nemzetközi konferencián sorolta fel azt a 12 pontot, amit elvárunk, hogy az ENSZ respektáljon. Egy olyan dokumentumról beszélünk, amely nem lenne kötelező senkire sem – egy olyan szöveg, amelynek a tárgyalása előtt az USA kiszáll a folyamatból, nem tűnik elképesztő erejű diplomáciai dokumentumnak.
1. A kormány szerint a migráció rossz és veszélyes folyamat, súlyos biztonsági kihívásokat okozott eddig is.
2. A nemzetközi erőfeszítések céljának a migrációs folyamatok megállításának kell lennie.
3. A migrációhoz való jog nem tartozik az alapvető emberi jogok közé.
4. A migráció "senkinek sem jó", sem annak, akinek útra kell kelnie, sem a tranzitországoknak, sem pedig azoknak a közösségeknek, amelyek arra kényszerülnek, hogy teljesen más kultúrából fogadjanak be tömegeket.
5. A nemzetközi közösség kötelessége, hogy elismerje, mindenkinek joga van a saját hazájában békében és biztonságban élni, és ha ez nem megy, akkor a lehető legközelebb maradhasson, amíg vissza nem tud menni a hazájába.
6. A migrációs folyamatokból csak az embercsempészek profitálnak, ezért a nemzetközi közösségnek fel kell számolnia a hálózataikat, szigorúan büntetni kell az embercsempészeket, valamint kerülni kell azoknak a politikáknak az erőltetését, amelyek az embercsempészek szolgáltatásainak igénybe vételére ösztönöznek.
7. Tiszteletben kell tartani minden ország jogát, hogy a saját polgárai biztonságát elsődleges kérdésként kezelje, és nem lehet elvitatni a jogát, hogy eldöntse, kit enged be a területére.
8. A nemzetközi közösségnek támogatnia kell minden országot hagyományai és társadalmi berendezkedése megőrzésében.
9. A demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokra vannak jobb eszközök a migrációnál, tiszteletben tartjuk, hogy más ország a migrációt választja, de "ne erőltessék ránk" a migrációt.
10. Minden országnak joga és kötelessége megvédeni a határait, és a nemzetközi közösségnek támogatni kell őket ebben.
11. A tiltott határátlépés súlyos bűncselekmény, amelyet szankcionálni kell, csak a nemzeti és nemzetközi szabályok tiszteletben tartásával lehet átlépni a határokat.
12. A migrációs csomag semmilyen jogi kötelezettséget nem róhat a tagállamokra.
Szijjártó kiemelte: a cél az, hogy "Magyarország valóban magyar ország maradjon", mert "nem akarunk bevándorlóországgá válni".
Első ránézésre nem teljesen érthető, hogy ha az ENSZ befogadja a magyar 11 pontot, a 12-ben miért követeljük, hogy ez ne legyen kötelező senkire. Az viszont érthető, hogy a kormány – a konzultációs ívhez hasonlóan – összemossa a migráció, menekültkérdés témakörét. Méghozzá tudatosa: az ENSZ-en belül az IOM foglalkozik a migrációs tárgyalássorozat koordinálásával, nem az UNHCR. Előbbi a migrációval foglalkozik, utóbbi pedig a menekültekkel – a migráció a külföldi eredetű munkavállalást fedi le, az utóbbi pedig az ilyen-olyan válságövezetekből menekülni kényszerült embereket és ügyeiket.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében kijelentette: sem az EU, sem a nagy nemzetközi szervezetek, mint ENSZ nem értik a világot, amelyben élünk, nem érdekli őket az emberek véleménye, és nem tudnak megfelelő válaszokat adni a kihívásokra. Magyarország és Közép-Európa egyre magabiztosabb, egyre erőteljesebben vállalja a keresztény, konzervatív értékeket, míg Európa nyugati felét az értékek elvesztése jellemzi.