„Mi nem mószerolunk, csak bizonyos brüsszeli politikai szándékokkal nem értünk egyet, de tudomásom szerint ez nem a KGST vagy a varsói szerződés, ahol az embernek nem lehetett véleménye” – mondta a hvg.hu nak a Fidesz frakcióvezetője. A magyar kormánynak Kósa Lajos szerint márpedig igenis van véleménye: például, hogy a rezsiárak alakítását nemzeti hatáskörben kell tartani, „így ha Brüsszel azt uniós hatáskörbe akarja terelni, akkor mi ezt vitatjuk, mert azzal rosszul járunk.”

A felvetésre, hogy egy kérdést vitatni azért inkább tárgyaláson, illetve különböző uniós fórumokon illene, nem pedig Brüsszelt főgonosznak kikiáltó és megállítani akaró óriásplakátokon, a frakcióvezető azt mondta:

„Az állítsuk meg Brüsszelt magyar nyelven nem jelent többet, mint hogy Brüsszel bizonyos szándékait állítsuk meg, hiszen ha úgy általában támadnánk Brüsszelt, akkor olyanokat írnánk a plakátra, hogy „le vele!”, vagy, hogy „elegünk volt Brüsszelből”, de az, hogy állítsuk meg, nem ezt jelenti. "

Kósa Lajos azt mondta, látható, hogy Brüsszelt valamiért feszélyezik választók és megérti, hogy brüsszeli politikusoknak szokatlan, hogy egy kormány aktívan bevonja őket politikába.  

„Nem szeretik azt a politikát, amely a választókat megszólítja, szerintük mindegy, mit mondanak az emberek. Ez az ő dolguk. Minket viszont nem zavarnak a választók, sőt nagyon is fontosak: szerintünk ők azok, akik a végső szót kimondhatják – érvelt a frakcióvezető, aki szerint „Brüsszel” szemmel láthatóan egész migrációs politikát úgy alakítja például, hogy fittyet hány rá, hogy az uniós polgárok túlnyomó részének erről teljesen más a véleménye.  

A kérdésre, hogy a kormány ezek szerint nem tesz eleget az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és a bizottság egyéb tisztviselői által megfogalmazott kérésnek és nem hagy fel Brüsszel mószerolásával Kósa Lajos azt mondta: „Az igazságot és a valóságot Juncker úr sem tudja meghaladni. Ha a bizottságnak van egy nekünk nem tetsző döntése – például a kvótaügy, vagy a rezsiköltségek megállapításának uniós hatáskörbe vonása - akkor mi azzal szemben fogunk politizálni, ha tetszik, ha nem, ha nem. Azért az legalább is furcsa, hogy a bizottság elnöke nem szeretne demokratikus politikát, mert zavarja.”

A frakcióvezető nem látja reális veszélynek, hogy a Fideszt akár a bizottságot bosszantó nemzeti konzultáció, akár az elmúlt időszak vitatott törvényei, a CEU-ellenes törvény és a civilek átláthatóságát szabályozó jogszabály miatt esetlegesen kizárhatnák az Európai Néppárt frakciójából. „Intenzíven részt veszünk a néppárt munkájában, nincs szerintem ilyen probléma. Természetesen vannak olyan néppárti képviselők, akik nem szeretik a mi álláspontunkat, de azért a néppárti vezető politikusokkal mára tisztáztuk a helyzetet. Az Európai Parlament legutóbbi állásfoglalása a migráció mellett például sok tekintetben őket is elgondoltatta azzal kapcsolatban, hogy kinek az álláspontja helyes. Mi elmondtuk a miénket, szerintem megértették, zajlik a munka, nem aggódni kell, hanem dolgozni”- mondta Kósa Lajos.

Az Európai bizottság legutóbb éppen szerda délben foglalkozott Magyarországgal. A testület napirendjén a CEU működését ellehetetlenítő törvény mellett a bevándorlási törvény nemrég elfogadott szigorítása, a civileket megbélyegző közelgő törvénymódosítás, illetve általánosságban: a magyarországi jogállam helyzete is szerepelt.

A bizottság első alelnöke, Frans Timmermans azt mondta: arra szeretnének választ kapni, mit is akar Európával a magyar kormány, de a nemzeti konzultáció apropóján külön is beolvasott Orbán Viktornak, illetve a magyar kormánynak: „Együtt voltunk Rómában, aláírtuk az Európa jövőjéről szóló nyilatkozatot, aztán hazament és arról beszél, hogy állítsuk meg Brüsszelt? Mi a fene történik?”

Múlt héten az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is élesen bírálta a magyar kormányt a legújabb nemzeti konzultáció miatt (is). A Brüsszel-ellenes kérdőívvel kapcsolatban azt m ondta: nem igazán érti Orbán úr szándékait, ám az a módszer, hogy valaki Brüsszelt szidja, miután aláírta az EU egységéről szóló Római nyilatkozatot, inkább minősíti a kérdőív szerzőjét, mint az Európai Unió állapotát.

Az elnök állásfoglalását később a bizottság helyettes szóvivője is megismételte:

Véget kell vetni Brüsszel mószerolásának és szidalmazásának – közölte Alexander Winterstein, hangsúlyozva, hogy az unió egységes,  nincsenek önmagukban létező uniós intézmények és önmagukban álló tagországok, és fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy Brüsszel hibáztatását egyesek belpolitikai célokra fordítják. „A hazaszeretetet kifejezése jó dolog, de az nem hazaszeretetet, ha egymás elleni fegyverként használják azt. Senkinek sincs joga hazafinak lenni mások kárára – mondta a szóvivő, azt is hozzátéve: „Az az érdekünk, hogy az embereknek igazat mondjanak, az igazságot. Brüsszel mószerolása ennek éppen az ellenkezője”.

A Politico brüsszeli hírportál múlt héten két cikkben is foglalkozott a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatával, amely a CEU-törvény elfogadása után vált ismét meglehetősen feszültté. A törvénymódosítás nyomán a lap szerint kívülről és belülről is jelentősen nőtt a nyomás az EPP vezetésén, hogy kizárja a Fideszt, amellyel már évek óta problémás a viszonya a pártcsaládnak.

Sigfried Muresan, az Európai Néppárt (EPP) román szóvivője pénteken egyenesen a Lisszaboni szerződés 7-es cikkelyének aktiválását lengette be Magyarországgal szemben, amit már amúgy egy luxemburgi néppárti képviselő is felvetett korábban.

Frank Engel először a lex CEU-t a pártcsaláűdon belül megmagyarázni próbáló fideszes képviselők levelére válaszolt keményen: „Hagyjuk ezt a baromságot. Tudjuk, miről szól ez az egész.” Majd azt kérdezte a fideszesektől, hogy miért nem hagyják ott a néppártot, és az EU-t is. „Gyakorlatilag amúgy is kint vagytok, szóval menjetek, kérlek, menjetek”.

Engel a Népszavának adott interjújában e hét elején azt mondta: feszült a hangulat az Európai Néppárt parlamenti frakciójában, a tagok jelentős részének elege van a Fideszből, annak kormányzása mindennek ellentmond ugyanis, amiben a néppárt hitt és hisz. A 444-nek nyilatkozva mindezt azzal is kiegészítette, hogy  „Ami történik, az Magyarország átalakítása kleptokratikus és autoriter kliensállammá. Ez a folyamat már régóta tart, a mostani három fejlemény (a nemzeti konzultáció, az új civil törvény és a lex CEU) pedig csak hozzájárul ahhoz, amit Orbán azóta épít, hogy visszatért a miniszterelnöki székbe (…), hogy Magyarországból örökre Fidesz-felségterületet csináljon”.

Engel szerint ha Orbán Viktor még sokáig hatalmon marad, sikerül kivezetnie Magyarországot az európai államok családjából. „Az unióellenes politikája és retorikája elviselhetetlen. A beszédei felülmúlnak mindent, amire Marine le Pen valaha képes volt. (…) „Én nem akarok a Fidesszel közösséget vállalni, és százas nagyságrendben vannak olyan kollégáim, akik szintén nem. Átléptek már minden vörös vonalat, úgy döntöttek, hogy ők lesznek az illiberális demokrácia iránymutató erői.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte ez általános vélemény-e a Néppárton belül, Frank Engel egyértelmű igennel felelt, hozzátéve: reméli, hogy „ebből a véleményből hamarosan konkrét cselekvés is lesz.”

Előzőleg a néppárti frakció vezetője, Manfred Weber is nyíltan bírálta a Lex CEU-t, és az Európai Parlament múlt heti ülésén is több néppárti képviselő felszólalt a Fidesz, illetve Orbán Viktor ellen. A lengyel Rosa Thun például azt mondta: nem lehet csendben marad maradni, amikor ki kellene fejezni a szolidaritást mindazokkal, akik Magyarországon egyre nehezebb körülmények között küzdenek a civil szervezetek és intézmények megmaradásáért. Az uniós parlament néppárti frakciójának jobban meg kell becsülnie az uniós értékeket és nem csukhatja be a szemét a Magyarországon jelentkező problémákkal kapcsolatban

A néppárti képviselők felállva tapsoltak akkor is, amikor Frank-Walter Steinmeier, Németország új államfője a CEU törvény apropóján az Európai Parlamentben bírálta „az illiberális magyar kormányt”, amely szerinte megtámadja a demokratikus alapértékeket. "Ha azt akarjuk, hogy egy világítótorony legyünk a jogállam és az emberi jogok szempontjából a világban, akkor nem lehet mindegy számunkra, ha ezek az alapok megremegnek Európán belül" – hangoztatta a német államfő.

Az Európai Néppárt vezetése április 29-én, legközelebbi ülésén foglalkozhat a Fidesz kizárását kezdeményező felvetéssel.