Elérte a politika a bíróságokat is: annak a bírónak, aki még nem tudná, hogy mit gondoljon fontos közügyekről, az OBH is besegít.
Milyen korrupciós kockázata lehet annak, ha egy bíró részt vesz egy továbbképzésen, netán tagja egy olyan civil szervezetnek, amely fizetésemelést kér, vagy éppen a gyermekjogok megismertetéséért dolgozik?
– egy jogállamban valószínűleg fel sem merül a kérdés, annyira abszurd már a felvetés is. Ehhez képest, éppen a jogvédő civil szervezetek elleni durva lejárató kampány kellős közepén érezte szükségét a Handó Tünde elnök vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH), hogy a bírákat is kifaggassák civil kapcsolataikról.
„Tagja-e ön valamilyen civil szervezetnek?” – egyebek mellett ezt a kérdést tették fel egy önkéntesen kitölthető kérdőíven a múlt héten fővárosi bíráknak, értesült a HVG. Az aktuális közéleti vitáktól nehezen elvonatkoztatható módon kikérdezik őket arról is, hogy kockázatosnak gondolják-e, ha a bírósági szervezethez kapcsolódó civil szervezetnek van nem bíróságon dolgozó tagja is, továbbá firtatják azt is, hogy kockázatosnak gondolják-e, ha egy ilyen szervezet pályázaton támogatást nyer.
Ez utóbbi két kérdés amúgy tekinthető például a Magyar Bírói Egyesület elleni nyílt hadüzenetnek is, amely az ígértnél csekélyebb bírói fizetésemelések kapcsán különbözött össze Handóval. Az viszont nehezen érhető, hogy milyen kockázatot jelenthet egy bírói érdekképviseleti szervezet a bírói karra nézve. Az elvben anonim kérdőívet május 17-éig tölthetik ki a bírák, önkéntes alapon. A kérdésekre igennel, nemmel felelhetnek, vagy azzal, hogy „nem kívánok válaszolni”.
Aki ezt kifogásolja, nem ismeri a bíróságok működését
A kérdésfeltevés időzítése is igen sajátosra sikerült. Éppen akkortájt került ugyanis a bírákhoz, amikor – az egykor szebb napokat megélt, mára azonban a kormány lejárató médiagépezetének oszlopos tagjával lett Origón – egy névtelen blogra hivatkozva terjedelmes összeesküvés-elmélet jelent meg arról, hogyan hálózza be Soros György a bíróságokat. Eszerint „az egyik ilyen szál, hogy a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében érzékenyítő kurzusokat szerveznek a bíróknak. Ebben aktív szerepet játszik a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság a Melegekért és a Patent Jogvédő Egyesület.”
Életében nem járt még bírósági tárgyaláson, aki kritikaként veti fel, hogy a bíráknak kötelező különféle továbbképzésen részt venniük, ezek nélkül ugyanis éppen az alapfeladatukat nem tudnák ellátni: nevezetesen, hogy szakszerűen, hatékonyan, jól és nem mellesleg gyorsan tudjanak ítéletet hozni. Ennek érdekében az uniós joganyag és a kérdező technika éppúgy szerepel a „tananyag között”, mint a tárgyalásvezetés és a szaknyelv.
A legújabban éppen a jogvédő feladatának elvégzésével „megvádolt” Magyar Helsinki bizottság is szervezett már továbbképzést például a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni hatékony büntetőjogi fellépés tárgyában, és menekültügyi kérdésekben is. Csak felsőbb utasításra tűnhet az is kockázatosnak, ha egy gyermekjogi alapítvány tart képzést több száz törvényszéki bírónak a gyermekbántalmazásokról és családon belüli erőszakról.
(A már említett névtelen blog írása alapján, csak éppen a Magyar Idők hasábjain az ügyvédek is megkapták a magukét, amiért szakmailag – amúgy már évek óta – együttműködnek a Magyar Helsinki Bizottsággal.)
Rossz az, ki rosszra gondol?
Szerencsére az érintettek azért még nem paranoiások.
„Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek ezen”
– fogalmazott a cikkel kapcsolatban egy törvényszéki bíró a HVG-nek.
Az OBH szándéka persze nemes. „Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy megszaporodtak a bírákat ért támadások, a bírák befolyásolására irányuló, a bíróságok normális működését akadályozó vagy a tárgyalás rendjét egyébként megzavaró cselekmények. Ezért tartottuk célszerűnek a kérdőív kitöltését és kiértékelését már most, az év első felében megismételni, annak érdekében, hogy a ténylegesen felmerülő problémákra koncentrálva minél előbb megtehessük a leghatékonyabb intézkedéseket” – így indokolták a múlt heti kérdésfeltevést. Hozzátéve, az új kérdőív azért is fontos, „mert az integritási szabályzat hatályosulását, hasznosságát ezáltal folyamatosan vizsgálhatjuk, és egyre pontosabb képet kaphatunk annak gyakorlati alkalmazásáról”. Utóbb az OBH érvelése tovább bővült, eszerint „a kérdőív kiadása egyfajta nemzetközi kötelezettség is”, mivel tartalmazza az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának kérdéseit is.
Az intergitási szabályzat a bírósági korrupciót, a bíróságok működésével összefüggő visszaéléseket, bíró összeférhetetlenséget hivatott kivédeni.
Az OBH állítja azt is, hogy a kérdőívet még 2015-ben az OBH Bírósági Integritás munkacsoportja (ez a 2012-ben alakult munkacsoport feladata a bírói etika elveinek kidolgozása) állította össze, és a civil szervezetekkel kapcsolatos kérdések már a korábbi kérdőívekben is szerepeltek. Ígérik továbbá, hogy a kérdőívek kiértékelése nyilvános lesz, „melyen keresztül a bírák is valós képet kaphatnak a hivatásuk gyakorlása közben felmerülő, integritást érintő veszélyekről, kockázatokról.”
Az integritás címszó mögé rejtve
A bíróságon mindeközben kialakult hangulatot jól jelzi, hogy az „integritás” amúgy mára amolyan szitokszó lett, ami semmi jót nem jelent. Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló, s már 2016. július 1-je óta hatályos integritási szabályzatot néhány bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán és az Alkotmánybíróságon is megtámadta. Mondván: Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke már törvényerejű rendelkezéseket hoz, és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat. Handó szerint viszont a szabályzat egyik kézzelfogható eredménye például, hogy az OBH-nak és valamennyi ítélőtáblának, törvényszéknek van már kijelölt integritásfelelőse. Az ő feladatuk például a bírósági szervezet integritását érintő bejelentéseknek a fogadása, gyűjtése, elemzése, értékelése.
Bejelentést amúgy bárki tehet, név nélkül is, majd az integritásfelelős – akinek nem is kell jogász végzettségűnek lennie, elég, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elvégez egy hároméves tanácsadói képzést – eldönti, mi legyen azzal. Vagyis végső soron ők felügyelik a köztársasági elnök által kinevezett bírák tevékenységét. „Tekintve, hogy az integritássértés akár súlyos, fegyelmi felelősséggel járhat, ez az előírás is alaptörvény-ellenes" – áll többek között az alkotmánybírósági beadványban.
„Ez nem kérdés, hanem valójában egy kérés a bírákhoz, hogy legyenek szívesek ők is gyanúsnak találni a civil szervezeteket” – értékelte a HVG-nek Fleck Zoltán jogszociológus a kérdőívet. Vagyis, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét, házon belül visszaköszönnek a civilellenes szólamok. Fleck úgy véli, mostanra bizonyossá vált, hogy a jelenlegi bírói vezetés politikai nyomásra cselekszik, méghozzá önkéntes alapon. „Ez a típusú bírósági vezetés érzi a korszellemet, és aszerint cselekszik is” – fogalmazott. Ez pedig kihat az ítélkezési gyakorlatra is – véli Fleck.
Különös, hogy a bírák befolyásolása éppen az integráció kapcsán vetődik fel. Miközben Handó – aki a integritást biztosító szervezeti rendszer kialakítását a kezdetektől fogva kiemelt feladatának tekinti – iránymutatása szerint az integritás, a korrupció elleni küzdelem legfontosabb feladata, hogy megalapozza az emberek bizalmát azzal kapcsolatban, hogy a közügyek rendben zajlanak. Nagy kérdés persze, hogy ebben mennyire segítenek az olyan, a bírói karon belül terjedő hírek, miszerint már a saját lakás albérletbe adása is felveti az integritássértést.
