A magyar parlamentarizmus történetében valószínűleg nem történt meg az, ami most. Kétharmados törvényből lett feles, úgy, hogy a jogszabálynak a címe és tartalma totálisan kicserélődött, csak tárgysorozatba vételi sorszáma maradt meg. Mindez azért, mert a Fidesz rettenetesen feldühödött a Jobbik ellene indított plakáthadjáratán.
Gondolja, hogy egész nyáron azt akarjuk nézni szerte az országban, hogy Orbán lop, Rogán lop, a kormány lop?
– adott prózai magyarázatot a hvg.hu-nak egy fideszes képviselő, hogy miért volt olyan fontos az egyszer már nyaralni küldött képviselőket visszahívva még nyár előtt, rendkívüli parlamenti ülésen elfogadni az államfő által visszaküldött plakáttörvényt. Több képviselő ugyanakkor az MSZP-re fogta a sietséget: mondván – noha elegendő lett volna az őszi ülésszakon rendezni a kérdést – a Fidesz az után és azért hívta össze mégis a rendkívüli ülést, mert az MSZP informálisan jelezte a pártnak, hogy bizonyos feltételekkel benne lenne, hogy megszavazza a törvény múlt héten elbukott kétharmados részeit.
A fideszes érvelés szerint az MSZP-nek ugyanis érdekében állt a törvénymódosítás: miután a pártnak se pénze nincsen plakátkampányra, se esélye, hogy olyan kedvezményes áron jusson plakáthelyekhez, mint a Jobbik a vele szimpatizáló Simicska Lajos hirdetőcégeitől, egyedül azzal tudta volna elvenni a „versenyelőnyt” a Jobbiktól, ha segít, hogy életbe léphessenek a hirdetési korlátozások. Mire pedig Botka László, az MSZP- miniszterelnök-jelöltje a hét elején rádörrent a frakciójára, hogy nincs semmilyen alku-paktum-mutyi a Fidesszel, a rendkívüli ülés már össze volt hívva, így hiába táncoltak ki a módosítás mögül a szocialisták, a Fidesz már nem csinálhatott hülyét magából. Így jött képbe a fideszesek magyarázata szerint a „DIY” – vagyis a „csináld magad verzió”, amely feles törvények módosításával volt kénytelen kimondatni azt, amit eredendően kétharmadossal kellett volna.
Az persze erősen kérdéses, hogy a pénteken elfogadott törvény még az a törvény-e, amit Áder János visszaküldött megfontolásra: papíron persze igen, de a lex csicskaként és lex Simicskaként is elhíresült jogszabályból lényegében csak a tárgysorozatba vételi sorszáma maradt meg, a tartalma és a módosításban érintett törvényhelyek is gyakorlatilag teljes egészében kicserélődtek benne, sőt még a címe sem maradt ugyanaz, mint a múlt héten elfogadott törvényé.
Bár a Párbeszéd képviselői már a szavazás előtt előrevetítették: alaptörvénybe ütközik, ha kétharmados többséget igénylő módosításokat feles törvényekbe szuszakolva fogadnak el, az MSZP-sek szerint ezen túl az is alkotmányellenes, ha teljesen újraírnak egy visszaküldött törvényt. A köztársasági elnök érvelésük szerint az elbukott kétharmados részek kiesése miatti koherenciazavarra hivatkozva kérte a jogszabály korrekcióját, ez viszont a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető korrekciónak, ha az első betűtől az utolsóig átírják egy tervezet tartalmát.
Áder Jánosnak tehát a CEU-törvény után ismét fel van adva a lecke: Alkotmánybírósághoz küld-e egy az őt jelölő kormánypártoknak fontos, de tartalmilag-technikailag több sebből vérző jogszabályt.
A Fidesz szerint persze semmi gond nincs a frissen elfogadott javaslattal. Kósa Lajos frakcióvezető és a parlament a törvényalkotási bizottságát vezető Gulyás Gergely a szavazás után többször hangsúlyozták: mivel a törvény egy általános területre – a költségvetési támogatásból működő szervezetek plakátelhelyezési szabályaira – vonatkozik, nem kizárólag a pártok szűken véve valóban kétharmaddal szabályozandó gazdálkodására, így nem probléma, hogy a feles városképvédelmi törvénybe pakolták az új előírásokat.
Itt az új és szigorú javaslat, amivel a Fidesz kikerülné a plakáttörvény bukását
Feles törvényként erőltette át a lex Csicskát a Fidesz
