A menekültek befogadása és elosztása helyett az Európai Uniónak ott kellene segítenie, ahol a baj van. Ahogy Magyarország is teszi – mondta Orbán Viktor két héttel ezelőtti brüsszeli sajtótájékoztatóján, nem kis meglepetést keltve. Nem sokat lehetett eddig ugyanis hallani arról, hogy hazánk élen járna a menekültválság forrásországaiba irányuló humanitárius tevékenységben, a miniszterelnök által említett Hungary Helps programról pedig egyenesen semmit. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor érvelése szerint a programon keresztül Magyarország „rengeteg pénzt, embert és eszközt” juttatott már az érintett, segítségre szoruló területekre.

Két hete – ahogy korábbi cikkünkben megírtuk – sikertelenül megpróbáltunk nyomába eredni a Hungary Helpsnek. (Nem, nem a www.hungaryhelp.com címen kellett keresni, ott ugyanis egy zavaros hátterű, saját szóhasználata szerint is „bevándorlási biznisszel” foglalkozó orosz nyelvű honlap töltődik be.)

A kérdéseinkkel megcélzott Miniszterelnöki Kabinetiroda, az üldözött keresztények segítésére helyettes államtitkárságot működtető erőforrás-minisztérium és a külügyminisztérium közül pár nap után végül az utóbbiból érkezett a nem túl részletes válasz: "A Hungary Helps egy keretprogram, amely összefogja a korábban indult, és a jövőbeni segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat.” Illetve: „Magyarország az elmúlt években több százmillió forintot költött arra, hogy a bajba jutott embereken segítsen, és számos országban biztosított költségvetési támogatást különböző oktatási, egészségügyi, kulturális, egyházi, szociális vagy tehetséggondozó programokra."

Pontosítást és forintosított részleteket kérő második levelünkre viszont már példaszerűen kifejtett válasz érkezett a minisztériumból. Ebből kiderül, hogy Magyarország Szíriától Irakon és a Gázai övezeten át Kongóig, Jemenig és Ukrajnáig valóban több országba juttatott eddig támogatást, az összegeket nézve azonban az adakozást – finoman szólva – nem vittük túlzásba.

A segítség egy része eleve uniós kötelezettség, illetve vállalás: az EU Törökország támogatására szánt menekültügyi programjához például 10 millió eurót, nagyjából 3,1 milliárd forintot fizettünk eddig, és még további 4,5 millió eurót, 1,4 milliárd forintot kell a későbbiekben, az EU szíriai válságra reagáló regionális vagyonkezelői alapjának működéséhez pedig a többi V4-országhoz hasonlóan 3 millió euróval, vagyis 1 milliárd forinttal kell hozzájárulnunk a jövőben. Csak összehasonlításképpen: az eredetileg 24,5 milliárdosra becsült budapesti úszó-világbajnokság költségei nagyjából háromhetente emelkednek ennyivel (most éppen 100 milliárd forint körül járnak).

A bilaterális alapon – tehát nem közösségi kötelezettségként – tett támogatásokat nézve még ennél is szerényebb összegekről beszélhetünk: a Törökországnak, Iraknak, Jordániának és Libanonnak nyújtott segítséggel együttesen is csak 325 ezer euróval (101 millió forinttal) járultunk eddig hozzá a szíriai válság okozta menekülthelyzet kezeléséhez.

A minisztérium összegzése szerint az állam a jövőben sem rokkan bele a térség segítésébe: 5-5 ezer eurót – vagyis másfél-másfél millió forintot – költünk majd például szíriai menekült gyermekek oktatására és iraki keresztények segítésére, egy a Fővárosi Vízművel közös projekttel pedig 22 ezer euróval, vagyis 6,8 millió forinttal mozdítjuk elő egy szíreket befogadó menekülttábor vízellátási gondjainak megoldását.

Az ENSZ szakosított szervezetei (WFP, UNHCR, UNWOMEN, UNICEF, UNDP) és a Vöröskereszt (ICRC) afrikai munkáját 2012 óta – vagyis öt év alatt – 1,2 millió euróval, 374 millió forinttal támogattuk. Ez – ugyancsak belföldi hasonlattal nézve – alig negyede annak az összegnek, amennyit a sajtóhírek szerint a két hónapja zajló nemzeti konzultáció „Állítsuk meg Brüsszelt”-plakátjaira költött a kormány, és kevesebb, mint tizenkettede annak, amennyibe a tavaly októberi menekültellenes kormányzati gyűlöletkampány hirdetései kerültek (a közel egymilliárdos utólagos „tájékoztató kampány” nélkül.)

Az iraki belső menekültek és a kurd hatóságok javára eddig 70 ezer euró: 21,8 millió forintnyi gyorssegélyt utalt a külügyminisztérium, míg egy Erbilben nyitott humanitárius iroda működését 35 millió forinttal támogatta. Ezt az összesen is alig 57 millió forintot hirtelen nehéz is mihez hasonlítani: ennél kicsit többet, 68,6 milliót fizet például hat hónapra a Fidesz-frakció a menekültellenes kampány Tudta? plakátjait kiötlő Lounge Design Kft.-nek „online tartalmak megjelenítésére”.

A legtöbb támogatást – 2,4 millió eurót, vagyis 748 millió forintot – a minisztériumi összegzés szerint egyébként Ukrajnának nyújtottuk: az összeget ugyancsak öt év alatt csöpögtettük főként oktatási, egészségügyi, kulturális, egyházi és szociális intézmények felújítására.

Bár a tárca válasza a közép-afrikai és a közel-keleti régiók diákjainak nyújtott Stipendium Hungaricum ösztöndíjakat és az iszlám állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar részvételt is a humanitárius segítségek közé sorolta, Magyarország e számszerűsítetlen tételekkel együtt sem költhetett többet az elmúlt években az Orbán Viktor által említett célokra 5 milliárd forintnál. Mindebből ráadásul csak 1,3 milliárd forint volt az önkéntes, nem uniós kötelezettségként teljesített támogatás, és a jövőbeli költések sem rúgnak sokkal többre 3 milliárd forintnál.

Emlékeztetőül: a 2014-ben átadott, 3,7 milliárdért felépült Pancho Aréna mellé 5,7 milliárd forintért készül újabb sportkomplexum Felcsúton, a miniszterelnök szűkebb pátriájában. A 2014-ben átadott új debreceni stadion építése 13,5, a Ferencváros ugyancsak 2014-ben elkészült új otthona 19,5 milliárdot emésztett fel, de még Tállai András NAV-elnök csapata is megérdemelt egy 1,25 milliárd forintos új szentélyt Mezőkövesden.

Mi ez a jövőbeli vállalásokkal együtt is alig 9 milliárdos (14,145 millió euró=4,1 milliárd forint + 14,75 millió euró=4,6 milliárd forint) segítség ahhoz képest, hogy csak 2016 utolsó napjaiban 50 milliárd forintot osztott szét az állam különböző sportklubok között ? Bár a karácsonyra kiosztott pénzekből nemcsak hazai kluboknak jutott, hanem olyan határon túli egyesületeknek leesett 1-1 milliárd, mint a Mészáros Lőrinc elnökölte Eszék vagy a Felcsút régi partnere, a Csíkszereda, a Seszták Miklós fejlesztési miniszter Kisvárdájával együttműködő Munkács és a miniszterelnök kedvenc határon túli csapata, a Dunaszerdahely akadémiája (hogy a legnagyobb, hárommilliárdos támogatást besöprő, harmadosztályban játszó topolyai Délvidék Sport Akadémiát ne is említsük), ezeket azért nehezen szuszakolná be a Hungary Helps humanitárius támogatásai közé a külügyi tárca.

Különös, de mégis ide sorolta ugyanakkor a minisztérium összegzése azt a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítására fordított 6,54 millió eurót (2 milliárd forintot), amellyel különböző ottani, mezőgazdasággal, turizmussal és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó, illetve „földtulajdonok földhivatali nyilvántartásban történő rendezését célzó” pályázatokat támogatott egy alapítványon keresztül 2016-ban.