A homeopátiában csak hinni lehet, mert másra nem jó – ezt több tudományos ajánlás is tisztázta már. Ezért is rejtély, hogy miért dőlnek be még mindig olyan sokan a homeopátiás ígéreteknek, hogy képesek egy folyton növekvő piacot eltartani. A szabályozás egyelőre nem segíti a tisztánlátást, pedig ki lehetne védeni az átverést.
2005-ben jelent meg a The Lancet című folyóiratban az az alapos tanulmány, amely szerint nincs különbség a homeopátia és a placebo hatásában. Több mint egy évtizeddel később még mindig ott tartunk, hogy hiába tekintenek a kétkedők az alternatív gyógyászat legnagyobb átveréseként a homeopátiára, és hiába sorolják a tudományos érveket ennek az alátámasztására, a vitát még mindig nem sikerült lezárni. A homeopátia zavartalanul folytatja a diadalútját: gyógyszertárak, orvosok szakosodnak a homeopata szerekre, a betegek pedig töretlen bizalommal fordulnak hozzájuk. A homeopátia piaca 2015-ben például meghaladta az egymilliárd eurót az Európai Unióban.
A napokban egy újabb tudományos állásfoglalás érkezett arról, hogy ezt a rengeteg pénzt a semmire dobjuk ki: az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete kimondta, hogy a homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása csak a placebohatással magyarázható, a homeopátiát támogató tudományos állítások valószerűtlenek, és nem állnak összhangban a kémia és fizika elfogadott elméleteivel. (Pénteken derült ki egyébként, hogy a Semmelweis Egyetem leállítja homeopátiás képzését.) Sőt a homeopátia nemcsak hogy nem használ, „valójában kártékony is lehet azáltal, hogy időlegesen vagy tartósan eltántorítja a betegeket a megfelelő, bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől, illetve aláássa a betegek és a közvélemény tudományos bizonyítékokba vetett bizalmát”.
Felvetődik a kérdés, hogy az újra és újra felbukkanó tudományos kifogások ellenére mi az, ami a homeopátiában bízó betegeket még mindig odaláncolja ezekhez a szerekhez. Dr. Csupor Dezső gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének egyetemi docense szerint főleg a kémiai szerekkel szembeni ellenérzés és a túlterhelt egészségügyi rendszerben való bolyongás tereli a betegeket az alternatív szerek és módszerek felé. „Sokan tévesen – a mellékhatásokat túlértékelve, a hatásosságot alábecsülve – azt gondolják, a szintetikus gyógyszervegyületek csak károsak lehetnek, a homeopátia ezzel szemben ártalmatlan, »szelíd« gyógymód” – mondja a szakember, aki szerint fontos vonzerő az is, hogy a homeopata orvos a magánrendelésen ráér részletesen foglalkozni a beteg problémáival, ezzel szemben az állami egészségügyben a konkrét betegségre koncentrálva, kevésbé személyes módon történik az ellátás. Az sem mellékes, hogy a homeopátia iránt rajongók zömének kevés ismerete van arról, konkrét problémája esetén mit várhat egy homeopátiás és egy normál gyógyszertől.
Hiába nem ér semmit, a szabályok nem segítenek
Ezekre az ismeretekre a jelenleg érvényben lévő engedélyezési eljárás alapján nem is nagyon tehetnek szert a betegek, a homeopátiás készítmények ugyanis egyszerűsített engedélyezésre jogosultak, azaz sem állatkísérleteket, sem embereken klinikai vizsgálatokat nem kell az engedélyhez elvégezni. A homeopátiás készítmények forgalmazási feltételeit egy uniós jogszabály alapján engedélyezi a magyarországi gyógyszerügyi hatóság is – írta kérdésünkre az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OÉGYI).
A homeopátiás készítményeknek bizonyos feltételeket kell teljesíteniük, de ezek egyike sem vonatkozik a hatásosságra: a kiindulási anyag hígítási fokának biztosítania kell az ártalmatlanságot, ki kell zárnia a mérgezés lehetőségét, és – ami miatt sötétben tapogatózik minden homeopátiát választó beteg – az engedélyt akkor kapja meg a készítmény, ha nincs javallata. Ha ugyanis egy homeopátiás gyógyszert orvosi javallattal kívánnának forgalomba hozni, annak hatásosságát ugyanúgy kell bizonyítani, mint a többi gyógyszerét. Természetesen ezen szerek esetében is ellenőrzött a gyártás, a termékek tisztasága, minősége, előállításukhoz gyógyszergyártási engedély kell, csak éppen a hatásosságot nem kell bizonyítani – fejtette ki az OGYÉI. Erre sok reményt nem is látunk, mivel az OGYÉI tájékoztatása szerint Magyarországon nem folyik homeopátiás szerrel klinikai vizsgálat.
Pedig mindaddig, amíg egy szerről nem bizonyítják be, hogy hatásos, hatástalannak tekintendő – hangsúlyozza Csupor Dezső. A homeopátiás szerek 99 százaléka esetén még csak próbálkozás sem történt a hatásosság bizonyítására.
„Ha egy beteg nem biztos a dolgában, általában elmondom neki, hogy a homeopátiás szerek hatásosságától ne sokat várjon. Ha viszont határozott szándéka, hogy homeopátiás készítményt vásároljon, akkor inkább szó nélkül kiszolgálom, mert előfordult már, hogy leüvöltötték a fejem, hogy mit értek én ehhez, és milyen jogom jelentem ki, hogy a szer nem használ” – mondja egy gyógyszerész.
Csupor Dezső szerint az egyéni tapasztalat becsapós: „Ha valaki homeopátiás szer szedése után meggyógyult, hajlamos úgy interpretálni, hogy ez a szer miatt történt, holott az esetek nagy százalékában a betegségek tünetei maguktól is enyhülnek. Ha nincsenek sok betegen végzett, valamilyen kontrollhoz hasonlított hatásossági vizsgálatok, a hatásossággal kapcsolatban nem tehető pozitív tartalmú kijelentés”.
Ennek ellenére a homeopátiás készítmények valóban bizalomgerjesztő formában érhetőek el a patikákban, a homeopata orvosok pedig magától értetődően ajánlják ezeket a készítményeket a legkülönbözőbb bajokra. Ha viszont orvosetikailag is helyesen akarnak eljárni, akkor teljeskorű tájékoztatást kell adniuk, ez törvényi kötelességük is, ha nem teszik, mulasztást követnek el – mondja Dr. Szebik Imre, a Semmelweis Egyetem tudományos munkatársa.
A helyzetet viszont bonyolítja a homepátia szürkezónás státusza. „A homeopata kollégáink állítása szerint a hagyományos kontrollcsoportos kutatási módszertan nem alkalmas a homeopátiás gyógymód hatásosságának vizsgálatára. Emiatt a párbeszéd zsákutcába jutott” – magyarázza a kialakult helyzetet az orvosetikus. Szebik Imre szerint a kölcsönös tisztelet, a betegek érdekének figyelembe vétele, a szakmai tisztesség a minimum hozzáállás: „Ha a homeopátiás gyógymód »csak« placebo hatású, az a hatás sem elhanyagolható mértékű, bár ebben az esetben a homeopátiás szerek viszonylag magas ára jelenthet gondot”. Novák Hunor például a nagy izgalmat kiváltó kísérletében 2400 forintot költött arra az altatóra, amelyből egy egész üveggel bevett élő adásban, és amelynek aztán semmilyen hatása nem volt. A semmiért pedig elég nagy ár 2400 forint.
Az OGYÉI-t megkérdeztük, hogy az európai akadémiák ajánlása nyomán terveznek-e bármiféle változtatást az engedélyezés folyamatában, illetve a termékinformációkkal kapcsolatos előírásokban, de kiderült, hogy a hatóságnak erre nincs „jogosítványa”. A homeopátiás készítmények forgalmazási feltételeit ugyanis uniós jogszabály alapján engedélyezi a magyarországi gyógyszerügyi hatóság is, és a jelenleg hatályban lévő szabályozáson kizárólag az Európai Bizottság változtathat. Egyelőre nincs napirenden az Európai Unió Gyógyszerkódexének felülvizsgálata a homeopátiás szerekre vonatkozó szabályozást illetően, így ettől eltérni Magyarországon sem lehet.
Hosszú távon az jelenthet megoldást, ha a hatásosság szempontjából vizsgált és igazolt hatású szereket jogilag elkülönítenék a bizonyítatlan hatásosságú szerektől – javasolja Csupor Dezső. „Véleményem szerint nem a betiltás lenne a megoldás, hanem a határozott elkülönítés: azaz, ami nem igazolt hatásosságú, ne viselhesse a gyógyszer nevet. A teljes tiltás valószínűleg a minőségi problémák sokasodásával járna, mert bár a homeopátiás szerek hatásossága (általában) bizonyítatlan, legalább a minőségük, gyártási körülményeik ellenőrzöttek. És van itt még egy probléma: az európai piacon számos olyan szer jelenik meg homeopátiás készítményként, amely jelentős, mérhető mennyiségű hatóanyagot tartalmaz (ne lepődjünk meg, ha ezeknél a hatásosság is igazolható). Szerencsés lenne, ha a homeopátiás és normál gyógyszereket dózis szempontjából is egyértelműen elkülönítenék”.
Az akadémiák mostani ajánlásában a szakember semmi újat nem talált, hiszen számos tudományos testület készítet már korábban is hasonló dokumentumokat, komoly előrelépés mégsem történt a problémák megoldásában: „A homeopátiás hitvitákhoz kiváló gyúanyag egy-egy ilyen szakértői állásfoglalás, de az ilyen viták nem járnak igazi előremozdulással. Az ilyen anyagoknak az lehet a szerepe, hogy rávegyék a jogalkotókat: foglalkozanak a gyógyászati céllal alkalmazott készítmények elégtelen európai szabályozásának újragondolásával”.
Szerettük volna megtudni az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól, hogy az európai akadémiák állásfoglalása nyomán terveznek-e bármilyen felvilágosító kampányt, amellyel felhívják a betegek figyelmét arra, hogy a homeopátiás szerek hatékonyságát nem támasztják alá tudományos vizsgálatok, és hogy a tudományos ajánlás szerint a homeopátia valójában kártékony is lehet, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.