A Nemzeti alaptanterv szerint már most is részesülnek – vagy legalábbis részesülniük kellene – hazafias nevelésben a diákok, ami többek között azt fedi, hogy meg kell ismerniük a nemzeti, népi kultúra értékeit, hagyományait, tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát.

Hogy pontosan miért is?

"Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége."

Az általános iskola felső tagozatosait például úgy kell tanítani az 1945-56 közötti időszakról – a forradalom leveréséig bezárólag –, hogy értékeljék az idegen elnyomás és zsarnokság ellen fellázadt emberek bátorságát, hősiességét, "a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. Együtt érez a szabadságharc hőseinek és áldozatainak sorsával, szolidáris velük".

A honvédség központi gépkocsijavító műhelyének tanonc tábora 1943-ban

Fortepan / Lissák Tivadar

Valami már készült

318 millió forintos uniós támogatással a SZÁMALK nevű cég a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködve dolgozott a hazafias és honvédelmi neveléshez szükséges módszertanon és digitális tartalmon, mégpedig 2013 és 2014 áprilisa között.

A projekt leírásában azzal érvelnek, a különböző kutatások szerint a tanárok és diákok körében egyre nagyobb az igény a hazafias és honvédelmi neveléssel kapcsolatos ismeretek megszerzésére, ezért ők a 3-18 éves korosztálynak szóló, komplex ismeretanyag kidolgozását tervezik, foglalkoztató füzettel, digitális és interaktív tananyaggal. A pedagógusok munkáját kézikönyvvel segítették volna.

Egy olyan programcsomag kidolgozását is ígérték, amely "a katonai alapismeretek elsajátítását támogatja". Az a leírásból nem derült ki, hogy a katonai alapismeretek elsajátítása mit jelent, ahogy az sem világos, ez fedi-e a hazafias testnevelést, amelyről nemrég jelent meg egy kormányrendelet. Beszéltünk több tanárral is, egyikük sem hallott arról, hogy ez a digitális csomag és módszertan megjelent volna a gyakorlatban.

A projekttel kapcsolatban megkerestük a SZÁMALK-ot, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE), de egyelőre nem kaptunk választ. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy ez az anyag elkészült-e, eljutott-e az iskolákba, és tervezik-e felhasználni a hazafias testnevelés kidolgozásához, de erre sem érkezett reakció. Ahogy arra sem, hogy pontosan hogyan is nézne ki egy ilyen testnevelésóra, és valójában mi is a céljuk vele. Ugyanezzel megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, de onnan sem jött válasz.

Újabb talány

Az sem tisztázott kérdés tehát, hogy a hazafias testnevelésóra miért a védelmi feladatokra felkészítés címszó alatt jelent meg a kormányhatározatban. Mindenesetre az Alaptörvény szerint a nagykorú magyar állampolgároknak elő lehet írni polgári védelmi kötelezettséget, a Katasztrófavédelem oldalán pedig találtunk egy leírást arról, hogy a polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség része, amelynek célja a fegyveres összeütközés vagy annak veszélye, illetve katasztrófahelyzet esetén:

• a lakosság életének megóvása,
• az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint
• az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére.

Na, de hol jön ide a gyerek?

lkotás utca, a Testnevelési Főiskola udvarán 1938-ban

Fortepan / Romák Éva

Rossz emlékeket idéz

Az etika-, irodalom- és történelemoktatásban, valamint a számtalan ünnepen vagy emléknapon bőségesen van lehetőség a hazafiasságra nevelésre – mondja minderről Szekszárdi Júlia, az Osztályfőnökök Országos Egyesületének elnöke. Mint megjegyezte, a honvédelem eddig nem jelent meg ilyen intenzitással.

"Volt egy nekilendülés 2012-ben, akkor elhatározták, hogy lesz kötelező honvédelmi nevelés az iskolában, utána viszont csend lett."

És kétségtelen, Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter egy 2012-es rendezvényen arról beszélt, Debrecenben indul az első katonai középiskola, szélesedik a "katonasuli program". Patyi András, az NKE rektora pedig ugyanott már tromfolt is a miniszterre:

A honvédelem az egész ország védelméről szól, amelyben mindenkinek részt kell vennie. Rövid idő alatt kikopott a köztudatból, hogy a hazát, az országot védeni kell, és erre készen kell állni.

Szekszárdi Júlia szerint a nemrég meghirdetett lőtérprogram tulajdonképpen szintén a hazafias testnevelés előszele lehetett. Ő, illetve Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének elnöke is azt mondta, többeknek a leventeképzés (fiatal fiúk katonai előképzésének) visszahozása jutott eszébe az ötletről, ami egyrészt rossz emlékeket idéz, másrészt a kormány ezzel 100 évet visszamegy az időben. Mendrey szerint "a militáns magatartás minden formáját távol kell tartani az iskoláktól, aki szeretne célba lőni, menjen íjászklubba vagy sportlövőnek". Mindezt ráadásul "kardcsörtető hangulatban" erőlteti a kormány.

Mendrey, illetve a Pedagógusok Szakszervezetét vezető Galló Istvánné is arról beszélt, a honvédelmi nevelésről hallva meglódulhat bárki fantáziája arról, hogy a kormány újra bevezetné a sorkötelezettséget. (Erre vonatkozó kérdést is feltettünk a honvédelmi tárcának, de erre sem válaszoltak.) A hazafias nevelést Gallóné szerint sem a tornaórán kell kezdeni, nem kell militarizálni a gyerekeket, a tanterv átdolgozására nincs szükség.

Nem ez kell a gyerekeknek az iskolában. Mi lesz, majd fagránátot dobálnak testnevelésórán? Ennek a szellemisége veszélyes.

Az elképzelésekről mindenesetre sem vele, sem a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével nem egyeztetett a kormány.

Alattvalóképzés

Radó Péter oktatáspolitikai szakértő az eddigi megszólalóknál is riasztóbbnak látja a helyzetet. Azt mondja, értelmetlen és okafogyott a 6-12 éves gyerekeket direkt módon ideológiával bombázni, csak arra jó, hogy alkalmazkodást kényszerítsenek ki, hogy "a gyerekek megtanulják, dekódolják az elvárást, és annak megfelelően viselkedjenek". Az értékekre ezzel nem lehet hatni, csak megfosztják őket az autonómiájuktól.

Azt mondja, a hazafias testnevelésnek értelme sincs és a valódi problémákhoz sincs köze.

A valós probléma nem az, hogy a diákok nem elég hazafiasak, hanem az, hogy nem értik rendesen a szöveget, nem tanulnak meg rendesen számolni, nem rendelkeznek természettudományos ismeretekkel, nő a lemorzsolódók, a korai iskolaelhagyók száma. Ilyen, a valóságtól elszakadt szabályozásnak, ideológiai alapú, politikai kattanásnak nem lenne helye az oktatásban.

A szakértő szerint "tömegkatonát" ideológiai célból "gyártanak".

Ma nem azért militarizálnak egy társadalmat, hogy erős katonai képességei legyenek, hanem azért, hogy engedelmes alattvalók tömegével rendelkezzen a mindenkori, politikai hegemóniát élvező elit.

Kérdésünkre, hogy a hazafias testnevelés miatt miért lenne mindenki engedelmes alattvaló, Radó azt mondja, azért, mert beleverik kiskorában, hogy a hazájáért, a nemzetért mászik fel a kötélre, nem pedig azért, mert neki az az érdeke, hogy gyorsabb, egészségesebb és erősebb legyen.

Testnevelésórán 1959-ben

Fortepan / Bauer Sándor

Az egész értelmetlenségét tovább árnyalja, hogy a gyakorlatban ezt nem lehet megvalósítani.

Mi történik, ha beleírnak a tantervbe valamit? A tesitanár akkor sem azt fogja üvölteni, hogy ha nem mászol fel a kötélre, nem teljesíted a nemzeteddel szembeni kötelességedet, hanem hogy így csak kettest kapsz.

A Rákosi- vagy Kádár-korban sem hatotta át ideológia a testnevelésórát, az ideológiát a félkatonai és ifjúsági szervezetekbe tolták át.

Ez a hazafias tesitanterv a saját értelmetlen céljait sem képes szolgálni. Ha a kormány valóban nagy tömegben akar engedelmes alattvalókat, nem a testnevelésbe illesztené be ezt, hanem kötelező lenne a cserkészet, vagy visszahozná a szintén kötelező úttörőszövetséget.

Radó azt mondja, a hazafias testnevelés alatt korábban a katonai előképzést értették. A 19. és a 20. század első felének tömeghadsereg-ideológiája alapult azon, hogy az ország védelméhez nagy mennyiségű, elkötelezett, képzetlen katona kell, akiknek pár hét alatt meg lehet tanítani, hogyan használják a kezükbe adott puskát. A modern hadsereg viszont nem ilyen, oda magasan képzett szakemberek kellenek, amihez nem hazafias testnevelés kell, hanem jó színvonalú középfokú közismereti oktatás. Az nem lehet jó katona, aki nem tudja használni a modern hadseregek által alkalmazott digitális rendszereket.

A felderítő szakasz eltéved, ha nem tudja értelmezni a műholdról kapott adatok tömkelegét a laptopján

– hoz egy egyszerűen érthető példát Radó.