Péntek kora délután nemcsak az derül ki, összegyűlt-e a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás, de a Momentum Mozgalom következő lépése is. A nagy bejelentés előestéjén ellátogattunk bázisukra, hogy felmérjük, mit tett a párttá alakulás előtt álló szervezettel az elmúlt négyhetes roham.
Drukkolunk!
– néz rá a kissé nyúzott aktivistákra a nő, majd letesz eléjük néhány aláírásokkal teli ívet.
Lazítás nincs, ez a véghajrá: az olimpiaellenes aláírásgyűjtés utolsó óráiban, csütörtök este jártunk a Momentum Mozgalom Rózsa utcai főhadiszállásán. Van, aki az aláírásokat számolja, majd szabályos stócokba rendezi a kitöltött íveket, más már az újabb nyomdai feladatokat intézi, a Momentum egyik vezetője pedig két gyors interjú között az esti tévévitára készül a mozgalom sajtósával.
Nyoma sincs hurráhangulatnak, mindenki csendben teszi a dolgát, miközben sorra futnak be az újabb és újabb kitöltött ívek. Így érkezett a már említett nő, de nem csak ő. Bárki letölthette a mozgalom honlapjáról az üres ívet, és kezdhette is a gyűjtést. Volt, aki 100 aláírást vitt be, nem hiába nevezték a mozgalomban az egyik legjobban teljesítő "pultnak" az ívek leadására kijelölt Rózsa utcai bázist.
Annak ellenére nem volt pezsgőbontogatós hangulat a momentumosoknál, hogy már tudták, a pénteki nagy bejelentés előtt újabb jó hírt kaptak: a Párbeszéd csütörtökön további 10 ezer szignóval lökte meg az aláírásgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy a pártokkal együtt már bőven 130 ezer aláírás felett jár a NOlimpia kampány, és még tart a gyűjtés, illetve a számolás. Sajtóhírek már 200 ezer támogatóról szólnak.
Elfogytak, mint a kávé
Az arcokat elnézve a visszafogottság igazi oka talán nem is az óvatosság, sokkal inkább a fáradtság. A kampány hajrájában kijött, hogy mit is jelent heteken át a kőkemény mínuszokban pultozni, vagy hajnalba nyúlóan aláírásokat számolgatni.
“Előfordult, hogy 5-6 óra alatt végeztünk az aznapi adaggal. Betettünk valami zenét és kezdődött a számolás-parti” – magyarázza Benke Viktor, a Momentum egyik aktlogja, vagyis az aktivisták koordinálásáért felelős embere. Közben az egyik aktivista csalódottan veszi tudomásul, hogy az utolsó napra nemcsak az emberek “fogytak el”, hanem a kávé is.
A lassan 30 napja dübörgő aláírásgyűjtés mentálisan is megviselte a momentumosokat. Az első napok eredményei (négy nap alatt 35 ezer aláírást gyűjtött a Momentum) és a felfokozott figyelem ugyanis nemcsak sikerélményt, hanem hatalmas nyomást is jelentett. “Rengeteg biztatást, pozitív visszajelzést kaptunk. Sokan jöttek oda hozzánk megköszönni, vagy hoztak kávét, teát” – meséli Benke.
A holtpontot az hozta el, amikor nemcsak hideg volt, de még jégpályává is változott a város. A kezdeti, napi 8-9 ezres aláírásszám hamar 4-5 ezerre csökkent, és az LMP-nek is csak 3000 aláírás jött össze egy hét alatt. Volt, aki elsírta magát, amikor újra felpörögni látszott az aláírásgyűjtés.
Egyre inkább pártszerűek
Furcsa látni a jövő-menő aktivistákat, mert az aláírásgyűjtés kezdete előtt még teljesen máshogyan nézett ki a momentumosok bázisa. A kapucsengőn csak egy lazán felskiccelt felirat jelezte, hogy ott tanyázik a sokak számára az év egyik legfontosabb politikai akciójával berobbanó formáció. A közösségi térnek kinevezett pincehelyiség is inkább tűnt egy nyitás előtt álló fapados szórakozóhelynek, mint az új politikai erő központjának.
A mostani nyüzsgés és jó értelemben vett káosz viszont már egészen egy pártszerű szervezet működésére emlékeztetett. Benke szerint is az volt a kampány egyik legnagyobb tanulsága, hogyan gazdálkodjanak az igencsak véges erőforrásaikkal.
Amit lehetett, saját erőből oldottak meg, így készült a honlapjuk, így jöttek létre a Facebookra posztolt videós anyagok is: volt, aki a weblap-szerkesztéshez értett, más grafikusként ajánlotta fel szaktudását. Nagy előnyt jelentett az is, hogy voltak tapasztalt szervezőik, akik el tudták végezni a menet közben felvetődő “finomhangolásokat”, azt az apróságot például, hogy miként rendszerezzenek gyorsan és hatékonyan több ezer aláírást.
Ki volt számolva
Hasonló kihívás volt az aktivisták koordinálása is. Összesen 1600-1700 aktivista csatlakozott a NOlimpia ügyéhez, ami egy kisebb párt (pl. Együtt, LMP) számára is szép tömeg lenne, nemhogy a semmiből berobbanó mozgalomnak, amelyiknek nulla tapasztalata van ennyi ember koordinálásában. Ehhez egy külön rendszert fejlesztettek, ahol regisztrálni tudták magukat az aktivisták, hogy mindegyik pult fel legyen töltve, ne legyenek üresjáratok.
A hatékonyság növeléséhez folyamatosan monitorozták a standok teljesítményét: órára lebontva meg tudták mondani, hol mennyi aláírás jött össze. Arra nézve is végeztek kalkulációkat, hogy körülbelül mikorra “kopnak el” a kihelyezett standok, vagyis mikor éri meg átállni az utcai gyűjtésről a kopogtatós-becsöngetős módszerre.
Az adatokat elemezve könnyebb volt eldönteniük, hogyan sakkozzanak az emberekkel: kopogtatni küldjék ki az aktivistákat, vagy inkább egy újabb pultot üzemeljenek be mondjuk az Örs vezér téren. Azt azonban hiába kérdezgettem, hogy hány aláírásuk van, mindenre az volt a válasz, hogy majd pénteken kiderül.
Országjárásra indulnak
Pénteken ugyan vége lesz az aláírásgyűjtésnek, de ez nem jelenti azt, hogy a Momentum tétlenül várja majd a Fővárosi Választási Bizottság döntését a népszavazás kiírásáról. Legalább akkora feladat áll előttük, mint a 138 ezer aláírás összegyűjtése: párttá alakulás és az országos hálózat kiépítése.
Kérdés, hogy az aktivisták közül (20 százalékuk volt a kemény mag, akik minden nap részt vettek a gyűjtésben), hány embert tudnak becsatornázni a tagságukba, illetve az eddig működő szervezeti megoldásokból mit tudnak hasznosítani “békeidőben". Konkrétumokat ugyan nem árultak el, hogyan is néz majd ki az országjárás, de a momentumosok azt ígérték, hogy a pénteki bejelentés után ebben is okosabbak leszünk.