Majtényi László időt kért a döntésre - ha egyáltalán összejöhet a köztársasági elnöki jelölése a parlamenti matek alapján.
Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos a keddi Népszavának nyilatkozott, miután a múlt év végén civilek közölték: szeretnék, ha ő is indulna a köztársasági elnöki posztért Áder János jelenlegi államfő ellenében. Ádernek májusban jár le a megbízatása, és bár korábbi hírek ennek ellenkezőjéről szóltak, kiderült, hogy újra bejelentkezett a köztársasági elnöki pozícióért.
Majtényi, aki a lapokból értesült, hogy ő lenne a jelölt, azt mondta, még nem döntötte el, hogy vállalja-e a kihívást (a szükséges parlamenti támogatás megléte esetén). Tudja, hogy ha vállalná, a Habony-média célkeresztjébe kerülne, de ez nem nagyon rázná meg.
Az RTL Klub Híradó kedd esti riportjában zongorázta végig, milyen parlamenti esélyei lennének Majtényi jelölésének. 40 képviselőnek kellene támogatnia, hogy indulhasson, de mivel csak egy párt – a Párbeszéd – tett hitet mellette, egyelőre egyetlen biztos támogatója van Majtényinek a parlamentben: Szabó Tímea, a párt képviselője.
Az Országgyűlésben ülő tíz független képviselőből kilenc támogathatja Majtényit. Az MSZP jó eséllyel támogatná Majtényi Lászlót: Molnár Gyula pártelnök a Híradóban azt mondta, ő személy szerint Majtényi mellett van, de a párt még nem foglalt állást, erre majd a következő elnökségi ülésen kerülhet sor. Ő mindenesetre kérni fogja az adatvédelmi szakember támogatását párttársaitól.
Ezáltal már 39 parlamenti képviselő támogatná Majtényit, de még mindig hiányzik egy ember. Mivel a Jobbik már közölte, hogy nem áll Majtényi mellé, az LMP támogatása is kellene.
Ön szeretné, ha Majtényit jelölnék? Az alábbi cikkben szavazhat:
Államfőválasztás: kihívót kaphat Áder János
Majtényi László alkotmányjogász jelölését szeretné elérni a volt Együtt-társelnök Székely Sándor, jelenleg fővárosi közgyűlési képviselő. Majtényi szerint a kérdés összetett, egyelőre várja a reakciókat. A felkérésről tudott, de még nem mondott rá igent.
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke korábban az Alkotmánybíróság tanácsosa és főtanácsosa volt. 1995 és 2001 között adatvédelmi biztosként dolgozott, majd 20 hónapig az ORTT elnöke volt.