Alkotmányellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény – határozott az Alkotmánybíróság, amely Áder János köztársasági elnök erről szóló beadványát vizsgálta meg. Áder János azért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, mert egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan, márpedig a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít.

Az államfő kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől. Így például határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezések, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerülnének.

Áder azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a december 6-án elfogadott jogszabály egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét.

Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek. A többségi határozathoz Pokol Béla, Stumpf István, Juhász Imre és Varga Zs. András párhuzamos indoklást, Dienes Oehm Egon pedig különvéleményt írt.

Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, mely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.

Ahogyan pénteki cikkünkben írtuk, a közigazgatási különbíróságoknak ez már a finomított terve. Az eredeti változatot a bíróságokon is hevesen támadták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába került elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó „egy bevált, jól teljesítő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg”.

Nem véletlenül váltott ki heves indulatokat a terv.

A közigazgatási bíróságoknak ugyanis fontos szerepe van a mindenkori hatalom ellenőrzésében,

hiszen a közigazgatási perekben döntenek egyebek mellett arról, hogy a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e. Az önálló közigazgatási bíróságok létrehozása – amely kétharmados támogatottságot igényel – amúgy nem új, és nem is ördögtől való ötlet. Trócsányi László miniszteri kinevezése óta a közigazgatási bíróságok megalkotását nevezte egyik legfontosabb feladatának, aminek fontos eleme az önálló közigazgatási perrendtartás létrehozása. Ehhez képest két év alatt, szakmai egyeztetés nélkül, sikerült széles körben elfogadhatatlan javaslattal előállnia a tárcának. Trócsányi mindezek ellenére nincs letörve, szerinte az alkotmányossági normakontroll javíthatja indítványuk elfogadottságát. Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint 2018. januártól élne az új közigazgatási perrendtartás.