Érezhető megélhetési problémával küzdenek a magyar egyetemisták, ezért tanulás mellett akár hat-nyolc órás műszakokat is elvállalnak, hogy boldogulni tudjanak. Az Eduline beszámolójából kiderül: az ösztöndíjak összegén tizenegy éve emeltek utoljára, a havi 10-20 ezer forintos juttatásból pedig lehetetlen megélni. Véget ért egy időszak, a "romkocsmákban merengő" hallgatókat felváltották az iskola mellett főállásszerűen dolgozók.
Ma minden harmadik magyar egyetemista egész évben, a szorgalmi és vizsgaidőszakban, a tanítás szünetek idején is dolgozik – írja az Eduline a Eurostudent friss felmérésére hivatkozva.
A portál beszámolója szerint a ma dolgozó egyetemisták nagyrésze azért vállal munkát, hogy fedezni tudja kiadásait, míg minden második hallgató nyíltan kimondja: ha nem dolgozna, nem engedhetné meg magának, hogy egyetemre, főiskolára járjon.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint azzal semmi gond nincs, hogy egy egyetemista munkát vállal, főleg, ha a munkakeresés szakmai tapasztalat céljából zajlik. Ám "sok hallgató annyira nehéz anyagi helyzetben van, hogy munka nélkül egyáltalán nem tudna egyetemen vagy főiskolán tanulni" – szögezi le Gulyás Tibor.
Az Eurostudent kutatása szerint egyébként meglepően sokat dolgoznak a magyar egyetemisták: nem ritka, hogy manapság már az elsőévesek is elvállalják a nyolcórás műszakot. Ez viszont – mutat rá az Eduline – a tanulástól veszi el az időt.
Utóbbi jelenség a tantermen belül is érzékelhető, mert egyre kevesebben járnak be a látogatásköteles órákra, sőt, olyan is előfordul, hogy év elején rögvest "alkudozás" kezdődik a hallgató és az oktató között: a dolgozó egyetemisták sokszor pluszfeladatok elvégzéséért kérnek felmentést az óra látogatása alól.
Két egyetemista mentheti meg a világot évi 200 millió kilogramm szennyeződéstől
