A nigériai kormány az ország árvízgondjain javítana az összegből készülő elemzések segítségével, de a Külügyminisztérium szerint magyar cégek is jól járhatnak vele. Az itt élő nigériaiak viszont korrupciótól tartanak – kivételesen nem magyartól, hanem nigériaitól – és ellenzik.
Nem kacsa vagy szándékos dezinformáció, hanem nagyon is valós lehetőség, hogy a magyar kormány 54 millió eurós – 16,5 milliárd forintos – kölcsönt nyújtson Nigériának egy árvízvédelmi témájú tervtanulmány elkészítésére. A hír, ami a hét elején a Magyarországon élő Nigériaiak Egyesületének tiltakozó levele nyomán terjedt a nagyobb lapok szerkesztőségében, annyira abszurdnak tűnt, hogy elsőre fake news-nak vagy félreértésnek hittük, ezért nem is írtuk meg.
Az ügyet még furcsább tette, hogy az egyesület levele a nigériai vízügyi miniszter videóbejelentésének kíséretében járt körbe, márpedig a 2 perces Youtube-felvételen Szulejman Adamu tényként jelenti be a piacinál kedvezőbb kamatú kölcsönt, és nem tűnt úgy, mintha utólag manipulálták vagy vágták volna össze a beszédet. De miért beszél 54 millió euróról? Biztos forintot akart mondani – találgattunk a rovatban, miután még a jegybanki alapítványok tevékenységén és sokmilliárdos Századvég-megbízásokon edződött kollégáinknak is hihetetlennek tűnt, hogy 16,5 milliárdot költsenek egy tanulmányra.
A hírt csütörtökön azonban meglepetésünkre nem cáfolta, hanem gyakorlatilag elismerte a Külügyminisztérium. Igaz, hivatalos döntés, mint mondták, még nem született róla. A tárca sajtóosztálya a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: néhány hónapja a nigériai vízügyi hatóságok kérték a magyar kormány segítségét, hogy megoldást találjanak a Niger folyó rendszeresen visszatérő árvízproblémáira.
Bár a Niger folyó nigériai szakaszán eddig is zajlottak kotrási munkálatok, Abudja szerint ezek nem jelentenek állandó megoldást a rendszeresen visszatérő árvizekre. „A nigériai hatóság egy állandó, fenntartható fejlődést biztosító, komplex vízgazdálkodási és folyószabályozási megoldást keres, melyet egy kötött segélyhitel program keretében magyar és nigériai vízügyi mérnökök szaktudásának felhasználásával valósíthatnak meg” – írta válaszában a minisztérium, hangsúlyozva, hogy az általunk elsőre tévedésnek hitt 54 millió euróból nem egyetlen tanulmány készül el, hanem egy szabályozási terv (master plan), és egy hozzá kapcsolódó átfogó megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study).
A segélyhitel pontos összegéről és formájáról még csak tárgyalások zajlanak Nigériával, a kormány még nem tárgyalta az ügyet – írta a továbbiakban a minisztérium (ezt erősíti az a közlemény, amelyet a nigéria nagykövetség tett közzé). A tárca egy hivatalosan megszólalni nem kívánó, ezért neve mellőzését kérő illetékese a hvg.hu-nak azt mondta: a hitelkondíciók kialakítása csak az utolsó lépés lesz a folyamatban, a megállapodás leghangsúlyosabb pontjaként a kormány azt szeretné elérni, hogy nemcsak a hatástanulmányok elkészítésében, de az árvízvédelmi rendszer későbbi, gyakorlati megvalósításában is magyar cégek kapjanak szerepet, vagyis tulajdonképpen egy magyar beruházást hitelezne meg az állam. Ezt azonban – mint mondta – nem olyan egyszerű átvinni, mert a nigériai kormány értelemszerűen az ottani vállalkozásokat hozná helyzetbe.
Hogy a 180 millió lakosú Nigéria miért éppen az alig tízmilliós Magyarországot kereste meg a problémával, a minisztériumi munkatárs azt mondta: „mert Magyarország vízügyipari nagyhatalomnak számít külföldön”.
Ennek valóságalapját egy hasonló cikk keretei között nehéz lenne alátámasztani vagy cáfolni, egy rövid kereséssel arról mindenesetre találtunk hírt, a tavalyi budapesti víz világtalálkozó idején a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízügyi szaktanácsadásról és képzésekről szóló együttműködési megállapodást írt alá a nigériai vízgazdálkodási minisztériummal.
A külügyminisztérium munkatársa szerint Magyarországon egyébként több nagy vállalat – köztük akár a Fővárosi Vízművek vagy a magyar vízügyi gazdasági társaságokat összefogó Magyar Vízipari Klaszter is részt vehetne a folyamatban. A tanulmány elkészítéséhez például részletes hidrológiai és meteorológiai adatgyűjtés is szükséges az érintett területen, fel kell mérni a folyó menti terület földrajzi-geológiai tulajdonságait, felmérést kell készíteni a jelenleg meglévő létesítményekről – ezt mind végezhetnék magyar szakemberek, ahogy a későbbi mérnöki, térképészeti, illetve víztározással és vízhasznosítással összefüggő feladatokat is.
Ha megállapodás létrejön Nigériával, akkor a program megvalósítása és a segélyhitel kifizetése az Eximbankon keresztül zajlik majd a minisztériumi válasz szerint, de az állami bank közvetlenül a projektet megvalósító exportőrnek fizeti ki a szerződés szerinti összeget.
A Magyarországon élő nigériaiak ugyanakkor ellenzik a projektet: egyesületük a hét eleji, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Áder János köztársasági elnöknek is eljuttatott tiltakozó levél mellett csütörtök délelőtt tiltakozó vonulást is tartott Wesselényi utcai irodájuktól a parlamentig, hogy felhívják a magyar kormány figyelmét: ne adjon – legalábbis ne ilyen célra – ekkora kölcsönt Nigériának. Persze az árvízgondok megoldását az egyesület is szeretné, csakhogy attól félnek, hogy a korrupcióval nagyon durván sújtott országban a pénz magánzsebekben landol a kitűzött célok helyett. Az országban élőknek meglátásuk szerint nap, mint nap sokkal húsba vágóbb problémákkal kell megküzdeniük, minthogy egy ennyi pénzt költsenek – hitelből – egy ilyen tanulmányra. A pénzt sokkal inkább például annak megoldására kellene költeni szerintük, hogy egész Nigériában legyen megbízható áramellátás – ez a 180 milliós nyugat-afrikai ország nagy részén ma nincs így –, vagy, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű élelemhez jussanak az emberek, ami szintén nem mondható el.
Az egyesület – talán abban bízva, hogy a kormány érzékeny pontjára tapint – tiltakozó levelében hivatkozik az ENSZ friss menekültügyi statisztikáira is, amelyek szerint 2017 óta Nigériából érkezik Európába a legtöbb, 14,8 százaléknyi menekült. Ha pedig az ország értelmes célok: például kórházak, iskolák építése vagy a terrorizmus elleni küzdelem helyett felesleges hitelekre és tanulmányokra szórja el a pénzt, attól csak a korrupció (és a szegénység) nő tovább az országban, és még többen indulhatnak Európába – potenciálisan Magyarországra is.
Nigéria budapesti nagykövetsége elítélte az egyesület tiltakozását, szerencsétlennek és hazafiatlannak minősítve azt.
