Sokan felkapták fejüket a hírre, miszerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaskán mesés fizetéssel csábítják az óvodapedagógusokat. A mintegy 600 fős falu önkormányzata bruttó 350-520 ezer forintot sem sajnálna, csakhogy valaki végre elvállalja a megbízatást.

A falu nehéz helyzetét jól mutatja, hogy akár pályakezdőknek is megadnák ezeket az összegeket. Pedig a pedagógus-bértábla alapján a frissen végzettek legjobb esetben is csak bruttó 196 ezer forintot vihetnének haza. Ez nem sokkal több, mint a fele a jól csengő bruttó 350 ezres fizetésnek. Az utóbbi összeget csak úgy kaphatnák meg, ha az önkormányzat saját keretéből kipótolja a papíron járó béreket.

Összehasonlításképpen, hogy mennyire számít mesésnek a határmenti falu ajánlata: a bértábla szerint egy több mint 30 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú óvodapedagógusnak jár bruttó 360 ezer forint. Bruttó félmilliós fizetésről azonban még a pedagógus II. kategóriába tartozó, 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkező mesterfokozattal rendelkező pedagógusok sem álmodozhatnak.

Érzik, hogy bajban van a falu

Meglepetésünkre Beri Tamás, az egyhamar híressé váló Tornanádaska polgármestere arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy bár szép számmal vannak érdeklődők, még senkit sem sikerült találnia a meghirdetett óvónői állásra. Még jobban meglepődtünk, amikor elárulta: ennek az az oka, hogy sokan kevesellték az első hallásra mesésnek tűnő fizetést, mondván, máshol sem kapnak jelentősen kisebb összeget. Volt, aki óvodavezetőnek jelentkezett, és bruttó 580 ezer forintot kért volna, tehát többet, mint amennyiről a hirdetés szólt. Arra is volt példa, hogy az egyik jelentkezővel 420-450 ezer forintos fizetésről alkudozott.

“Muszáj lesz megadnom, érzik, hogy bajban van a település”

– mondta kissé letörten a település vezetője. Lassan két éve keres óvónőt, 3-4 dolgozót tudna felvenni. A jelenlegi óvónőkre is gondolnia kell, vagyis kénytelen lesz megemelni a bérüket, mert mint fogalmazott: “a faluban az oktatás a legfontosabb”.

Fazekas István

Némileg érthető, miért nem tolonganak az állásért; nem biztos, hogy annak, aki nem a faluban vagy annak környékén lakik, elég vonzó az ajánlat. Miskolc, a legközelebbi nagyváros 64 kilométerre, kb. egyórás kocsiútra van Tornanádáskától. Még kevésbé lehet csábító azoknak, akiknek nincs kocsijuk: busszal ez majdnem kétórás utazást jelent.

Ebből a szempontból némileg hasonló a helyzet, mint a pályakezdő háziorvosok esetében; hiába ad az állam többmilliós támogatásokat az üresen álló praxisok betöltésére, a körülmények miatt mégis kevesen élnek a lehetőséggel.

Több mint 190 helyen keresnek óvónőt

Nem Tornanádaska az egyetlen Borsod megyei település, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek. Hasonló helyzetben van még:

• Mezőkeresztes
• Novajidrány
• Sajóbábony
• Miskolc
• Hangony
• Hernádvécse
• Szakáld
• Kesznyéten
• Sajólád
• Ónod
• Tiszalúc
• Szalaszend
• Balajt
• Sajókaza

Másképpen kifejezve: a 2015/2016-os tanév adatai szerint Borsodban több óvodás (10,8) jutott egy óvónőre, mint például Somogyban (9,6).

A közigazgatási állásokat összesítő kormányzati honlapot böngészve egyértelmű, hogy nem is kizárólag B.-A.-Z. megyében van szükség óvodapedagógusokra: a lista szerint országosan több mint 190 helyen keresnek óvodai dolgozókat. Sok helyen találkoztunk a hirdetésekben, hogy “a munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető”.

A jelenség nemcsak a kisebb vidéki településeket érinti; a Pedagógusok Szakszervezete olyan budapesti kerültről is tud, ahonnan több mint 10 óvodapedagógus hiányzik, de a belügy honlapja szerint a XI. kerületi Észak-Kelenföldi Óvoda például rögtön négy dolgozót tudna felvenni.

Inkább külföldre mennek

“Tornanádaska kirívó eset, ennyire nem vészes az országos helyzet”

– mondta Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője, amikor kérdeztük, mennyire általános a pedagógushiány. A helyzet azonban évről évre romlani fog, ahogy egyre több óvónő megy nyugdíjba, magyarázta. Itt üt vissza az is, hogy óvodapedagógusok 99 százaléka nő, ugyanis ők előbb mehetnek nyugdíjba. Főleg a kisebb városok, falvak vannak veszélyben; ezeket a településeket érinti leginkább a óvodapedagógusi állomány elöregedése, ami a munkaerőhiány legfőbb oka, mondta a Békés megyében óvónőként dolgozó szakszervezeti vezető. Ezért sincs igazán jelentősége annak, hogy a KSH adatai szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony az egy pedagógusra jutó gyerekek száma.

Hasonlóan nyilatkozott Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke is. Úgy látja, országos szinten 4-5 múlva lesz igazán probléma az óvónőhiány. Erre fel kell készülniük az önkormányzatoknak, tette hozzá. Elsősorban a Dél-Dunántúlon, Zala megye egyes részein, Nógrádban és Borsodban okozhat ez gondot.

Fazekas István

Pedig az óvodapedagógusok száma 1990 óta gyakorlatilag stagnál; akkor 33 600-an dolgoztak ilyen munkakörben, addig 2016-ban ez a szám 31 368 volt. A problémát az okozza, hogy nincs elegendő utánpótlás: annak ellenére sem megoldott a következő generáció biztosítása, hogy az óvodapedagógusi szak kifejezetten népszerűnek számít a felsőoktatásban tanulók körében. 2016-ban 3145-en jelentkeztek első helyen valamelyik felsőoktatási intézmény óvodapedagógus szakára. Ez azt jelenti, hogy abban az évben ez volt a második legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment mögött, megelőzve az olyan slágerszakokat, mint a mérnökinformatikus. (Jelenleg 13 felsőoktatási intézmény folytat óvodapedagógusi képzést.)

Korántsem biztos, hogy a végzettek végül szakmájukban helyezkednek el, mutatott rá Verba Attiláné. Sokan hagyják el a pályát, vagy az történik, ami az egészségügyben, vagyis inkább külföldön kamatoztatják (pl. bébiszitterként) az itthon megszerzett tudásukat. Nagyon nem kell magyarázni miért: jobb fizetés, több lehetőség. Anglia, Luxemburg, Hollandia és Svájc – ezek a legnépszerűbb célországok.

Nem mindenki tudja megadni a mesés fizetést

Mindebbe az is belejátszik, hogy a területi egyenlőtlenségek miatt vannak olyan települések, ahol nemhogy munkaerőhiány van, hanem képtelenek munkát találni az óvónők, viszont “az ország másik végébe nem akarnak elmenni dolgozni”, mondta a gyakorló óvónő. Szerinte az önkormányzatoknak kell lépniük, ha nem akarják, hogy tovább romoljon az óvodai ellátás minősége, annak ugyanis nem látják jelét, hogy a kormány béremelésre készülne 2018-ban.

Kérdésünkre, mit tehetnek az önkormányzatok hasonló esetben, Schmidt Jenő mondta, például extra támogatásokkal, tanulmányi szerződésekkel javíthatnak a helyzeten. A vagyonosabb települések ebből a szempontból is előnyösebb helyzetben lesznek, mondta Schmidt, aki szerint mintegy 2000 település most sem lenne képes olyan bért ajánlani, mint Tornanádaska. Ugyanakkor nem hiszi, hogy a B.-A.-Z. megyei falu éveken keresztül képes lesz biztosítani a 350-520 ezres fizetéseket, tette hozzá szkeptikusan Tab polgármestere.