Itthon Dercsényi Dávid 2016. november. 14. 16:18

Nem költözik a Telefónia Múzeum, megmenekült a világritkaság a Várban

Bár a Telefónia Múzeum és az érte dolgozó civilek semmilyen értesítést nem kaptak, végül elérték céljukat, megmenekül a világon egyedülálló, működő, 90 éves rotary 7a1-es telefonközpont a budai Várban, mert a Belügyminisztérium nem költözik a neki is otthont adó egykori kolostorépületbe. Az új döntés megszületéséhez, úgy tűnik, a nyilvánosság is hozzájárult.

Tegnap adott hírt az Index arról, hogy megmenekül egy korábban bontásra ítélt, modern épület a budai Várban. Az 1979-ben Virág Csaba tervei alapján épült Nándor utcai villamos teherelosztó épületét a Hauszmann Terv szerint lebontották volna, ám a pénteken megjelent Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat, pontosabban a korábbi kormányhatározat módosítása szerint megmenekül: ide költözik a Belügyminisztérium, amely a korábbi tervek szerint még az Úri utca 41-59. szám alatti egykori kolostorépületbe kapott volna elhelyezést.

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent módosítás azonban másra is hatással van. Többször írtunk a Telefónia Múzeumról, hogy azt is ki akarja költöztetni a kormány a BM leendő épületéből. Ezzel pedig megsemmisülhet a kiköltöztethetetlen rotary 7a1 telefonközpont, a világ még egyetlen működő ilyen telefonközpontja, amelyet még 1928-ban építettek. A telefonközpont forrasztásai nem bírnák ki a költözést. Megírtuk azt is, hogy még a pártállami rendszerben sikerült megmenteni az akkor lebontásra ítélt központot, és létrehozni benne a Telefónia Múzeumot.

Google Street View

A módosított kormányhatározat arról is beszél, hogy a korábbi határozat 5-ös, 6-os pontját visszavonja – ezek vonatkoztak a Telefónia Múzeumra, 2016 végéig ki kellett volna találni, hova költözik a múzeum, és 2017 márciusáig a költözésnek meg kellett volna történnie. Ezeket a pontokat tehát törölték,

a Telefónia Múzeum megmenekült.

"Itt örülünk a kollégákkal", mondja Kisfaludi Júlia, a múzeum vezetője. Ők is a Közlönyből értesültek az örömteli hírről, velük előzetesen senki nem közölt semmit. Annyi történt, hogy korábban a Miniszterelnökség a Postán keresztül megkereste a múzeumot, a múzeumfenntartási és munkáltatói feladatokat ellátó Postakürt Alapítványt, hogy mondja el véleményét a költözésről. Az alapítvány akkor még arról írt, a kormányhatározat értelmében hogy képzeli el a kiköltözést, de a szöveg végén nem tudta nem megemlíteni a kétségeit és félelmeit, és azt, hogy az ideális megoldás az lenne, ha maradhatna a múzeum. Erre a levélre végül ez az új döntés lett a válasz.

Hasonlóan egyoldalú kommunikációt tapasztalt Valter Ferenc is, a Posta egykori távközlési vezérigazgató-helyettese, aki maga is részt vett a telefonközpont 1985-ös megmentésében, és most két egyesülettel együtt próbálta jobb belátársa bírni az államot. A Belügyminisztériumnak írt levelükre ők sem kaptak választ. Valter úgy tudja, a nagy médiaérdeklődés (a hvg.hu és a HVG hetilap mellett a Népszabadság is foglalkozott az üggyel, és a Kossuth rádióban is volt műsor a témában) mellett a Magyar Mérnökakadémia is próbált minden követ megmozgatni, és a mérnök professzorok, akadémia tagok sem maradtak tétlenek. Ha a civil megmozdulás nem is érte el a célját, elképzelhető, hogy az ügyben megmozduló nagy nevű pártfogók végül el tudtak jutni odafent valakihez, aki miatt változott a projekt, és megmenekült a múzeum, illetve a telefonközpont. "Jobb döntés ez így, hiszen a kolostort sem irodai munkára tervezték", utal Valter az Úri utcai épület egyéb hátrányára. Most viszont kérdés, hogy ezzel mi lesz, milyen célra fogják használni. Valter azt gondolja, a múzeum 300 négyzetméteres, maximum raktározásra használható területe nem lett volna olyan fontos, inkább a biztonsági kockázatok miatt kellett volna távoznia, mert a BM-épületben egy nyilvános múzeum kockázatokat jelentett volna.

Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy miért döntöttek a helyszínváltoztatás mellett, hogy fogják tudni tartani az átköltözések ütemtervét, megfelel-e az új épület a Belügyminiszétrium helyigényének. A választ, ha megérkezik, közreadjuk.

A két minisztérium (NGM, BM) Várba költözésének ötlete még az azóta kegyvesztetté vált L. Simon László államtitkársága alatt merült fel, rögtön nagy szakmai vitát váltva ki. A szakértők a forgalmi terhelés megnövekedésétől tartottak a Vár polgárvárosi részén, ahonnan minden fejlesztési terv inkább elvezetni akarja a közlekedést. A kormány azzal védekezett, hogy mélygarázsok építésével megoldja, hogy ne növekedjen az autóforgalom, de legalább is kétséges, hogy minisztériumok létszámához képest az összes autót a Váron kívül tudják tartani.

A döntéssel ez a kérdés csakúgy nem oldódik meg, mint ahogy az sem, képes-e tartani a határidőket a kormány. Lázár János a Kormányinfón azt mondta, jól haladnak a fejlesztések, a minisztériumi költözések – L. Simon menesztésének hivatalos indoka egyébként az volt, hogy nem tartotta a határidőket, elcsúszott a feladataival. Pletykaszinten pedig az terjedt el, hogy azt már nem tolerálták a felettesei, hogy L. Simon áttételek segítségével megszerezte a lovasberényi Kormányüdülőt. Utóbbit L. Simon végig tagadta, és később a Nemzeti Vagyonkezelő által nyilvánosságra hozott adatok alapján is beigazolódott, hogy nem ő, hanem egy OTP-s hátterű cég szerezte meg az üdülőt.

Ahol Ferenc József, Horthy és Kádár telefonját őrzik

Ellátogattunk a kormány által költözésre ítélt Telefónia Múzeumba, és az állunk a padlón koppant, olyan érdekességeket hallottunk. A költözés halálra ítélne egy világon egyedül itt működő automata központot.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.