Nagy többségben lesznek a „nem” szavazatok, de aligha lesz érvényes a népszavazás, mivel várhatóan a jogosultak kevesebb mint fele járul majd az urnákhoz – derül ki a Medián által a HVG megbízásából készített felmérésből. A közvélemény-kutató figyelmeztet, hogy a mostani referendum előrejelzése a szokásosnál is kockázatosabb, de minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a ténylegesen szavazók arányát mindig a részvételüket biztosra ígérők aránya közelíti meg a legjobban. Ez az arány pedig 42 százalék.
A magyarok elsöprő többsége tisztában van a küszöbönálló referendum tárgyával – derül ki a Medián által szeptember második hetében a HVG megbízásából készített országos felmérésből. Ezt a tájékozottságot a nyár végén gőzerőre kapcsolt kormányzati Tudta?-kampány is nagymértékben előmozdíthatta: szeptemberben a júniusi 70-nel szemben már a megkérdezettek 89 százaléka állította, hogy ismeri a népszavazásra feltett kérdést, további 9 százalék pedig azt, hogy ha a kérdéssel nem is, de a népszavazás tényével tisztában van. (A csütörtökön megjelent HVG-ben elemzést olvashat a kamoányt egelőző mozgósításról, a kampánypraktikákról, a megfogalmazódó félelmekről is.)
Ennél megosztottabb a közvélemény, amikor a népszavazás megítéléséről van szó. Bár a nyár eleje óta egy kicsit csökkent a támogatók aránya, bő kétharmados többségben vannak azok, akik – miután a Medián kérdezőbiztosai felolvasták a kérdés pontos szövegét – azt mondták, helyeslik, hogy erről népszavazást tartsanak (68 százalék). A Fidesz és a Jobbik szavazóinak körülbelül kilenc-, illetve nyolctizede tartozik a helyeslők közé, de még a baloldali ellenzék támogatói körében is több mint négytizednyien vannak a referendum igenlői.
Nagyjából minden negyedik ember (28 százalék) mondta azt, hogy nem helyesli a népszavazást. Tőlük azt is megkérdezték a kutatók, hogy az elutasítás közszájon forgó három változata közül melyiket tartanák üdvözítőnek. A relatív többségük (36 százalék, tehát a teljes szavazókorú népesség tizede) a távolmaradást pártolja, az érvénytelen és az „igen” szavazat együtt ért el ugyanennyit (18-18 százalék).
Mindent egybevetve a szavazókorú népesség 42 százaléka állította, hogy az október 2-ai referendumon biztosan leadja a szavazatát; az ilyen felmérések általában tapasztalható becslési hibáját bekalkulálva sem valószínű, hogy vasárnap ennél sokkal többen járulnának az urnákhoz. Hogy nem csupán általános politikai érdektelenségről van szó, az abból látszik igazán, hogy ez az arány számottevően kisebb még azokénál is, akik állításuk szerint „egy közeljövőben megtartandó” országgyűlési választáson biztosan voksolnának (48 százalék). Az előrejelzés persze még a szokásosnál is kockázatosabb, hiszen az alapjául szolgáló felmérés óta bekövetkezett rendkívülinek mondható fejlemények, nevezetesen a terrorfenyegetés rémét felidéző körúti robbantás hatását nagyon nehéz bekalkulálni.
Ha az érvényesség kérdését zárójelbe tesszük (mint ahogy azt a kormányoldal egy alacsony részvétel mellett megteszi majd), a népszavazás kimenetele nem kérdéses, csak az arányok bizonytalanok. Ha azokból indulunk ki, akik a felmérésben biztos szavazónak mondták magukat, a négyötödöt is meghaladhatja a „nem”-ek aránya, igennel várhatóan 13 százalékuk szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a magukat biztos szavazónak mondók 3 százaléka. A teljes népességre vetítve valamivel mérsékeltebb a „nem”-ek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék). (A HVG sorra vette azt is, milyen magyarázatok és forgatókönyvek kerülhetnek előtérbe a vasárnapi eredményektől függően.)
A szavazótáborok szándékait tekintve a „nem”-ek arányában gyakorlatilag nincs különbség a fideszesek (86 százalék) és a jobbikosok (88 százalék) között, de még a többi ellenzéki párt hívei és a „bizonytalanok” körében is relatív többségben vannak (48 és 51 százalék). Az utóbbiaknak viszont csak körülbelül az ötöde ígéri biztosra a részvételét a szavazáson, szemben a fideszesek 62, a jobbikosok 47 és a nem jobbikos ellenzéki pártok híveinek 33 százalékával.
