Orbán Viktorhoz küldte Tarlós Istvánt a BKV két szakszervezete. Talán akkor sikerült forrást szerezni az állami tulajdonú vállalatokéhoz hasonló mértékű béremelésre.
Elfogyott a türelem. A BKV dolgozóit rendkívüli módon felháborítja – írják levelükben a szakszervezeti vezetők –, hogy amíg az állami tulajdonban lévő vállalatoknál a kormány hároméves megállapodás keretében 30 százalékos béremelésre biztosított fedezetet, addig a BKV-t, illetve a BKK-t magára hagyta.
Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják a munkavállalók közötti különbségtételt, különös tekintettel arra, hogy a BKV nélkül megbénul Budapest, márpedig a nemzeti összterméknek csaknem harmadát itt állítják elő. A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy a BKV saját költségvetési keretei között nem tudja megadni bérkövetelésüket, mert az ahhoz szükséges forrásoknak a töredékével sem rendelkezik. De ez már nem érdekli a munkavállalókat. Így az érdekképviseletek már nem tudnak és nem is akarnak alkudozni, ha kell készek bármiféle nyomásgyakorlásra.
A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) levélben tanácsolja a Budapest főpolgármesterének, hogy tájékoztassa a miniszterelnököt és kormányt a kialakult helyzetről. Nyitott kapukat döngetnek. Tarlós István a régi, bevált rutin szerint már bejelentkezett Orbán Viktorhoz, és a hírek szerint ezen a héten bebocsátást is nyer. Kérdés, hogy mit kér a segítségért cserébe a kormányfő.
A szakszervezetek követelései mögött ezúttal nyomós érvek húzódnak. A BKV tervezett munkavállalói létszáma a HÉV kiválása után 9600 fő. Február végén azonban ennél több, mint 400 emberrel kevesebb dolgozott a cégnél. Tavaly 26 mérnök, 248 szakmunkás, 452 járművezető mondott fel, de az idén is folytatódott az elvándorlás. A távozó szakemberek pedig korántsem pótolhatóak az utcáról. A fenti munkakörök többsége ugyanis olyan speciális szaktudást igényel, amelynek betöltéséhez a felvételt követően több hónapos, esetenként egy-másfél éves képzés szükséges.
A BKV fizetései a szakszervezetek szerint már nem versenyképesek. Mérnökként 350 ezer, szakmunkásként 221 ezer, járművezetőként 223 ezer, míg forgalomirányítóként 231 forintot vihetnek haza havonta. Az állami végek ennél lényegesen kedvezőbb ajánlattal csábítják őket. A BKV belső számításai szerint az idén akár ezer dolgozó is elhagyhatja a céget, és egyre kevesebben jelentkeznek az álláshirdetésekre. Ha elfogy a cég, akkor sztrájk nélkül se tudnak utcára menni a járművek.
