A tanulmány megállapítja, hogy a gát műszakilag mind a parton, mind az attól beljebb eső Nánási-Királyok útjai nyomvonalon kivitelezhető, azonban minden műszaki megfontolás a parti nyomvonal mellett szól, és nem támogatják egy 70 hektáros terület kizárását az árvízvédelemből. A tanulmány azonban arra is kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy a védművet és a part tájépítészeti rendezését együtt javasolják kezelni, noha jelenleg csak előbbire állnak készen a főváros tervei.
A fővárosi önkormányzat megbízta a Műszaki Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékét, hogy készítsen összehasonlító tanulmányt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének megoldási lehetőségeiről, ezen belül hasonlítsa össze a partmenti és az attól beljebb eső, Nánási- Királyok útja menti nyomvonalat megvalósíthatóság, előnyök, hátrányok szempontjából. Ez volt az első tanulmány, mely a partitól eltérő nyomvonal megvalósíthatóságának lehetőségével is komolyan foglalkozott, miközben a partira már az engedélyes tervek is készen állnak.
A Műegyetem tanulmánya arra a megállapításra jutott, hogy az árvízvédelem mind a parton, mind a Nánási-Királyok útja nyomvonalon műszakilag megvalósítható, azonban a 22 oldalas elemzés eredményei szerint semmilyen ésszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól amellett, hogy a Nánási út-Királyok útja és a part közötti területeket kizárják az árvízvédelemből.
Azonban mint azt a tanulmányt bemutató lakossági fórumon Tosics Iván városszociológus is elmondta, a Római-part jövője egyáltalán nem csak árvízvédelmi, hanem környezetvédelmi és városépítészeti kérdés is. Ez az utolsó természetes, valójában megmaradt partszakasz Budapesten, mely fontos a városlakók számára, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A part jellegének megőrzését is javasolják
A tanulmány legnagyobb részét a két nyomvonal összehasonlítása teszi ki, a szakértők, miután határozottan a partmenti változat mellett foglalnak állást, figyelemre méltó kiegészítő javaslatokat tettek az összesítő fejezet végén. Íme:
- a terveket ki kell egészíteni a kertépítészeti, partrehabilitációs tervekkel, azokat csak együtt szabad kezelni és egyszerre kell megismertetni a lakossággal.
- A kőszórás (köznapi nyelven térkő) alkalmazását tájidegennek tartják, mely a parthasználatot oly mértékben rombolja, hogy azt még tervezetként sem ajánlják bemutatni. Azonban javasolják a plázs és a mederrézsű vizuális összképének a megőrzését - azaz, hogy tartsák meg a rézsű kavicsos anyagának és a burkolt rakpartokéhoz képest jóval lankásabb, jelenlegi hajlásszögét.
- A fásítás kardinális eleme legyen a projektnek, noha a rádőlés veszélye miatt a mobil faltól csak megfelelő és nem túl magas növényzet ültethető, megfelelő távolságra egymástól.
- Együtt kell működni a partmenti tulajdonosokkal, hogy érezzék, ők is fontos szereplői a gátépítésnek.
A tanulmányból egyébként jól kiderül az is, hogy a beruházás sokkal gyorsabban kivitelezhető a part mentén, hiszen a Nánási - Királyok útja nyomvonalon a sűrű közműhálózat miatt az utca teljes újratervezése, és bizonyos mértékű ingatlankisajátítás is szükséges, ami mind rengeteg idővel kitolná a beruházás megvalósulását, ráadásul engedélyes tervek is csak a parti nyomvonalra állnak készen. Tarlósék pedig már a következő közgyűlési ülésen szeretnék megadni a felhatalmazást az építkezések megkezdésére – természetesen a partmenti nyomvonalon.
