Van egy nemzetközi szervezet, amelyet a jogon kívüli világban valószínűleg kevesen ismernek: a fordításban kissé körülményes nevű Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (European Network of Councils for the Judiciary, ENCJ). A brüsszeli székhelyű szakmai közösség azért jött létre még 2004-ben, hogy összefogja az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezeteit, és így mindenféle szakmai kérdésben megnyilvánuljon, ami csak a bíróságok, a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás összeurópai/etikai normáival kapcsolatban fontos.

Az alaptörvény kimondja, hogy nálunk a független hatalmi ágat jelentő bíróságok központi igazgatásának felügyeletét az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el, vagyis ez a testület a Handó Tünde által vezetett OBH felügyeleti szerve. Az OBT képviseli így Magyarországot ebben a nemzetközi szervezetben is. Nem régóta, ugyanis a magyar bírói tanácsnak először csak megfigyelői státusza volt, majd 2012-től próbáltunk teljes jogú taggá válni. Végül 2015-ben az ENCJ Hágában tartott éves közgyűlésén  – egyhangú igennel – a tagok rábólintott a felvételi kérelmünkre, így kerültünk be a horvátok hasonló bírói tanácsával egyszerre.

Bíróiéletpálya-konzultáción 2015-ben.

Börcsök Zsófia

El kellett volna ítélni a törököket, a bíróink itthon maradtak

„Vagyis évekig ácsingóztunk ebbe a jelentős, szakmai szervezetbe” – fogalmazott sommásan egy névtelenséget kérő bíró, aki felhívta a figyelmünket egy több mint furcsa húzásra. A főként EU-s országokat lefedő szerveznek ugyanis pár hónapja volt egy fontos, szimbolikus eseménye: kinyilvánítva szolidaritásukat a posztjukról tömegesen eltávolított és bebörtönzött török bírák felé, felfüggesztették Törökország tevékenységét a nemzetközi igazságügyi szervezetben. Erről egy rendkívüli közgyűlésen hoztak döntést, csakhogy a magyar bírákat képviselő OBT az utolsó pillanatban visszamondta a részvételét a fórumon.

Először ugyanis elfogadott egy határozatot november 8-án, hogy felhatalmazza az akkor még tag, azóta viszont már a testület elnökévé előlépő Simon Leventét, hogy ő képviselje a magyar tagszervezetet. Ebben jogosította fel arra is, hogy küldöttként támogassa azt a közös döntést, hogy az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának tevékenységében szintén részt vevő törököket felfüggesszék. Ehhez képest az interneten elérhető határozatok alapján alig három héttel később jött az újabb döntés: a bírói tanács a korábbi OBT határozatot megváltoztatja, méghozzá úgy, hogy egyáltalán nem vesz részt a rendkívüli közgyűlésén.

„Több mint furcsa, hogy ilyen hirtelen meggondolták magukat pont egy olyan döntésnél, amikor a török bírák tömeges bebörtönzését kellett volna megszavazni. Nagyon hirtelen változhatott meg a véleményük, a két határozat közt nem is ülésezett az OBT, ahol bármi új szempont felmerülhetett volna, így bizonyára e-mailben kellett gyorsan új határozatot hozniuk” – magyarázta bírósági forrásunk. "Csak nem odaszólt valaki?”, esetleg rájöttek, hogy ez nemzetközi szolidaritási akció eléggé szembemegy a kormány hivatalos külpolitikai irányával – vetette fel.

A nemzetközi szakmai szervezet természetesen Magyarország nélkül is tudott dönteni, és alig egy héttel a visszatáncolásunk után Hágában összegyűlve felfüggesztették a törökök részvételét az igazságügyi együttműködésben. Ahogy nyilvános, december 8-i határozatukban fogalmaztak, nem feladatuk minősíteni a belpolitikai helyzet Törökországban, ugyanakkor többször kifejezték már aggodalmukat a török bírákat és ügyészeket ért támadások miatt. Mivel mindez szembemegy a nemzetközi jogi szabályokkal, így a tisztességes és pártatlan bírósági működés alapelvével, a továbbiakban a török bírói szerv még megfigyelői státuszát is elveszti.

Nem minősíthetik más országok "reformjait"

Megkérdeztük az alaptörvényben felkent bírói szervet, vajon miért gondolta meg magát, mire azt a választ kaptuk, hogy „nincs kötve a döntéseihez, azokat módosíthatja, erre már korábban is számos esetben volt példa”.

birosag.hu

Egyben kifejtette, hogy „nemzetközi szakmai külkapcsolataik tudásmegosztásra, szakmai tapasztalatcserére irányulnak”, de nincs hatásköre „a bírósági szervezet egészének nemzetközi képviseletére”, a vonatkozó törvények alapján „artikulálhatja véleményét” a testület. A legérdekesebb fordulat viszont az a magyarázata, hogy az OBT határozatai „nem irányulhatnak más országok igazságszolgáltatási reformjainak minősítésére”. Ami két szempontból is tanulságos:

• ezek szerint a magyar bírói tanács a török bírák eltávolítását, bebörtönzését „igazságügyi reform”-nak tartja,
• ráadásul csak az eredeti, részvételt és török lépéseket elítélő határozata után esett le neki, hogy nincs is/mennyiben van hatásköre nemzetközi képviseletre.

„Az OBT az Alaptörvényben is megjelenített független testület, amely a harmadik hatalmi ág részeseként nem nyilvánul meg politikai kérdésekben” – kommentálta kérdésünket, hogy közrejátszott-e a távolmaradásban, hogy az Orbán-kormány többször demonstráltan törökbarát politikát folytat. Elismerte, hogy elektronikus úton szavaztatta meg a sietős visszalépést, amire a szervezeti és működési szabályzata alapján lehetőség van.

Végül nemcsak az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata sorakozott fel a török bírák tömeges elítélése ellen, hanem március végén a Nemzetközi Bírói Egyesület is. Közleménye magyar nyelven kikerült a legfontosabb bíró szervezetünk, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapjára, ebben kertelés nélkül kimondják, hogy Törökországban „a már jelenleg is a végrehajtó hatalom befolyása alatt álló bírói kar totálisan elveszti függetlenségét”.

A puccskísérlet után jogszerű indok és megfelelő eljárás nélkül mentették fel az igazságügyben dolgozókat: 2016. július 15. óta a török bírók és ügyészek több mint 24-24 százalékát mentették fel, összesen több mint 3600 embert, akiknek a többségét letartóztatták. „Ez félelmet kelt azokban, akik még hivatalukban maradtak vagy nemrégiben kerültek kinevezésre, így több mint kétséges az, hogy az igazságszolgáltatás ebben a helyzetben még függetlennek lenne tekinthető” – olvasható a kiállásban. Így pedig Törökország elveszítheti azokat az alapvető értékeket, amelyeket más demokratikus társadalmakkal együtt magáénak tudhatott.

A bíró egyesülete kiállt a bebörtönzött török kollégák mellett

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) nem adott ki saját állásfoglalást, illetve nem fűzött kommentárt a nemzetközi egyesület határozott deklarációjához, de mint kiderült, ennek közzétételével fejezték ki egyetértésüket. „A Magyar Bírói Egyesület tagja mind a nemzetközi, mind az európai szervezetnek tagja, ezért ennek mi is része vagyunk, és a benne foglaltakkal egyetértünk” – jelentette ki a hvg.hu-nak Makai Lajos elnök, aki egyben a Pécsi Ítélőtábla elnöke.

A nemzetközi kiállástól végül távolmaradó OBT-t megkérdeztük, mit szól hozzá, hogy a bírókat tömörítő, legnagyobb tagsággal rendelkező bíró egyesület is elítélte a Törökországban történteket. Az egymondatos válasz szerint ennek véleményezésére az OBT-nek nincs (illetve ezek szerint: sincs) hatásköre.