Itthon hvg.hu 2017. március. 31. 07:58

Orbán a CEU-ról: A csalás az csalás

Az amerikai és a magyar kormány megállapodásán múlik, működhet-e tovább Magyarországon a CEU – mondta a miniszterelnök.

A csalás az csalás – jelentette ki Orbán Viktor a Közép-európai Egyetem ügyével kapcsolatban a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök is elmondta azt a kormányzati kommunikációban korábban is elsütött panelt, amely szerint a CEU az egyetemek négy-öt évente zajló vizsgálatán akadt fenn, és ezen találtak komoly szabálytalanságokat, de ezt nem kell komolyan venni, a hvg.hu pénteki cikkéből kiderül, hogy valójában ez volt az első ilyen vizsgálat.

Orbán hangsúlyozta:

Magyarországon senki sem állhat a törvények felett, hiába milliárdos."

Arra a kérdésre, hogy lesz-e egy év múlva is CEU, Orbán azt válaszolta: ez az amerikai és a magyar kormány megállapodásán múlik.

A kérdező ezen a ponton rátért volna a következő témára, azokra a találkozókra, amelyeken a miniszterelnök az utóbbi napokban részt vett, Orbán azonban rászólt: maradjanak még a "Soros-egyetem" ügyénél. A kormányfő szerint a magyar egyetemekkel szemben nem fair, amit a tisztázatlan jogi helyzet okozott: azok csak magyar diplomát adhatnak ki, míg a CEU a magyar mellett amerikait is. Emiatt a magyar felsőoktatási intézmények hátrányban vannak, illetve a CEU igazságtalan előnyhöz jutott.

Orbán többször is kijelentette, hogy a szuverén Magyarország nem tűri el a csalást, a szabály pedig világos: külföldi diplomát csak akkor adhat ki egy itteni egyetem, ha külföldön is folytat képzést.

Igaz, ezek a szabályok mindeddig nem léteztek, a kedden benyújtott törvényjavaslat részeként kerülhetnek be a felsőoktatási törvénybe.

Az interjú további részében aztán tényleg szóba kerültek a találkozók: a V4-csúcs, az EU alapításának 60. évfordulójának apropóján tartott római esemény, illetve az Európai Néppárt máltai kongresszusa. Ez utóbbiról szólva a miniszterelnök elmondta: az efféle nyilvános kongresszusok az egység demonstrálásáról szólnak, a művészet az, hogy közben meg kell vitatni azokat a kérdéseket is, amelyekben nincs egyetértés a tagok között.

A találkozón szóba került a migráció és a magyar határzár szigorításának – vitás – kérdése is, amellyel kapcsolatban Orbán közölte: "a helyzet egyszerű, de nem könnyű". Mivel Magyarország az EU külső határán fekszik, ezért a saját és az unió határát is védi egyben. Ha ezt nem tenné, "az osztrákok és a németek megnézhetnék magukat". Megjegyezte: amikor Magyarország ezt még nem tette meg, milliószámra masíroztak át rajtunk a migránsok.

Ausztriában és Németországban a kormányfő szerint mindenki örül, a "politikai szemfényvesztés" miatt azonban ezt a nyilvánosság előtt nem mondják ki, csak a folyosókon, szűk körben köszönik meg a határvédelmet.

Orbán szerint fél-egy éves késéssel mindig kiderül, hogy Magyarországnak igaza volt abban, ahogy a migránsválságot kezelte, ennek pedig az az oka, hogy a magyar politikát a józan ész irányítja: a határra érkezőknek segítséget kell nyújtani, de csak a magyar törvények szerint. Magyarország a miniszterelnök szerint az életösztönére hallgatva a jó kérdéseket tette fel, és a jó válaszokat adta rájuk, a Nyugat pedig pár év késéssel követi.

Beszélt a bangladesi menedékkérőket érintő strasbourgi döntésről is Orbán, aki erkölcsileg tarthatatlannak nevezte a nem kormányzati szervekkel (NGO), nemzetközi hálózatokkal kapcsolatos helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a határt, a magyarok biztonságát védő fiataloknak elismerés és köszönet jár, néhány szervezet azonban a magyar érdekektől idegen szempontok alapján támadja őket.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán a bangladesiek ügyében hozott ítéletről azt mondta: az Magyarország biztonságát veszélyezteti. Orbán szerint más országoknak más gondjaik vannak a szervezet működésével, így át kell tekinteni megreformálásának lehetőségeit.

A miniszterelnök szerint "senkinek sincs joga ahhoz, hogy megválassza, hol éljen", ahhoz ugyanis szükség van arra is, hogy a választott országban befogadják. Éppen ezért nem lehet olyan szervezet, elv vagy norma sem, amely meghatározhatja egy szuverén állam számára, hogy kit kell befogadnia.

Orbán ezen a ponton ismét sorosozott egyet, szerinte a magyar származású amerikai üzletember több mit egy évtizede dolgozik azért, hogy bebizonyosodjon: a nemzeteknek nincs joguk erről dönteni.

Az Európai Unió is szóba került az interjúban, amellyel kapcsolatban Orbán azt mondta: számos baj van vele, védekezni is kell ellene, mert további nemzetállami jogkörök veszhetnek el miatta. Azt azonban el kell ismerni – fejtegette –, hogy rendkívül sikeres vállalkozás, hiszen a megalakulása óta a kontinensen béke van, s jó az esély arra, hogy az alapítása óta születettek háború nélkül élhetik le az életüket.

Hirdetés