Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem lehet eltitkolni, hogy a rendőrség kiket rendel ki védőként, és ők hány ügyet visznek. A pert kezdeményező Helsinki Bizottság szerint az ügy túlmutat magán, és hatalmas a jelentősége.
Még 2011-ben fordult a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság, miután három rendőrkapitányságtól perrel sem sikerült megszereznie, kiket kérnek fel kirendelt védőnek, és ők hány ügyet visznek. A civil jogvédő szervezetnek ez azért volt fontos, mert kutatásai során arra jutott, a kirendelt védői rendszer nagyon alacsony hatásfokkal működik, részben azért, mert egyes rendőri szervek előszeretettel rendelnek ki olyan ügyvédeket, akik nem nehezítik meg a nyomozást. A szervezet szerint "ez olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését".
Ahhoz, hogy ezt a megállapításukat alátámaszthassák, 28 rendőrkapitányságtól kikérték, hogy az előző évben kiket kértek fel. 18 rendőrkapitányság minden további nélkül kiadta az adatokat, a többiért pereltek, részben sikerrel. Három eset került a Legfelsőbb Bíróság elé, ahol úgy döntöttek, a kért adatok nem ismerhetők meg, mert azok a kirendelt védők személyes adatai. A Helsinki Bizottság szerint cél nélkül korlátozta őket a bíróság a nyilvános kontroll gyakorlásában, ezért mentek tovább.
A korábban megkapott adatokból is alátámasztható volt a megállapításuk: a kirendelési gyakorlat aránytalan volt, voltak olyan ügyvédek, akik évi több száz kirendelést kaptak, és olyan kapitányság is, ahol az ügyek több mint 80%-ában ugyanazt a védőt rendelték ki – írta a szervezet a honlapján.
Most pedig a strasbourgi bíróság Nagykamarája kimondta, a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség nem adta ki a kért adatokat. A szervezet közleménye szerint
"az ítélet jelentősége messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát."
A szervezet közleménye szerint "a döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges".
