„Éreztem, hogy nem én vagyok az az igazgató, akit ez az oktatásirányítás igényel" – mondta a júliusban leváltott makói iskolaigazgató, Rója István, aki most az MSZP színeiben indul a választásokon, de elárulta, akár a Jobbikkal közös jelöltként is elindult volna. Portré az egykor birkózó Rója Istvánról, akinek most Lázár Jánossal kell birokra kelnie.
„Több mint 50 éve kamaszok között élek” – mondja a 60. születésnapját a közelmúltban ünneplő pedagógus, akit augusztusban 22 év után leváltottak a makói József Attila Gimnázium éléről. „A szakmunkásokat tanító édesapám volt Makón az a tanár, aki mindig mindenhova hozza a fiát” – emlékszik vissza a máig meghatározó kezdetekre. Így vagy iskolába járt – ott érettségizett ő is, ahol mostanáig igazgató volt –, vagy táborozott, vagy kirándult. Mégsem csak az édesapja vagy a gyerekkori emlékek miatt választotta hivatását. Elmondása szerint azt is sokat nyomott a latban, hogy az osztályajtó mögött más világ van. „Ha én megyek a terembe harminc gimnazista közé, akkor ott közösen alkotunk.”
Életében a sport is meghatározó szerepet játszott – gyerekkorában többszörös birkózóbajnok volt –, ezért választotta a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a földrajz mellé a testnevelés szakot. Később, hogy középiskolában taníthasson, a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát.
Az országos visszhangot kiváltó leváltása nem lepte meg. „Éreztem, hogy nem én vagyok az az igazgató, akit ez az oktatásirányítás igényel.” Kollégáitól emlékbe egy könyvet kapott, amibe mindenki írt valamit, „többen azt, hogy köszönik, amiért hagytam őket dolgozni”.
Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nemrég bejelentette: 2018 tavaszán őt indítja az országgyűlési képviselőségért Lázár János kancelláriaminiszter választókerületében.
Makón, a barátokkal közösen épített házban él. Felesége matematikát tanít. Két felnőtt korú fia közül a nagyobbik a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán végzett, a kisebbik matematikus. Szabadidejében sokat sportol – evez, síel, úszik és kirándul –, de az igazi kikapcsolódást az jelenti számára, ha a konyában vagy a kertjében horvát mintára felépített ökörsütőn alkothat valami különlegeset.
HVG: Az iskola titkárságán még mindig főnökként beszélnek önről. Ezek szerint nem változott túl sok minden azóta, hogy leváltották az iskola éléről?
Rója István: A kollégáim megszokták már, hogy így szólítanak, és tulajdonképpen akár ki is járhat, hiszen címzetes igazgató vagyok. Tíz év után automatikusan adják a címet, és ehhez pótlékot is. Azért igyekszem csak akkor beleszólni a dolgokba, ha kérdeznek.
Nem gondolt arra, hogy nem marad tanítani abban az iskolában, amit 22 évig vezetett?
Makón nincs ennél jobb gimnázium. Egyébként is melyik iskola kíván magának 60 éves földrajz-testnevelő szakos tanárt?
Most legfeljebb tornatanárként irányít, a medence széléről, de legalább egy kultikus Makovecz-épületben. Ez valamelyest vigasztalja?
Sokkal inkább fájdalom, mintsem vigasz. Régen volt az iskolának egy 50 méteres, mélyvizes uszodája, de ezt elbontották az új fürdő miatt. Most 25 méteres tanuszodánk van, felnőtt embernek has középig érő vízzel és nagyon keskeny sávokkal. A tornateremmel sem jártunk jobban. Amikor elkészült, kérdeztem a tervezőt: Imre bácsi hol vannak a kosárpalánkok? Mire ő: de igazgató úr, a templomi hatást nem törhetjük meg. Képzeljenek el egy tornacsarnokot 21 méteres belmagassággal!
Dacból állt be az MSZP–hez, vagy tud is azonosulni a szocialista eszmékkel?
Csak teljes ellenzéki összefogással tudnék azonosulni. Azt vallom, hogy mindenki velem van, aki nincs ellenem. Még azok a fideszes tanítványaim is, akik mindig a Fideszre szavaztak, de unják ezt a központosítást, a kézi vezérlést. Úgy fogadtam el az MSZP felkérését, hogy tisztában vagyok vele: ők is összeborulnak, akivel csak lehet. Nem vagyok szocialista, és azt is leszögezem, hogy a 2010 előtti Magyarországon sem mentek jól a dolgok. Egyébként mások is megkerestek, de ők nagyon kis pártok voltak, márpedig igazából csak a Fidesz, az MSZP és Jobbik játszik. Tisztában vagyok azzal, hogy nincs Magyarországon egyértelműen szimpatikus politikai csoportosulás.
Ha Jobbik kopogtat be önhöz először, velük is lepaktál?
Ha ez történt volna, akkor függetlenként indulnék, az MSZP–Jobbik közös támogatás jegyében.
És mi hajtja? Netán eljátszott a gondolattal, hogy Lázár Jánosból annyian kiábrándultak, hogy a kutya sem fog rá szavazni?
Lázár nagy formátumú politikus, Magyarországon a három legnehezebben legyőzhető jelölt között biztosan ott van, ráadásul még nála is okosabbak állnak mögötte. Ha csak Makóról lenne szó, lehetne esélyem. De okosan csinált a Fidesz 400 képviselőből 200–at: korábban Makó és a 16 szomszédos falu volt egy körzet, most ehhez hozzácsapták Hódmezővásárhelyt és még három települést.
Ha ennyire reménytelennek látja a küzdelmeket, mégis miért vállalta a képviselő-jelöltséget?
Sportemberként nyilván azért állok a szőnyegre, mert az ellenfelet szeretném két vállra fektetni. De realista is vagyok, és egy pillanatig sem képzelem sem, hogy erre minden esélyem megvan. A szocialisták egyébként azzal a nyilatkozatommal fogtak meg, hogy a gonosz érvényesüléséhez elég, ha a jók tétlenek maradnak. Erre mondták ők, hogy akkor itt a helyzet.
Mit szóltak a szülők és a tanítványai a politikai szerepvállaláshoz? Nem biztos, hogy egyeznek a nézeteik.
Az óráimon azt már érezhették a diákjaim, hogy demokratikus beszélgetés részesei. Nálam mindenről szabad véleményt mondani, hallottam is jó gondolatokat. Akik ismernek, tudnak a nyíltságomról. Tavasszal volt itt egy tüntetés, nem sokkal utána a ballagási ünnepség, és a taps miatt négy-öt percig nem tudtam elkezdeni az igazgatói beszédemet.
Azért állnak ki maga mellett, mert ön az a laza, haverkodós tanár vagy pedig olyasvalaki, akit tisztelnek és isszák a szavát?
Inkább azt választanám, hogy isszák minden szavamat, mert az tárgyilagos. Amúgy nagyon lecsontozottak a beszédeim: a tanévnyitó három perc, az évzáró hét perc, a ballagás tizenkét perc – de ezekben minden mondat a helyén van. Az is igaz, hogy könnyen szót értek a diákjaimmal. Én is voltam gyerek, csak azóta megöregedtem.
Az iskolában semmi keresnivalója a politikának. Hogyan tud majd a termen kívül maradni a politika az ön óráin?
Ez álságos dolog. Gondoljon csak vissza: melyik középiskolai tanárára emlékszik? Arra, amelyik nyomott egy sablonszöveget, vagy arra, aki a szocializmus idején is merte értékén kezelni a szocreált művészettörténet órán? A mai 12. évfolyam tanulói közül jövő tavasszal sokan már választók lesznek. Hol tanulhatnak ők demokráciát? Az iskolában kellene és nem az utcán. Direkt módon nem politizálunk az órákon, de amikor például a bős-nagymarosi vízlépcső kerül szóba, arról is kell beszélni, hogy miért is nincsenek vízierőművek Magyarországon. Az is kikerülhetetlen téma, hogy kik azok az emberek, akik a paksi atomerőmű-bővítés ügyében döntenek, és milyen megfontolásból teszik ezt. Bizonyos értelemben ott van a politika abban is, hogy reggelivel vagy anélkül jött el a gyerek iskolába.
Azt mondta, irtózik a központosítástól. Azért a földrajzóráin leadja a kötelezőt?
Az előírt szöveget mindenki el tudja olvasni, az benne van a tankönyvekben. Váznak tekintem, azt pedig, hogy mit teszünk rá, a kölcsönös érdeklődés és a helyzet alakítja. Inkább a gyakorlatot szeretem, 21 éve vezetek terepgyakorlatokat magyar és környező országokbeli nemzeti parkokba, hogy meg tudjam mutatni, amit tanítok.
Nem bánta meg, hogy nyíltan kiállt Lázár János ellen?
Nem. Addig ugyanis még eljut az ember, hogy valami nem tetszik neki, de odáig kevesen mernek, tudnak elmenni, hogy ezzel kiálljanak a világ elé. Ahhoz viszont, hogy valami változás is történjen, sok, jó helyre behúzott x-re van szükség a szavazólapokon. Nem tüntetni, barikádra kell menni, hanem szavazni.
