Orbán Viktor azt a képet szereti festeni magáról (és általánosságban a magyarságról), hogy bátor szabadságharcos. A miniszterelnök ezekben a napokban is rettentehetetlen tábornok pózában vív Brüsszellel, a migránsokkal és a civilekkel. A politikai bátorság azonban mérhető kategória, és ilyen téren nem az olimpiai pályázat az első, amely megfutamodásra kényszeríti a bátor kormányfőt.
Amikor hallotta beosztottját, biztos elégedetten mosolygott Orbán Viktor, de most már inkább töröltetné Lázár János múlt heti Kormányinfón mondott szavait: "a miniszterelnök egy nagyon-nagyon bátor ember, nem szokott megfutamodni semmitől". Ez nem jön jókor, hiszen Orbán hat nappal később úgy vonta vissza Budapest olimpiai pályázatát, hogy egy mondatot sem mondott róla nyilvánosan, és még a Facebookon sem rakott ki egy tömör kommentárt. Behúzta fejét, és számol százig, hátha addig elmúlik. Pedig bátorságról ő is szeret papolni. "Nekünk megtanították, hogy az ember csak akkor néz szembe a veszéllyel, ha elég bátor. Ezért elő kell kotorni a felejtés hordaléka alól a bátorság ősi erényét" – mondta tavalyi ünnepi beszédében március 15-én.
Vegyük hát gyorsan számba, hányszor és hogy lépett vissza Orbán Viktor és a Fidesz, ha érdemi ellenállást érzett akár itthon, akár az EU részéről.
Felsőoktatási reform, 2012
2012. december 6-án a felsőoktatás Mikulás-csomagot kapott: a tízpontos intézkedést hozó kormány bejelentette, hogy a jövőben a diákok 10-20 százalékának lesz ingyenes a képzés, a többieknek fizetniük kell, és bejelentették, hogy az egyetemekre kancellárokat neveznek ki gazdasági vezetőnek. Mindezt előzetes szakmai egyeztetés nélkül – a Magyar Rektori Konferencia már aznap tilatkozó nyilatkozatot adott ki. Az Emminek később új szabályozást kellett három nap alatt kidolgoznia, amiben már nem szerepel a tandíj, de csak 55 ezer diáknak biztosítanának államilag finanszírozott helyet. Folyamatosak voltak az egyeztetések és a tiltakozások. 2013. február 11-én a diákok, a Hallgatói Hálózat aktivistái elfoglaltak több egyetemet, megszakították a tanórákat. A kormány némi keménykedés után a tárgyalásokat választotta, a HÖOK és a hahások több részeredményt is elértek, például a tandíj eltörlését.
Internetadó, 2014
"Nem vagyunk kommunisták, nem az emberek ellen kormányzunk, hanem velük közösen. Ha az embereknek ez nem teszik, észszerűtlennek tartják, nem lehet megvalósítani" – Orbán Viktor ezekkel a szavakkal kommentálta az internetadó ötletének visszavonását. A kormány 2014. októberében gigabyte-onként 150 forint internetadó kivetését tervezte. A közteher felső határa lakossági előfizetések esetén 700, míg céges szerződéseknél 5000 forint lett volna, amelyet a szolgáltatók lettek volna kötelesek megfizetni. Az ötletet hatalmas tiltakozás fogadta több tüntetés is volt, a legnagyobb október 28-án, a fővárosban 30-40 ezer ember vonult fel. Orbán október 31-én vonta vissza a Kossuth rádióban a netadó ötletét, és konzultációt hirdetett meg.
Vasárnapi boltzár, 2016
Épp egy éve, 2016. február 23-án szembesült Nyakó István MSZP-s parlamenti képviselő azzal, hogy nem tudja beadni a vasárnapi boltzárról rendezendő népszavazásra vonatkozó beadványát a Nemzeti Választási Bizottságnak, mert kigyúrt, kopasz emberek állják el az útját. A sportos fiatalemberek egy másik beadványkérőnek, a herceghalmi polgármester feleségének, Erdősinének próbáltak jobb pozíciót kiharcolni, aki meg is előzte Nyakót, és az akkori jogi szabályozásnak megfelelően az ő kérdését fogadta be az NVI. Az eljárás botrányt kavart, nagy jogi huzavona után végül Nyakó kérdését fogadták be, 2016.április 6-án eldőlt, elindulhat az aláírásgyűjtés. De végül a Fidesz nem várta meg, hogy az egész nyár a népszerűtlen boltzárral a fókuszban teljen el – Rogán Antal személyében visszavonta a boltzárat 2016 április 11-én.
Médiatörvény, 2010
"Eszünk ágában sincs", reagált Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy hajlandó-e módosítani a sokat vitatott médiatörvényen 2010. december 23-án. "A magyar kormány bízik az Európai Bizottság magyar médiatörvénnyel kapcsolatos véleményében, és minden konzultációra készen áll" – ezt már Győri Enikő EU-s ügyekért felelős államtitkár mondta 2011. január 6-án. Végül március 7-én módosították a jogszabályt, mind a három, Európai Bizottság által kifogásolt ponton. Orbán ezt előzőleg úgy értékelte a Parlamentben, hogy visszaverték az EU támadását.
Otthoni pálinkafőzés, 2010–2014
Orbán 2010-ben hirdette meg a 29 pont keretében, hogy jövedékiadó-mentesen lehet otthon főzni minden magyarnak 86 liter 50 fokos avagy 50 liter 86 fokos pálinkát. Ez volt a pálinkafőzés szabadságharca, amely "a felkelők teljes győzelmével zárult", mondta a miniszterelnök szeptember 27-én. Vagy mégsem, az EU-nak hamar szemet szúrt ez a fokú liberalizáció, végül 2014 áprilisában el is kellett törölni ezt a lehetőséget.
| A láthatatlan ellenség a tökéletes ellenség |
Mikecz Dániel politológus írja egy bejegyzésében, hogy a Fidesz és Orbán "olyan ellenfelekkel vállal ütközést, amely nem a magyar társadalom meghatározó csoportját alkotják (menekültek, Brüsszel)". A legjobb ellenfél az országban sincs, a menekültek – és milyen érdekes, hogy a menekültellenesség az országban akkor volt süllyedőben, amikor itt voltak a pályaudvarokon, az országban, előttünk, megismerhetőek és szánhatóak voltak. Nagyon is lehet, hogy épp a démonizálási szándékai ellehetetlenítése miatt nem akar egy menekültet sem befogadni Orbán, illetve seprőzi ki a menekülteket az ország határaira. Ilyen láthatatlan ellenség Soros György, vagy a nemzetközi baloldal is. Az Országgyűlés amúgy is jó terep Orbánnak, ahol nem nagyon van ellenfele, és mindig kisegíti egy házelnök, hogy a kocsmai buzizására ne engedje válaszolni az érintettet. De nyilván Orbán bátorságának jele az is, hogy az emlékezetes Gyurcsány-tévévita után nem mert kiállni egy miniszterelnök-jelölti vitára sem, emberemlékezet óta nem adott interjút kritikus hangvételű sajtótermékeknek. Az olimpiapályázat visszavonása ismét leleplezte Orbán nemlétező bátorságát. |
