Veled vagyunk, Népszabadság. Ez lett a címlapja a Dennik N szlovákiai napilapnak.

A szlovák nyelvű lap alig két éves múltra tekint vissza, és alakulása némi magyarázatot nyúlt a szokatlan szolidaritásra. Szerkesztősége ugyanis azokból az újságírókból alakult 2015 elején, akik nem értettek egyet azzal, hogy a Penta nevű cég felvásárolja lapjukat, a legnagyobb független szlovák napilapnak számító SME-t kiadó Petit Presst.

A Penta korábban a Gorilla-üggyel került be a sajtóba. 2011 végén szivárogtattak ki dokumentumokat, amelyekből kiderült: a befektetési csoport vezetője intim viszonyt ápolt a szlovákiai állami vagyonkezelő vezetőjével, ami segíthette őket több privatizációs ügyletben. És a gyanú szerint még jelentős mennyiségű kenőpénz, valamint a cég remek kapcsolatai számos vezető politikussal.

A Pentának Magyarországon is vannak érdekeltségei, igaz, nem a sajtóban. Több húsipari céget vásároltak fel az évtized elején, hogy aztán a többséget konszolidáció címen be is zárják.

Sokkban az európai szövetség

Nem csak a szlovák kollégákat szolidárisak a Népszabadsággal. A lap bezárása sokkolta az Európai Újságíró Szövetséget (EFJ). A lépés súlyos csapás a médiapluralizmusnak – olvasható a szövetség blogján. A bejegyzés beszámol a Mediaworks váratlan bejelentéséről, az esti tüntetésről, és arról is, hogy a kiadó véleményével szemben a civil szervezetek úgy látják: a bezárás hátterében nem a lap rossz pénzügyi helyzete áll, hanem az, hogy az Orbán-kormányhoz közel állókat kritizáló írásokat közölt.  

„Úgy hisszük, a Népszabadság megfizetett azért, hogy leírta az igazságot” – kommentálta a hírt Mogens Blicher, az EFJ elnöke, aki támogatásáról biztosította az újságírókat, hogy minél előbb újraindulhasson a lap, és hogy a szerkesztőség megőrizhesse függetlenségét.

Philipp Leruth, a Nemzetközi Újságírószövetség, az IFJ elnöke ennél bátrabban fogalmazott: a gazdasági cenzúra épp olyan botrányos, mint a politikai. Orbán Viktor kormánya szégyen a demokráciára – áll a Facebookon írt posztjában, amelyet az EFJ blogja idéz.

Csapás a sajtószabadságra

A legnagyobb magyar ellenzéki újság bezárása "hatalmas csapás" az ország sajtószabadságra és média sokszínűségére – idézi az MTI Dunja Mijatovicot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselőjét. Mijatovic szerint "nehezen hihető", hogy a Népszabadság című napilap vége kizárólag egy üzleti döntés eredménye volt.

A magyar média sokszínűségben tapasztalható hanyatlás rossz példát mutat azoknak az államoknak, amelyek csatlakozni szeretnének az Európai Unióhoz - mutatott rá az EBESZ-illetékes.

Mijatovic Bécsből az AP amerikai hírügynökségnek adott telefonos interjúban elmondta: az Európai Bizottságnak "nagyobb figyelmet kellene fordítania a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos kérdésekre".

A MÚOSZ-nak nem tűnt fel?

A Magyar Újságírók Szövetségének volt vezetői is hasonló hangnemben nyilatkoztak a lépésről. A Keleti Éva, Komlósi Gábor, Vince Mátyás, Wisinger István és az 1989-től 25 évig a Népszabadság főszerkesztőjeként dolgozó Eötvös Pál által aláírt közlemény úgy fogalmaz: „Véleményünk szerint a Népszabadság napilapnak és online változatának a sajtószabadságot durván sértő felszámolása politikai döntés volt. A kiadó Mediaworks által hivatkozott gazdasági konszolidálásnak ésszerűtlen formája volna a Népszabadság puccsszerű kivonása a lappiacról, a márkanév tönkretétele, a termék legstabilabb vásárlóinak (előfizetők) elriasztása.

A korábbi vezetők azért tartották fontosnak a nyilatkozatot, mert a MÚOSZ a történtekre mostanáig nem reagált. „Tóth Károly ügyvezető  MÚOSZ- elnöknek az ügyről a HírTV-nek adott nyilatkozata szerint a Népszabadság kiadását elsősorban gazdasági okokból szüntették meg” – zárul a nyilatkozat.