Itthon hvg.hu 2016. november. 08. 16:00

Ezúttal rendőrségi titkolózás miatt vesztett pert Magyarország Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem lehet eltitkolni, hogy a rendőrség kiket rendel ki védőként, és ők hány ügyet visznek. A pert kezdeményező Helsinki Bizottság szerint az ügy túlmutat magán, és hatalmas a jelentősége.

Még 2011-ben fordult a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság, miután három rendőrkapitányságtól perrel sem sikerült megszereznie, kiket kérnek fel kirendelt védőnek, és ők hány ügyet visznek. A civil jogvédő szervezetnek ez azért volt fontos, mert kutatásai során arra jutott, a kirendelt védői rendszer nagyon alacsony hatásfokkal működik, részben azért, mert egyes rendőri szervek előszeretettel rendelnek ki olyan ügyvédeket, akik nem nehezítik meg a nyomozást. A szervezet szerint "ez olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését".

Ahhoz, hogy ezt a megállapításukat alátámaszthassák, 28 rendőrkapitányságtól kikérték, hogy az előző évben kiket kértek fel. 18 rendőrkapitányság minden további nélkül kiadta az adatokat, a többiért pereltek, részben sikerrel. Három eset került a Legfelsőbb Bíróság elé, ahol úgy döntöttek, a kért adatok nem ismerhetők meg, mert azok a kirendelt védők személyes adatai. A Helsinki Bizottság szerint cél nélkül korlátozta őket a bíróság a nyilvános kontroll gyakorlásában, ezért mentek tovább.

A korábban megkapott adatokból is alátámasztható volt a megállapításuk: a kirendelési gyakorlat aránytalan volt, voltak olyan ügyvédek, akik évi több száz kirendelést kaptak, és olyan kapitányság is, ahol az ügyek több mint 80%-ában ugyanazt a védőt rendelték ki – írta a szervezet a honlapján.

Most pedig a strasbourgi bíróság Nagykamarája kimondta, a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség nem adta ki a kért adatokat. A szervezet közleménye szerint

"az ítélet jelentősége messze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát."

A szervezet közleménye szerint "a döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges".

Hirdetés
hvg360 Lengyel Tibor, Gergely Márton 2025. január. 08. 09:30

Orbán csapdában: hogy erősnek látszódjon, tíz napig nyaralnia kell

Senki sem gondolta, hogy Orbán Viktor szó szerint érti a 2025-ös repülőrajtot, és Indiába utazik. Valójában Magyar Péter vett igazi startot, aki az előrehozott választásokkal olyan témát talált, aminek realitása ugyan nincs, de a kormánypártot és az ellenzékét is defenzívába tudta vele kényszeríteni.