Ahogy az új Közlekedési Múzeumnál, úgy a Puskás Stadionnál sem rekonstrukció, hanem újjáépítés történik, de ennek tartószerkezeti okai vannak – mondta el Skardelli György építész, aki hangsúlyozza, nem lesz látványtervi blöff, mint a Dagály esetében. Az árdrágulást objektív tényezők okolják, mint a nyersanyag- és munkaerő-drágulás, és amúgy is nagy katyvasz volt a sajtóban forgó számok körül.
Elég nagy visszhangja volt Fürjes Balázs kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos nyilatkozatának, amikor a Dagály Duna Aréna első látványterveit gyakorlatilag blöffnek minősítette. Megpróbáltunk utánajárni, hogy az új Puskás Stadionnal mi a helyzet. A tervezőknek is kínos szituációról a stadion tervezőjét, Skardelli Györgyöt, a KÖZTI építészét kérdeztük, aki a Puskás Stadion melletti Budapest Arénát, a Kavicsot is tervezte.
Sok mindent meg akartak őrizni, de nem sikerült
Skardelli abban biztos, hogy az új Puskás esetében az eddigi látványtervek fognak megvalósulni, nincs semmi blöff. Más kérdés, hogy az eredeti tervek és elvek mennyire tudnak megvalósulni. Skardelli többször, több helyen is hangsúlyozta, hogy a régi, az ifj. Dávid Károly tervezte épületből minél több elemet szeretne megtartani, de erről beszélt Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok akkori vezetője is:
"a régiben épül meg az új stadion, a két szerkezet közötti tereket is hasznosítva".
| Életrajz |
| Skardelli György 1980-ban szerzett diplomát, a Közti egyik stúdiójának vezetője. Ő tervezte a Papp László Arénát, a pannonhalmi apátság új fogadóépületét és a pécsi Gandhi Gimnáziumot. Munkái között van a körmendi SOS gyermekfalu, és Magyarország két külföldi nagykövetsége is. Ybl Miklós- és Prima Primissima-díjas. |
A bontásról készült képek mást mutatnak: gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé az egykori stadion legtöbb részét. Pedig lett volna több védeni érdemes eleme. Ahogy Skardelli György az Építészfórum hasábjain is megírta cikkében, a kormány is "a 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek – a lépcsőpilonok, a toronyépület – megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi, legmagasabb igényszintű stadion felépítését irányozta elő".
Annyi az építkezés, hogy a kereslet miatt felmentek az árak
Skardelli eredeti tervei szerint megmaradtak volna a Népstadion jellegzetes kőcsipkés lépcsőpilonjai, amelyekben jöttek-mentek a nézők le és fel, és megmarad a toronyépület. Ám ha valaki most elmegy az építkezés helyszínére, láthatja, hogy a torony kivételével mindent teljesen lebontottak. Igen, ez igaz, mondja az építész. Az történt, hogy a tartószerkezeti vizsgálatok után kisült, hogy a pilonok ugyan jobb állapotban voltak, mint az életveszélyes lelátók, de csak 5-6 évet bírtak volna ki, és ezért inkább az elbontás és újjáépítés mellett döntöttek. Felelőtlenség lett volna egy száz évre tervezett stadiont ilyen elemekkel megvalósítani.
A költségek azonban nem a teljes újjáépítés miatt szálltak el, ha elszálltak egyáltalán
– állítja az építész. Skardelli szerint a sajtóban régi nettó összegek keveredtek mostani bruttó összegekkel. Közben, épp a dübörgő fővárosi projektek miatt, felmentek az árak is: ma a kavics 30-40 százalékkal kerül többe, mint pár éve, és az élőmunkának is megkérik az árát, mivel itt is szakember-, munkaerőhiány tapasztalható.
A stadionnak pedig időre el kell készülnie, hiszen 2020-ban itt már foci-Eb-meccs lesz. Skardelli úgy véli, az, hogy az évekkel ezelőtt bemondott 100 milliárdos nettó ár 150 milliárdosra emelkedett, még normálisnak mondható. Ez csak a stadionra értendő. Az a nagyívű koncepció, amelyről eleinte szó esett, hogy konferenciaközpont, szálloda, irodaház is épülne, az akkor nettó 130 milliárdba került volna, emlékezik vissza Skardelli.
A stadion paraméterei nem változtak, a befogadóképességet eredetileg is 67 ezresre tervezték, ez sem változott.
Az építész a szoborpark megőrzésére szavaz
Az eredeti épületből tehát a szocialista realista toronyépület marad meg. Ez ráépítéssel múzeum lesz, illetve a stadiontúrák kiinduló- és beérkezési pontja. A kiállítás természetesen a magyar labdarúgó sikerek körül forog majd, leginkább az aranycsapatra és Puskás Ferencre fog koncentrálni – igaz, utóbbinak van már egy múzeuma Felcsúton, a Puskás Akadémián.
Rákérdeztünk az Aréna és a Stadion közötti szoborparkra is, amelyről korábban voltak viták, hogy maradjon-e ott, esetleg költöztessék el. Ennek, bár nincs benne a Puskás Stadion fejlesztésében, Skardelli szerint ott kellene maradnia a helyén, így képez egységet a stadionnal, összeköti a két épületet.
