Péntek délután tartja szokásos évértékelő beszédét Orbán Viktor. A fideszes szeánszok csaknem húszéves történetében az idei már a második olyan alkalom lesz, amikor a miniszterelnök beszéde alatt odakint tüntetnek ellene.
A tavalyi tüntetés és az október 23-i füttykoncert nyomot hagyhatott: ezúttal kicsit távolabb lehet csak demonstrálni Orbán Viktor ellen. Az Együtt idei megmozdulását ellehetetlenítendő a szervezők ugyanis a Várkert Bazár ötezer négyzetméteres környékét lefoglalták arra hivatkozva, hogy a kormányfő és a meghívottak szabadon tudjanak közlekedni a helyszínen. Az ellenzéki párt szimpatizánsai így csak a lezárás északi és déli oldalától próbálhatják meg kifütyülni Orbánt és a Fidesz rendezvényre igyekvő prominenseit.
Elmúlt időszakbeli megszólalásait és a párt immár harmadik éve meghatározó kommunikációs vezérfonalát nézve Orbán Viktor beszédének alighanem ismét hangsúlyos eleme lesz a bevándorlás témája, de biztosan előhozza azt a gondolatmenetét, amelyet először egy decemberi interjújban fejtett ki. Eszerint 2017 a lázadás éve lesz: a középosztály és a nemzetek lázadása a politikai korrektség és az elszigetelés ellen.
Az értékelésből emiatt aligha maradhat ki a Donald Trump elnökké választásával szerinte új szintre lépő magyar–amerikai és a továbbra is fagyos Budapest–Brüsszel-viszony, illetve ez utóbbi apropóján a kormány soron következő harca a rezsicsökkentést megfúrni igyekvő Európai Unióval szemben. Helyzetértékelésről lévén szó a miniszterelnök biztosan beszél majd a gazdaság javuló teljesítményéről és a kormány éppen futó, Magyarország erősödik szlogenű kampányában felsorolt intézkedéseiről is, de nagy valószínűséggel a belső ellenségnek kikiáltott civileket is megsor(os)ozza majd.
Elrugaszkodás, felemelkedés, gyarapodás
Az évértékelők sorozatát 1999 februárjában, első miniszterelnöksége idején indította el Orbán Viktor, beszédét hivatalosan akkor és azóta is minden évben a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány felkérésre mondta és mondja el. Az első és azt követőn néhány évben a miniszterelnök még részletesen beszélt kormánya terveiről, az elsőben például 37 pontban foglalta össze a teendőket. A konkrétumok később megfogyatkoztak, de jellemzően minden évre tartogatott a beszéde egy bejelentenivalót, 2000-ben például az első Széchenyi terv elindítását.
2002-től 2010-ig, amíg a Fidesz ellenzékben volt, a harcos, szimbolikus beszédeké lett a terep, 2011-ben pedig, amikor ismét miniszterelnökként mondhatott értékelőt, már nem is tért vissza a konkrétumokhoz. Ekkortól jellemzően inkább egy-egy cimkét aggatott a kormány és az ország előtt álló időszakra, így lett 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 a felemelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve.
Az értékelések egy híján két évtizede alatt néha rendhagyó formában tartotta meg a beszédet. 2005-ben például a Körcsarnokban egy interaktív show-t rendezett: a ringszerű központi színpadra embereket hívott maga mellé, és látszólag az ő, illetve a szimpatizánsok SMS-ben feltett kérdéseikre válaszolt. 2011-ben a beszéde előtt a Facebookon buzdította az embereket, hogy küldjenek neki olyan témákat és észrevételeket, amelyekre szerintük ki kellene térnie az értékelésben.
Legutóbbi, tavalyi évértékelőjében Orbán Viktor – nem sokkal azután, hogy a párt bejelentette: népszavazást kezdeményez a menekültkvóták eltörléséről – az új népvándorlás és Brüsszel befogadó politikájának veszélyeiről beszélt, de arról is, hogy „Berlin, Moszkva és Sztambul, vagyis Ankara a mostani tájolási pontjaink, és a magyarok csak akkor élhetnek szabadságban, ha egyik nagyhatalom sem az ellenségünk”.
