"Marhaság azt mondani, hogy Magyarországnak többet nem kellene részt vennie a PISA-felméréseken" – mondta Palkovics László oktatási államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartott szerdai háttérbeszélgetésen az Index beszámolója szerint.

Mint azt korábban megírtuk, a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnöke, Keszei Sándor korábban közleményében azt írta, hogy a Nemzeti alaptanterv újragondolásáig Magyarországnak nem kellene részt vennie a PISA-méréseken, mert "ezek az eredmények csak lejáratják a magyar diákokat".

Palkovics László a háttérbeszélgetésen viszont elutasította ezt a felvetést és azt mondta: a kormány semmiképpen nem kívánja kétségbe vonni az eredményt, és azt sem állítja, hogy a PISA-mérés rossz. Palkovics azt mondta, az OECD felmérése egy bizonyos szempont alapján méri a diákok kompetenciáit, de az eredményeket érdemes összevetni más mérésekkel, így a TIMMS-vizsgálattal, a PIRLS-vizsgálattal és a Magyarországon minden évben elvégzett kompetenciamérések eredményeivel is.

Az államtitkár elmondta, az Emmi januárra részletes elemzést készít a kormánynak az okokról és a szükséges lépésekről, de elöljáróban azt mondta, szerinte két ok állhat a háttérben: az, hogy Magyarországon túl erős a családi háttér meghatározó ereje, amit az iskola nem tud kompenzálni, és hogy komoly módszertani megújulásra van szükség az iskolákban, a tanároknak jobban kell figyelni a tudás átadására.

Ezeken kellene változtatni

Palkovics szerint a rossz szociális helyzetű családokban a gyerekek nem kapnak elég támogatást, és ebből komoly hátrányuk származik, ezért ezen a területen kellene erősíteni az iskolát.

Emellett az államtitkár szerint komoly problémák vannak azzal is, ahogy a pedagógusok tanítanak, ezért a jövőben már a pedagógusképzésben és a továbbképzésben is sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanárok módszertani képzésére.

Bár fontos a tananyag modernizálása és megújítása is, az államtitkár szerint nem ezen múltak a dolgok, viszont szerinte épp ezért hasznos például a szakgimnáziumokban (korábbi szakközépiskolákban) tervezett integrált természettudományos tantárgy, ami ellen viszont épp a tanárok tiltakoztak.

Palkovics kitért arra is, hogy sokak szerint összefüggés van a rossz PISA-eredmények és a kormány oktatáspolitikája között, de erre azt mondta, szerinte ezek nem állják meg a helyüket, mert a PISA-vizsgálaton nagyon is sikeres Szingapúrban például nem autonómak az iskolák és a pedagógusok, és iskolaszerkezeti okokkal sem indokolhatóak a magyar eredmények, mert a német iskolákban például korábban kezdődik meg a jó és a rosszabb tanulók különböző iskolatípusokba való szétosztása, mégis jobb eredményeket érnek el nálunk.

Az államtitkár szerint a PISA-vizsgálat és az egyes országok munkavállalóinak képességei között sincs egyenes arányosság.

Átgondolják a mindennapos testnevelést

Palkovics azt is elmondta, hogy az Emmi átgondolja a mindennapos testnevelés szerepét az iskolákban, de ő személyesen azon a véleményen van, hogy erre továbbra is szükség van, bár a tantárgy '"svédtornához és atlétikához kötött" tartalma azonban változhat, lazulhat. Készül például a küzdősport-stratégia, és az iskolák sokkal inkább támaszkodhatnak a jövőben a helyi sportegyesületek kínálatára a mindennapos testnevelés során.

A lényeg, hogy a gyerekek mozogjanak, "de azért mégse úgy, hogy bedobják közéjük a labdát, hogy tessék, focizzatok".

Palkovics László bejelentette azt is, hogy januárban kerülhet ismét a kormány elé a felsőoktatásban dolgozók garantált illetményének növeléséről szóló javaslat. Eszerint akár 45-50 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Egy egyetemi adjunktus fizetése így bruttó 450 ezer forint, egy egyetemi tanár bére I. fokozatban pedig 800 ezer forint lehet.