Itthon hvg.hu 2017. március. 03. 07:29

Kevesebb orvos akar külföldre menni

Trendforduló még nincs, de tény: csökken az orvoselvándorlás.

Mérséklődött az egészségügyi dolgozók elvándorlása – írja a Magyar Idők. A lap az  Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb adatai alapján  készült összesítéséből kiderül: amíg 2013-2015-ben még évente nagyjából 950 orvos kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges jó hírnév igazolást, számuk a tavalyi évben 823-ra csökkent. (A cikk szerint közülük 615 volt magyar állampolgár.) A szakdolgozóknál a 2015-ös, hétszázat meghaladó létszámhoz képest tavaly 631-en kértek igazolást, a gyógyszerészeknél a két évvel ezelőtti 71-hez képest 54-en.

Van egy kivétel: a fogorvosok, ahol ha nem is nagy mértékben, de nőtt az igazolást kérők száma, a 2015-ös 252-ről 258-ra. Nem véletlen, hogy a kormány egy új rendelet elfogadására készül, amely gyakorlatilag röghöz kötné a szakma képviselőit. A Magyar Nemzet által idézett tervezet szerint csak azok a fiatalok vehetnének részt államilag támogatott rezidensképzésben, akik vállalják, hogy három évig állami finanszírozásban működő fogászatokon vállalnak munkát. A Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke a lapnak azt nyilatkozta, hogy az intézkedés célja, hogy csökkentse a több mint 200 betöltetlen praxis számát.

A Magyar Nemzet mai számában már arról ír: a betöltetlen háziorvosi praxisok száma is nő: jelenleg 277 ilyen körzet van, tavaly januárban még csak 238 volt. A betöltést nehezíti, hogy a praxishoz kínált állami támogatás hónapokig nem érhető el.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.