Törvényi előírás hiányában az Országos Bírósági Hivatal (az OBH) értelmezése és iránymutatása szabályozza az elektronikus kapcsolattartást a budapesti bíróságokon a szabálysértési ügyekben. Csakhogy Handó Tünde hivatalának nem lenne joga a törvényalkotáshoz vagy -értelmezéshez, ez tehát alkotmánysértő – érvelnek ügyvédek, és erre hivatkozva készülnek megtámadni az így született döntéseket.
„Az iratok kézbesítése kapcsán bizonytalanságot eredményez, hogy a szabálysértési törvény kizárólag a postai, személyes vagy kézbesítő útján történő kézbesítéshez fűz joghatásokat.
Az Országos Bírósági Hivatal álláspontja szerint az E-ügyintézési törvényből levezethetően az elektronikus kézbesítés is hatályosnak tekintendő”
– áll a hvg.hu birtokába jutott kezelési útmutatóban, amely a fővárosi bíráknak nyújt eligazodást az elektronikus kapcsolattartás terén. Az OBH értelmezése szerint tehát bár a szabálysértési törvénybe nem kerültek be a részletszabályok, ahogy az például a büntetőeljárási törvényben is szerepel, ettől még ezekben az eljárásokban is az elektronikus kapcsolattartás alkalmazandó.
Január óta ez amúgy nem csak a bíróságok, hanem a szabálysértési hatóságok, szakértők és ügyvédek számára is kötelező. Ráadásul a kézbesítés nem egyszerű technikai kérdés: egy bírósági irat átvételétől számítódik például a fellebbezési határidő, ennek elmulasztása pedig egyet jelent a bírói döntés elfogadásával, még akkor is, ha az történetesen elmarasztaló.
| Hány ügyet érinthet a zavaros helyzet? |
A szabálysértési eljárások súlyát jól jelzi, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben lévő fogvatartottak egy része – egy átlagos napon 200-400 ember – ugyanis egyszerű szabálysértések miatt van börtönben. Ők – akik nem fizették ki a rájuk kiszabott pénzbírságot – nem is számítanak elítélteknek, ám az elzárásukat ugyanúgy a börtönökben kell leülniük. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint januárban 2322 szabálysértési ügy fejeződött be elsőfokon a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, míg másodfokon, a Fővárosi Törvényszéken mindössze öt. |
Ki az úr a világítótoronyban?
Nagy kérdés azonban, miként írhat elő eljárásrendet az OBH a bírák, sőt az ügyvédek, közjegyzők és hatóságok számára is? A bíróságok szakmai irányítása ugyanis nem az OBH, hanem a Kúria feladata. „A jogértelmezési kérdések megválaszolására van a jogegységi döntés” – fogalmazott egy bírósági forrásunk. A hvg.hu információja szerint ezt a szakmai irányítási feladatot veszi át egyre több ügyben a Handó Tünde vezette szervezet – és ez egyre több feszültséget okoz a bírói karon belül.
Egy sor a Kúriával párhozamos OBH-s munkacsoportot hoztak már létre, például a büntetések kiszabásának vizsgálatára, és még a jogtudomány szerepéről is szerveztek konferenciát a Kúria ellenében. Újabban pedig az OBH gyűjti az eljárási törvényekkel kapcsolatban a bírákban felmerült észrevételeket is. Mindhárom témáról nehéz belátni, miért lenne igazgatási kérdés.
„Olyanok vagyunk, mint a világítótorony” – rendszerint így írja le Handó Tünde a „kétfejű” bírósági rendszerben az OBH és a Kúria viszonyát. Eszerint a Kúria mutatja a hajósoknak az irányt, az OBH pedig azért felel, hogy a világítótorony működőképes legyen. Jelen esetben ez azt jelentené, hogy az elektronikus ügyintézést lehetővé tévő iratkezelési rendszer megalkotása lenne az OBH feladata.
„Garanciális jogokat érintő, alapvető jogkérdések eldöntése a Kúria a feladata”
– fogalmazott a hvg.hu kérdésére Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke, hozzátéve, az e-ügyintézéssel kapcsolatban eddig felmerült technikai kérdésekben – például egy hibás beadvány miatt – ugyanakkor nagyon gyorsan és pozitívan lépett fel a bírósági hivatal.
A törvény szerint a szabálysértéseknél a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell az új előírásokat. Ezek az ügyek kerülhetnek viták középpontjába: a hvg-nek ugyanis több jogász is felvetette, hogy az Alkotmánybírságon fogja megtámadni az alkotmánysértőnek gondolt eljárásokat (korábban Handó Tünde integritási szabályzata került az Alkotmánybíróság elé, amely el is meszelte azt).
Digitális forradalom: mi az a PDF-fájl?
Az elektronikus bírósági ügyintézés más területen sem sikersztori. A bíróságok felkészültségét jól mutatja, hogy a közelmúltban a Fővárosi Törvényszéken a Quaestor-ügyben merült fel a tárgyaláson: vajon mi az a PDF-fájl. Ehhez képest január elsejével tetőzött a bíróságokon a digitális forradalom, azóta ugyanis leáldozott a milliós nagyságrendű papírrengetegnek, s már a büntető- és a szabálysértési eljárásokban is megkezdődött az úgynevezett elektronikus kapcsolattartás (a polgári ügyekben ez már két éve kötelező).
Az év eleje óta minden beadványt, iratot elektronikus formában, kell eljuttatniuk a bíróságokra egy erre rendszeresített informatikai rendszeren keresztül, amit a magánszemélyek az ügyfélkapun, a cégek a cégkapun, míg a hatóságok és közfeladatot ellátó szervek a hivatali kapun keresztül érnek el. Ez azonban a gyakorlatban sok gondot okozott: sokszor nem működött a bírósági informatikai rendszer, a BIIR – ilyenkor átmenetileg papírra változik az ügymenet – vagy éppen nem volt képes fogadni a benyújtott iratot annak formátuma miatt, noha az előzetesen egyeztetett formátum volt – panaszolták ügyvédek.
„Sokk érte az igazságszolgáltatást”
A jogtanácsosokkal együtt 20 ezer fősre duzzadt jogi képviselők sem álltak még készen. „Az eredeti bevezetési határidő megtartását azért javasoljuk, mert a 2018. január 1-i határideig semmilyen lehetőség nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ügyvédi kar a rendszert próbaüzemben tesztelje. A használandó felületek, funkciók, programok még mindig nem érhetők el, sem a használandó cégkapu nem próbálható ki” – áll abban a tavaly október közepén kelt levelében, amelyet a MÜK elnöke írt az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkárának, felkészülési időt kérve.
Ebben Bánáti úgy fogalmaz: „nem fogadható el az, hogy az ügyvédi ügyintézést teljesen átalakító működés feltételeit csak a tényleges kezdéskor, január elsején teszik elérhetővé”. Ám hiába csúszott minden informatikai megvalósítás az utolsó pillanatra, az ügyvédek nem találtak megértő fülekre, s nem kaptak haladékot. A kapkodás, valamint az, hogy az ügyvédeket kihagyták a fejlesztésekből komoly problémát idéz elő, Bánáti szerint
„az eljárás alanyainak érdekeit és így a büntetőeljárás törvényességét fogják komolyan veszélyeztetni”.
„Olyan sok még a gond, hogy ma még inkább a hatóságok is inkább papíron járnak el” – fogalmaznak igazságügyi forrásaink. Az igazságszolgáltatás ugyanis nem volt kellőképpen felkészülve a váltásra. „Sokk érte az igazságszolgáltatást” – értékelte a jelenlegi helyzetet Bánáti János, hozzátéve, az okozza a legnagyobb problémát, hogy nem csak az eljárások módja, de azok szabályai is alapvetően megváltoznak júliustól.
A káosz azonban még nem tetőzött, mivel – a szabálysértési ügyeket kivéve – csak a január elseje után indult ügyekben kell az új szabályokat alkalmazni. Így az elektronikus ügyintézés bevezetésének első hónapjai főként a gyorsított eljárásokat, az előzetes letartóztatások elrendelését vagy a tárgyalás mellőzésével hozott végzéseket érintik fokozottabban.
A finomhangolások hiánya amúgy nem csak az ügyvédeket érinti kellemetlenül: az ügyészségi bírósági vezetőkhöz, beosztásuk miatt befutó, alkalmanként több száz elektronikus levél megfelelő szétosztása is sok problémát okoz a mindennapokban, a határidők ugyanis az elektronikus irat beérkezésétől ketyegnek. Ez amúgy a nagyobb cégek, ügyvédi irodák vezetőit is komoly kihívás elé állítják.
Handó Tünde a célkeresztben: az OBT nyíltan vállalja a küzdelmet
