Itthon Bihari Ádám 2016. szeptember. 29. 11:59

A kormány terrort kiált, bomba robbant, de tájékoztatni nem kell, mert pánikot keltene

Bihari Ádám
Szerzőnk Bihari Ádám

A honvédelmi miniszter alig több mint egy hete mondta, hogy Magyarországon bármikor történhet a brüsszelihez vagy a párizsihoz hasonló terrortámadás. Még a szombati robbantás előtt megkérdeztük a belügyet, milyen lakossági tájékoztatási tervük van terrortámadás esetére. A válasz: nem adják ki, mert nincs pánik.

"Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás, ezért egyre több olyan gyakorlatra van szükség, amellyel a biztonságot hatékonyan tudjuk szolgálni" – mondta múlt hét kedden, szeptember 20-án Simicskó István honvédelmi miniszter. Mivel még a kormánytagok közül is az ő asztalán landol a legtöbb nemzetbiztonsági jelentés a miniszterelnökön, a belügyminiszteren és a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánoson kívül, másnap (szeptember 21-én) rákérdeztünk a Belügyminisztériumnál, mi a helyzet a lakosság számára állítólag már fél évvel ezelőtt elkészült tájékoztatási tervvel. Napokig nem érkezett válasz.

Három nappal később egy táskába rejtett bomba robbant Budapest egyik legforgalmasabb pontján, két rendőr súlyosan, életveszélyesen megsérült.

A BM négy nappal a támadás után, azaz tegnap, szeptember 28-án hétfőn válaszolt a lakosság terrorcselekmény megelőzésére, illetve lereagálására vonatkozó kérdéseinkre. Válaszukat változtatás nélkül közöljük.

"A lakossági tájékoztatási terv és annak mellékletei nem nyilvános dokumentumok. A lakosság tájékoztatása a terrorfokozathoz igazodva történik, és mint Ön is tapasztalja, Magyarországon nincs pánikhangulat. A magyar hatóságok, készenléti és egészségügyi szervek egy terrortámadás esetén is felkészülten látnák el feladataikat."

A kérdéseinket öt hónappal ezelőtt is feltettük, a válasz akkor is az volt, hogy a tájékoztatás csak riadalmat, pánikot keltene.

A kormányzati kommunikáció markáns része, hogy terroristák utaznak keresztül, szállnak meg és "bármikor támadhatnak" Magyarországon is. Ezek után szombaton egy robbantás is történt, melynek motivációiról egyelőre semmi konkrét információt nem tud vagy nem közöl a rendőrség.

A pánikkeltést meghagynánk a kormányzati tényezőknek, akik láthatóan társminisztériumaik szakmai szempontjaival is szembemennek, ugyanakkor arról tájékoztatni a lakosságot, mi a teendő egy elhagyott csomag, vagy gyanús viselkedésű személy észlelése esetén, nem pánikkeltés, hanem felkészültség és elővigyázatosság.

A belügyminisztériumnak egyébként a következő kérdéseket tettük fel:

1. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság mikorra végez a TEK által készített lakossági Tájékoztatási Terv koncepciójával? Ez mikor kerül nyilvánosságra? Mit lehet tudni a tartalmáról?

2. Korábban azt írták „a Belügyminisztérium lakossági tájékoztató anyagok, információs brosúrák elkészítését is tervezi, amelyekből mindenki rövid, közérthető tájékoztatást kaphatna arról, hogy terrortámadások esetén mi a helyes teendő”. Mikorra készülnek el ezek a brosúrák? Hogyan, milyen formában fognak eljutni a lakossághoz?

3. Szintén korábban írták: „Magyarország jelenlegi helyzete nem indokolja, hogy az esetleges terrorhelyzetre tekintettel történő lakossági tájékoztatás pánikhangulatot eredményezzen” – A honvédelmi miniszter szavai alapján ezen valószínűleg túl vagyunk. Hogyan biztosítják, hogy a lakossági tájékoztatás, vagy éppen annak hiánya ne eredményezzen pánikhangulatot?

4. Tervezik-e a polgári védelem, a mentősök, tűzoltók felkészítését is a rendőri és honvédelmi erőkön túl?

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.