A Momentum Mozgalom nagyon biztos a dolgában, szerintük a CEU védelmében és a miniszterelnök újraválaszthatóságának megakadályozására beadott népszavazási kérdéseik simán átmennek a Nemzeti Választási Bizottságon. A hvg.hu által megkérdezett jogász szerint nem feltétlenül kell a testület rosszindulata ahhoz, hogy elkaszálhassák a kezdeményezéseket.
A lex CEU megszavazásának másnapján bejelentette a Momentum Mozgalom, hogy népszavazási kezdeményezést ad be az egyetem működését ellehetetlenítő törvénymódosítás eltörléséért. Egyúttal két olyan kérdést is bead, amely korlátozná a miniszterelnökök újraválasztását: ennek értelmében valaki legfeljebb kétszer tölthetné be ezt a pozíciót.
A kezdeményezést gyakorlatilag Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc személye ellen találták ki; ha célt ér a Momentum kezdeményezése, akkor egyikük sem lehetne többet miniszterelnök.
A CEU ügyében a Momentum összesen hat kérdést fog beadni a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Ebből eddig egynek – közlése szerint a legkonkrétabbnak – hozta nyilvánosságra a pontos szövegét, ez így szól:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?"
Nagyon biztos a dolgában a Momentum
A bejelentéskor arról beszéltek a momentumosok, hogy a kérdés jogilag támadhatatlan, a Nemzeti Választási Bizottság (NBV) maximum politikai okokból kaszálhatja el azokat. A mozgalom jogászcsapatának álláspontja szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe, mert magyar törvényt módosítanának.
Arról pedig nem szól semmilyen nemzetközi szerződés, hogy Magyarországon milyen egyetemek működhetnek. Ez azért merülhetett fel, mert a lex CEU értelmében csak akkor működhet tovább az egyetem, ha arról a magyar kormány és New York Állam külön szerződést köt, az amerikai szövetségi kormány előzetes beleegyezésével.
Hiába írja tehát elő a lex CEU, hogy nemzetközi szerződés kell a magyarországi külföldi felsőoktatási intézmények működéséhez, ezt egy magyar törvény mondja ki, nem pedig egy nemzetközi szerződés írja elő feltételként a megállapodás meglétét, érveltek a momentumosok.
A nemzetközi szerződés nem lehet érv
Hasonló vélemény volt Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Véleménye szerint a kérdésben foglalt törvénymódosítások visszavonása egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és az is egyértelmű, hogy a Momentum CEU-s kérdése mire vonatkozik (azaz konkrétan megnevezi, mely módosításokat törölné el). A Nemzeti Választási Bizottság ugyanakkor megpróbálhat azzal érvelni, hogy a kérdés nem mondja ki egyértelműen, miről szól, mondta a szakértő.
Más előre látható és elfogadható indokot nem talált Lattmann a kérdés ellen, mert az nem tartozik tiltott tárgykörbe, nem érinti a hatályos költségvetési törvényt, sem pedig nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget, magyarázta.
A lex CEU-ra épp azért volt szükség a kormány érvelése szerint, mert nincs nemzetközi szerződés az egyetem működéséről, ezért ez nem is lehet érv a kérdés ellen, tette hozzá.
Ki törölné el jobban a lex CEU-t?
Néhány órával a Momentum előtt a DK is bejelentette, hogy népszavazási kérdést adott be a CEU ügyében. (Mivel a kopaszbalhé miatt eltörölték a párhuzamossági moratóriumot, ezért a Momentum is adhatott be a témában kérdéseket, azokat ugyanúgy vizsgálni fogja az NVB.)
A DK-s kérdés így hangzik:
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény Magyarországon bejelentés alapján folytathasson külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet?”
A momentumosok szerintük azért jobb az ő kérdésük, mert a lex CEU több oldalról támadja az egyetemet, de a DK kezdeményezése nem iktatná ki az összeset. Ugyanakkor túl hosszúnak és bonyolultnak tartják, ezért nagyobb az esélye, hogy beleköt az NVB. “A mi kérdésünk pofonegyszerű: vissza kell állítani a törvényt, és a törvénymódosítást el kell törölni” – magyarázták.
Lattmann másban látja a DK-s kérdés gyenge pontját. Az NVB érvelhet azzal, hogy ez a kérdés gyakorlatilag kiütné a magyar államot a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények ellenőrzéséből.
Jöhet a Lex Orbán–Gyurcsány?
Nézzük a miniszterelnök újraválaszthatóságára vonatkozó kérdéseket! Ebből rögtön kettőt adott be a Momentum:
“1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?”
És egy általánosabbat:
"2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?”
A CEU-s kezdeményezéshez hasonlóan ebben a kérdésben is magabiztosan nyilatkoztak a momentumosok. Arra a felvetésre, hogy kérdéseik Alaptörvénybe ütköznek, azt reagálták, hogy az alkotmány semmit sem mond arról, ki hányszor töltheti be ezt a pozíciót.
Nem lenne visszamenőleges hatályú sem, mert Orbán kitöltheti mandátumát, csak a következő választásnál lenne ez feltétel. “Olyan, mintha előírnánk azt, hogy MSZMP-tag nem lehet miniszterelnök” – magyarázták.
Lattmann szerint az egyes számú kérdés az egyértelműség szempontjából megállja a helyét: egy konkrétan megnevezett törvény módosítására irányul, ennek megfogalmazása rendben van. Ha akar, abba bele tud kötni az NVB, hogy pontosan mit jelent a két alkalom: szigorúan egymás utáni kétszer megválasztást vagy összesen kettőt?
Az NVB rosszindulata sem kell, hogy ne menjen át a Momentum kérdése
A Momentum kérdése azt korlátozná, hogy a parlament kit választhatna meg miniszterelnöknek. Ez az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi döntés, de a népszavazási kérdés nem venné el tőle ezt, csak módosítaná. A jogász szerint így a kérdés nem érint alkotmányosan tiltott jogkört, de az NVB megint csak értelmezheti máshogyan a kérdést.
További muníciót adhat a testületnek, hogy a tilalom nem csak a személyi döntésre, hanem szervezetalakítási kérdésekre is vonatkozik. Érvelhet azzal az NVB, hogy a miniszterelnöki megbízatás hossza és hosszabbíthatósága ilyen kérdés.
Problémás lehet az is, hogy a miniszterelnök újraválaszthatóságának szabályozása rendszertanilag alkotmányos szinten lehet indokolt, ebben az esetben pedig a törvényi szabályozás – azaz amit a Momentum javasol – nem elég, mutatott rá Lattmann. Mondhatja azt az NVB, hogy a kérdés az Alaptörvény módosítására irányul, ami ugye tiltott tárgykör.
Emiatt válik támadhatóvá a Momentum másik kérdése is. Lattmann olvasatában az túl általános megfogalmazása miatt egyértelműen alkotmánymódosításra vonatkozik, ami azonnal tiltott tárgykört jelent, vagyis ehhez még az NVB rosszindulata sem kell, hogy ne menjen át.
Puzsérnak valószínűleg tetszik a Momentum ötlete
A miniszterelnök újraválasztóságának korlátozását nem a Momentum találta ki, Fekete-Győrék előtt is próbálkoztak már mások is az ötlettel. Nem olyan rég Vona Gábor, a Jobbik elnöke dobta be, hogy “a hatalomba való görcsös kapaszkodás” és a “személyiségjegyek torzulásának” veszélye miatt nyolc évben maximalizálnák a miniszterelnöki ciklust. Vona hasonlóan érvelt, mint a Momentum: a korlátozás erősítené a versenyt, frissebbé, demokratikussabbá tenné a közéletet.
Négy éve pedig nemcsak, hogy felmerült ez az ötlet, de még népszavazási kérdés is beadtak róla az NBV-hez. Azonban a névtelenségbe burkolózó magánszemény kezdeményezése Puzsér Róbert lelkes támogatása ellenére végül elbukott.
A Momentum bejelentése megtörtént, de mi következhet ezután?
- A Momentum április 4-én, vagyis a lex CEU elfogadásának napján tette meg az adatvédelmi bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Ez minden országos népszavazási kérdésnél kötelező lépés. Az a gyakorlat, hogy ehhez a NAIH bekéri már a konkrét kérdést is, két éve, az ún. „rendszerbontó népszavazás” kezdeményezések óta alakult ki. Ha nincs meg ez az azonosító, az formai hiba, ami miatt a Nemzeti Választási Iroda azonnal elkaszálja a kérdést, és az nem is kerül a Bizottság elé érdemi vizsgálatra.
- A NAIH-nak 8 napja van, hogy tudomásul vegye a bejelentést, és ha szükséges, hiánypótlásra szólítsa fel a Momentumot.
- Ezután mehetnek a Nemzeti Választási Bizottsághoz a kérdésekkel.
- Az NVB 30 nap alatt dönt a kérdésekről.
- Az NVB kedvezőtlen döntését a Kúrián lehet megtámadni. Ennek nyár végére lehet meg eredménye.
- A Kúria kedvező döntése után indulhat az aláírásgyűjtés: 120 nap alatt kell összegyűjteni a 200-200 ezer aláírást. A népszavazás konkrét időpontját nehéz megbecsülni, mert sok mindentől függ: pl. a Kúria döntésétől vagy attól, összejön-e a 120 napnál hamarabb a 200 ezer szignó. Kádár Barnabás elnökségi tag, a NOlimpia kampányfőnöke úgy sacccolt, hogy ha a Kúria jóváhagyja a kérdéseket, akkor nyár közepén kezdődhet a gyűjtés, és ősszel meg lehet tartani a népszavazást. Lattmann Tamás úgy kalkulált, hogy ha minden testület “rendben végzi a dolgát”, akkor egy sikeres népszavazás esetén még a 2018-as választások előtt életbe léphet a Momentum által szorgalmazott miniszterelnöki korlátozás, vagyis hiába győzne a Fidesz, Orbán nem lehetne negyedszer miniszterelnök.
