Négy bal- és liberális EP-frakció által közösen jegyzett határozattervezet kezdeményezné az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás Magyarországgal szemben történő elindításához szükséges előkészítő lépést - írta a Bruxinfo.

Az Európai Parlament plenárisa május 17-én szerdán szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról. Erre mostanáig két határozattervezetet nyújtottak be: az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzik, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.
 
A négypárti csoport tervezete kimondaná, hogy Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására. A javaslat arra utasítaná az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy készítse el azt a jogi véleményt (indoklással ellátott javaslatot), ami alapján elindulhatna a folyamat.
 
Az első lépés megtételére az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatára, vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésére van még lehetőség. De a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezhet. Tehát jelen esetben még nem a 7-ik cikk szerinti eljárás közvetlen elindításáról hozna határozatot az EP, hanem az eljárás előkészítéséről, a folyamat megkezdéséről.

Az Európai Néppárt saját tervezetében viszont egyetlen szó sincs közvetlenül a 7-ik cikkről, de az igen, hogy Magyarországnak engednie kellene egyes kérdésekben. Az EPP például az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által április 27-én elfogadott ajánlások követésére kéri a magyar kormányt, amiben ugyancsak megfogalmazódott a civiltörvény tervezetének visszavonása.

A baloldali négypárti szövegtervezet szerint a kormánynak különösképpen a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, illetve a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően kéne párbeszédet kezdenie az Európai Bizottsággal. 

De a négy frakció szerint az uniós források magyarországi felhasználását is szigorúan ellenőrizni kéne, különös tekintettel a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a társadalmi befogadással, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben. Arra is felszólítanák Budapestet, hogy „változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet”.