Éles tiltakozást váltott ki, hogy a Horthy emlékére tartandó misét szerveztek arra a napra, amely az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulója. És ha nem arra a napra tervezték volna?

Amikor Székesfehérváron a fideszes önkormányzat támogatásával Hóman Bálintnak készültek szobrot állítani, ezt Orbán Viktor állíttatta le, és kijelentette: nemcsak Hómannak, de Horthynak sem szabad szobrot állítani Magyarországon. Miért is? Azért, mert idegen megszálló hatalommal működtek együtt. Tehát nem a zsidótörvények miatt, nem a háborúba lépés miatt, nem a kor súlyos szociális feszültségei miatt, hanem csak és kizárólag azért, mert a német megszállást követően együttműködtek a németekkel.

Azzal, hogy a Horthy-mise elleni tiltakozás középpontjába az Auschwitz-évfordulóval való egybeesést állítva a Horthy-kérdést zsidók ügyévé sikerült tenni. Nagy kár. Horthy nemcsak zsidó magyarok, de nem zsidó magyarok százezreinek haláláért is felelős volt. A Horthy-rendszer huszonöt évén végigvonult az antiszemitizmus, de végigvonult a revíziós politika is, amelynek jegyében az akkori elit elengedhetetlennek tartotta, hogy belépjen Németország oldalán a Szovjetunió elleni háborúba.

A magyar tradicionalista jobboldal Horthy-kultusza az újratemetéssel kezdődött, Boross Péter az Antall-kormány minisztereként jelent meg a temetésen. Orbán Viktor és Lázár János ezt a hagyományt folytatta, amikor kivételes államférfiként jellemezte Horthyt. Boross és Lezsák tervezett részvétele az elmaradt megemlékezésen ebbe a sorba illeszkedik. Hogy ki tiszteli közülük antiszemitizmusáért is, nem tudjuk, de revíziós politikáját mindannyian tisztelik. Lázár szeretné átmenetinek tekinteni a mai határokat, Orbán az autonómiát „jobb híján” támogatja a nemzeti kérdés megoldásaként, és ismételten azt üzeni: „a Kárpát-medence jövőjét magyar nyelven írják”. Ezek revíziós ábrándok, a letelepedés nélküli kedvezményes honosítás – kiváltképp választójoggal – részleges revíziós cselekedet. (Ellentétes a békeszerződéssel, a határ túloldalára kerülteket bevonja a magyarországi politikai közösségbe.) Ez hidegháború a szomszédokkal, mint Horthyék két évtizeden át folytatott hidegháborúja. Orbánék melegháborúig nem vihetik a dolgot, szerencsére nincs hozzá haderejük, és nincs hozzá szövetségesük. (Bár tervezgetik az erősebb hadsereget, és láthatóan keresik a lehetséges szövetségest.) A fideszes vezetők által ápolt Horthy-kultusz e politika logikus velejárója.

Akik a Horthy-kultuszt ellenzik, azoknak a Horthy revíziós politikáját a mai feltételek mellett követő orbáni politikát is ellenezniük kellene.