Úgy tűnik, valóban az Alkotmánybíróság (Ab) húzta ki a Fideszt abból a részben saját maga által kreált csapdából, amelybe az eredménytelen kvótanépszavazás és az alaptörvény-módosítás november 8-i leszavazása után lavírozta magát a párt.
Komoly siker az Ab szerdai döntése arról, hogy a testület vizsgálhatja az uniós kvótarendszert – közölte Rogán Antal az igazságügyi bizottság mai parlamenti meghallgatásán.
Azt mondta, az Ab-döntés az ellenzék veresége, a testület ugyanis kimondta, hogy az ország szuverenitása nem korlátozható és eszerint jelenleg az alkotmány alapján is sikerrel lehet harcolni a betelepítési kvóta ellen.
Ahogy korábban megírtuk, az érvénytelen októberi kvótanépszavazás és az ezt követően leszavazott alkotmánymódosítás után a Fidesz azért tehette parkolópályára a menekültkvótákkal kapcsolatos alkotmánymódosítás újbóli beterjesztését, mert meg akarta várni az Ab döntését Székely László alapjogi biztos még tavaly benyújtott, az alaptörvény értelmezését kérő indítványáról.
Akkor azt írtuk, hogy ha az Ab igazat ad az alapjogi biztosnak, az meg is oldhatja a Fidesz problémáját, az Európai Tanács decemberi ülésén ugyanis már újabb, a kvóták elleni érvként lobogtathatja Orbán Viktor az Ab határozatát. És így is lett, legalábbis Rogán Antal csütörtöki kijelentései ezt támasztják alá.
A szerdai döntés tulajdonképpen arról szól, hogy az Ab megfelelő indítvány esetén vizsgálhatja, hogy az uniós kvótarendszer sérti-e az emberi méltóságot, sért-e más alapvető jogot vagy az ország szuverenitását, illetve a történeti alkotmányon alapuló önazonosságát.
A testület szerint a konkrét alkotmányjogi probléma az Európai Unió Tanácsának tavaly szeptemberi határozatával összefüggésben merült fel. E dokumentum rendelkezik átmeneti intézkedésként az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek más tagállamokba történő áthelyezéséről.
Korábban a hvg.hu-nak az ügyre rálátó fideszesek azt mondták, hogy a menekültügyben az Ab-döntéshez kapcsolódó megoldás közel sem olyan látványos, mint egy eredményes népszavazás vagy egy sikeres alaptörvény-módosítás lett volna, de legalább stabil, jogi érveken nyugvó hivatkozási alapot adhat a miniszterelnöknek a betelepítésről szóló brüsszeli vitában.