Az ombudsman azután indított vizsgálatot, hogy egy jelzés szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma zalaegerszegi gyermekotthonában "a gondozott gyermekek ellátása nem megfelelő, rendszeresen bántalmazzák őket".

Az előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésen a hivatal jogász és pszichológus munkatársai konzultáltak az intézmény igazgatójával, megtekintették a gyermekotthont és meghallgattak 28 gyereket.

A jelentés szerint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti, hogy egy-egy csoportban a jogszabályban megengedettnél több speciális és különleges ellátást egyidejűleg igénylő gyermeket helyeztek el. "Aggályos a jogorvoslat és a segítségkérés szempontjából, hogy nincs minden csoportban egységesen kifüggesztve a házirend, illetve a gyermekjogi képviselő elérhetősége".

Az ombudsman szerint nem elfogadható, hogy a gyerekek érdekére hivatkozva magántanulóvá minősítik őket, és egy belső, tulajdonképpen szegregált iskolával kell tanulói jogviszonyt létesíteniük. Az ombudsman szerint az is aggályokat vet fel, hogy egyes speciális gyermekotthonok zárt működési rendszere miatt ellehetetlenül a szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatása.

Székely László közölte, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezése szerint maximum 48 órán át tarthat a személyes szabadságot korlátozó intézkedés, ezért súlyos jogsértést jelent, hogy "az otthon vezetőjének döntése alapján egy gyermek esetében közel másfél hónapig tartott a jogkorlátozó egészségügyi megfigyelés". 

A helyszíni vizsgálat feltárta, hogy a gyermekotthonban a szabályszegő vagy nehezen kezelhető viselkedési formákért speciális szankciókat alkalmaznak, a gyerekek közül többen utaltak rá, hogy az intézményben büntetésként nem engedik ki őket a szabad levegőre.

A biztos szerint nemcsak ez a büntetési gyakorlat sérti a gyermekek emberi méltósághoz való jogát, hanem annak végrehajtása is, amelynek során renitens gyerekeket egész nap papucs viselésére kötelezték, hogy a nevelők azonnal láthassák, kit nem engedhetnek ki az épületből.

A jelentés kitér arra is, hogy a dohányzás tilos ugyan az intézményben, de ezt nem tudják megakadályozni, a szakdolgozók pedig a dohányzást és annak megvonását jutalmazási, illetve fegyelmezési eszközként használják. A vizsgálat igazolta azt is, hogy a gyermekek között is előfordul a bántalmazás. 

Az ombudsman szerint a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának érvényesítése állami feladat.

"A szakemberek felelőssége a figyelemfelhívás a dohányzás káros következményeire, a segítségnyújtás a leszokáshoz, az egymás közötti agresszió megelőzése, csökkentése, kezelése pedagógiai, pszichológiai módszerekkel." 

Az alapjogi biztos közleménye kitér arra is: több gyermek számolt be arról, hogy a szakdolgozók verbálisan és fizikailag bántalmazták őket. A gyermekjogi képviselőhöz néhány hónap alatt nyolc alkalommal érkezett ilyen jelzés, a gyermekvédelmi gyámoknál ugyancsak nyolc esetben tettek panaszt bántalmazás miatt.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a panaszokat az intézményvezető által indított vizsgálatok ugyan alaptalannak találták, "ám a bántalmazás megtörténte a gyermekekkel készített interjúk, a gyermekjogi képviselőtől és a gyermekvédelmi gyámoktól kapott információk alapján is valószínűsíthető volt". 

A biztos a zalaegerszegi gyermekotthon működése kapcsán a legfőbb ügyész útján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az illetékes és hatáskörrel rendelkező ügyészénél.

Az ombudsman emellett ajánlást tett az emberi erőforrásokért felelős miniszternek, folytassa a már megkezdett lépéseket azért, hogy véget vessenek a speciális gyermekotthonokban elhelyezett gyermekek személyi szabadságát korlátozó jogsértő gyakorlatnak. 

A biztos a gyermekotthon igazgatójától azt kérte, vessenek véget a személyes szabadság jogsértő korlátozásának, továbbá teremtsék meg a feltételeket a gyermekek szabad levegőn való tartózkodásához, illetve kérjenek módszertani segítséget a gyermekek közötti agresszió kezeléséhez.

Kezdeményezte továbbá a speciális gyermekotthonban nevelkedő gyermekek számára a képességeik szerinti középfokú iskolai végzettség megszerzésének lehetővé tételét, illetve a magántanulói jogviszonyok indokoltságának felülvizsgálatát is.