Emlékszik még, hogy mikor látott utoljára kormánypárti politikust nyilvánosság előtt vitázni? Kedd este a Gödör Klubban ennek a ritka jelenségnek lehettek szemtanúi azok, akik elmentek a Republikon Intézet kvótanépszavazásról szóló keddi kerekasztal-beszélgetésére.
Még a legdörzsöltebb kormánypárti politikusokat is kényelmetlenül érintette volna az a szituáció, amelybe a KDNP-s Hollik István került a Republikon Intézet október 2-i kvótanépszavazásról tartott keddi kerekasztal-beszélgetésén. A lakossági fórumok egydimenziós miliőjéhez szokott képviselőnek ugyanis az unalomig ismételt kampányszöveg felmondásán túl egy nyilvános vitában kellett érvelnie, pedig ahhoz lehet hozzászokva, hogy a kormányon kívül más nem igazán jut szóhoz a témában, de legalábbis nem tesznek fel nekik kekeckedő kérdéseket.
Az pedig már végképp furcsa lehetett Hollik számára, hogy a Gödör Klubban összegyűlt kb. 100 fős közönség sem arra volt kíváncsi, mit gondol Orbán Viktor a menekülthelyzetről, vagy hogy a migránsok miként erőszakolják majd meg asszonyainkat, hanem valódi vitát akartak látni.
Nem véletlen, hogy nem valamelyik fideszes nagyágyú ment el a Republikonos vitára, hanem a másodvonalbeli Hollikot küldték a húsdarálóba, így viszont többször is az a kínos helyzet állt elő, hogy a KDNP-snek kellett magyaráznia Lázár János és Kovács Zoltán szavait.
Hollikon kívül Molnár Zsolt (MSZP), Bodnár Zoltán (Liberális Párt) és egy szem civilként Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke vett részt a kerekasztal-beszélgetésen, ami úgy nézett ki, hogy beszélgetés elején a vitázók 5-5 percben foglalhatták össze álláspontjukat a népszavazásról, majd kötetlenebb formában reagálhattak egymás szavaira az ATV-s Mészáros Antónia moderálása mellett.
Bűnben fogant népszavazás
Hollik a már jól ismert paneleket sütötte el saját öt percében:
- Újkori népvándorlás zajlik, amelynek kimeríthetetlen az utánpótlása
- Brüsszel rossz választ adott a válságra
- A kvótarendszer meghívó a migránsoknak, hogy még többen jöjjenek
- A menekültek befogadása visszafordíthatatlanul megváltoztatja az ország kulturális összetételét
Bár papíron Bodnár Zoltán az “igen” álláspontot képviselte, pont az nem derült ki mondandójából, hogy két hét múlva miért kell igennel (és ezáltal a népszavazás érvényességét segítve) szavaznunk, de legalább mondott erőseket:
- “Bűnben és hazugságban fogant a népszavazási kérdés”
- “A kvótakampány rettenes pusztítást végez az emberek tudatában”
Családbarát szavazás
MSZP-sként Molnár Zsoltra hárult a feladat, hogy elmagyarázza a közönségnek, miért kell bojkottálniuk a népszavazást. Igaz, még az elején tisztázta, hogy nem igazi bojkottról van szó, mert a szavazatszámláló bizottságokban képviseltetik magukat (messze nem mindegyikben - a szerk.), de ettől függetlenül mindenkit arra buzdítanak, hogy ne menjenek el szavazni:
- A távolmaradás kiállás az Európai Unió mellett
- “Az otthonmaradás a legcsaládbarátabb javaslat”
- A népszavazás csak figyelemelterelés a kormány részéről
- Az unióban nincs napirenden a kvótarendszer
A helsinkis Pardavi Márta rögtön azzal a kemény állítással kezdte, hogy vitapartnerei közül egyedül ő látott menekültet, és a politikusok amúgy sincsenek képben a menekülthelyzettel, majd azzal érvelt az érvénytelen szavazás mellett, hogy:
- Politikai üzenete van az érvénytelen szavazásnak, mert kifejezhetjük vele, hogy nem kérünk a gyűlöletkampányból
- Ha másoktól tagadjuk meg a segítséget, akkor magunknak is ártunk
- Kötelező betelepítési kvóta nincs, de szolidaritás igen
Hazugság vs. hazugság
Ezen a ponton arról alakult ki a leghevesebb (és egyben a legparttalanabb) vita, hogy létezik-e egyáltalán a kötelező betelepítési kvóta. Hollik továbbra is azt hangoztatta, hogy igenis van kvóta, mert a “lopakodó jogalkotással” már azon dolgozik az EU, hogy visszahozza azt, és aki mást mond, az hazudik. Bodnár szerint viszont az hazudik, aki ennek ellenkezőjét állítja.
Molnár Zsolt a két hazugozás között próbált lavírozni, mondván, hogy csak “túlbuzgó bürokraták rémisztgetnek a kvóta ötletével“, ugyanakkor kötelező betelepítése kvótát az MSZP is elutasítja.
Hollikot azzal is betámadták vitapartnerei, hogy a népszavazással tulajdonképpen az EU-ból való kilépést készíti elő a Fidesz. Molnárék Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztert és Kovács Zoltán kormányszóvivőt idézték, akik azt mondták, hogy kilépnének az unióból, ha szavazni kéne.
Hollik mindezt cáfolta, mert mint elmondta, a kormány csak “a régi helyes útra akarja visszaterelni az EU-t”, és Lázárék csak magánvéleményüket fogalmazták meg.
Lázár kilépne az Európai Unióból, ha nálunk is szavazni kéne
A szakmai szempontokat egyedül a Helsinki Bizottság társelnöke próbálta valahogy visszacsempészni a vitába, amikor felvetette, hogy jelenleg 639 menedékkérő tartózkodik az ország területén, de ez a szám sokkal nagyobb lenne, ha nem lennénk a schengeni rendszer részesei, és nem kapnánk uniós segítséget a válság kezelésére. Pardavi szerint Magyarországnak sokkal többe kerülne, ha kihátrálna az uniós együttműködésből, ugyanakkor a kormány képtelen koherens, konstruktív megoldással előállni a menekültválságra nézve.
“A mi szívünk sincs kőből”
A KDNP-s képviselőt akkor sem irigyeltük, amikor arról kellett beszélnie, hogy mit jelent a kormány számára a szolidaritás, vagy hogy be kell-e fogadnunk azokat, akik a háború elől menekülnek. “A mi szívünk sincs kőből” – állította a kereszténydemokrata politikus, ugyanakkor nem adott egzakt választ arra, hogyan képzeli el a Fidesz a menekültválság közös, uniós megoldását.
Mondandójából azt lehetett kihámozni, hogy a kerítés mindenképpen kell (“kontrollálni tudjuk a helyzetet”), majd arra utalgatott, hogy meg kell állapodni Törökországgal, de nem világos, hogy miben térne el ez a megállapodás a tavaszi EU-török megállapodástól. Egy moderátori kérdésére viszont kijelentette, hogy Európán kívüli menekülttáborokra van szükség. Hogy kinek a pénzből épülnének ezek a táborok, és hogy mi lenne az ott élők sorsa, arra már nem adott választ Hollik.
Inkább a gazdag kötvényes, mint a csóró menekült
Hasonlóan megizzadt Hollik, amikor a letelepedési kötvények miatt kellett magyarázkodnia. Szerinte a letelepedési kötvényt vásárlókat nem lehet összehasonlítani a bevándorlókkal, mert ők – mármint a kötvényesek – legalább sok pénz fizetnek, hogy szabadon üzletelhessenek az unióban és tiszteletben tartják kultúránkat. Szerinte “ez is azt bizonyítja, hogy egy nyitott, befogadó ország vagyunk”. A KDNP-s hozzátette, a kötvényvásárlókat még át is világítják (a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség), míg a bevándorlókat nem. Hollik valószínűleg lemaradt arról, hogy nemrég kiderült: egy adócsalásért elítélt orosz állampolgár is kötvényhez juthatott, mert egy karibi országból szerzett erkölcsi bizonyítványt.
A menekültellenes kampány legszomorúbb fotóját már látta?
Amikor azt hallja, hogy a kormány migránsellenes népszavazási kampánya egymás ellen fordítja a legnyomorultabb társadalmi rétegeket, akkor például egy olyan jelenetet képzeljen el, amin egy koldus azzal próbálja meghatni a járókelőket, hogy ő legalább nem migráns. Elképzelte? Tessék, már meg is valósult! A képet Bárdi Bálint barátunk lőtte az Árpád hídi metróállomáson.
