Mekkora lófejet kellett az ágyában találnia Spéder Zoltánnak, hogy erre rákényszerítsék – és vajon ki tette azt oda? – többen is voltak, akiknek a Keresztapa emblematikus jelenete ugrott be arról, ami pontosan egy hete történt a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF) közgyűlésén.

"Önként" kigolyózta saját magát a vezetésből

Az ingatlancég menedzsmentje és tulajdonosi szerkezete ugyanis drasztikusan átalakult: a múlt pénteki közgyűlésen Orbán Viktor kegyvesztett bankárja – formailag az általa meghatalmazott ügyvéd – gyakorlatilag az összes napirendi pontnál saját maga ellen szavazott. Így Spéder Zoltán igennel szavazott arra, hogy kihajítsák őt magát a legfontosabb irányító szervből, az igazgatótanácsból, arra, hogy eddigi legfőbb szövetségesét, Nobilis Kristófot szintén kitegyék – majd sorban, egymás után lecseréljék a BIF összes, hozzá köthető vezetőjét. Így az egyik ilyen, látszólag értelmezhetetlen momentumként Spéder arra voksolt, hogy az évek óta, nemcsak a BIF-ben, de még az által vezetett FHB bankcsoportban is vele dolgozó Oláh Márton szintén húzzon el az igazgatótanácsból.

Miután így a szavazatának segítségével visszahívták a részvénytársaság igazgatótanácsának és audit bizottságának valamennyi tagját, Spéder meghatalmazottja – valamiért – egymás után nyomta az igent a javasolt új tagokra. Méghozzá azokat az új vezetőket támogatta, akiknek a megválasztását a másik nagyrészvényes Schmidt Máriáék javasolták, így az üzletember – ahogyan a leváltásoknál is – folyamatosan együtt szavazott eddigi legnagyobb belső ellenlábasával. Az 1956-os emlékév kormánybiztosának vagyonát jelentős részben a BIF-részvényeket tulajdonló PIÓ-21 Kft. teszi ki, amely teljesen családi cég: Schmidt Mária a többségi tulajdonos, mellette lányának és fiának van benne részesedése.

Nemrég még kidobták Schmidt lányát, most Spéder visszaszavazta

Korábban már itt írtunk arról, hogy a BIF-en belül belháború zajlik a nagyrészvényesek, elsősorban Schmidt Mária és Spéder között. Az egyre durvább játszma egyik legmarkánsabb húzása az volt, amikor alig pár hónapja, áprilisban az üzletember szavazataival (is) dobták ki az igazgatótanácsból Schmidt Mária lányát, Ungár Annát. Itt látszik leginkább, hogy Spéder valamilyen rejtélyes okból 180 fokot váltott: a pénteki közgyűlésen megszavazta, hogy a kormánybiztos lánya újra kerüljön be az igazgatótanácsba. Sőt, Ungár Anna férjét, Berecz Kristófot is beszavazta az új testületbe, amely még aznap megtartott első ülésén az IT elnökének Schmidt lányát, alelnökének pedig Schmidt vejét választotta meg.

Ezzel a részvények nagyjából harmadát birtokló Schmidték gyakorlatilag átvették a BIF irányítását, méghozzá a nagyjából hasonló tulajdonrésszel rendelkező Spéder segítségével. „Spéder kezéből valahogyan kicsavarták a BIF-et. Elég kisiskolás módon csinálták, mert egyértelmű volt minden, hiszen Spéder embere, Schmidték családi cégének, a PIÓ-21-nek, valamint Schmidt fiának, Ungár Péternek a képviselője következetesen és folyamatosan együtt szavazott” – mondta Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke.

Megvan a hangfelvétel – itt most összejátszani tetszenek?

Hogy az összejátszás egyértelmű volt, azt bizonyítja az ülésről készült hangfelvétel is, amely a hvg.hu birtokába került. Ebből kiderül: többen már menet közben felvetették, hogy összehangolt szavazást tapasztalnak. Egy kisrészvényes – mondván, ő „nem jogász” – magyarázatot kért, más a jegyzőkönyvbe nyilatkoztatta a BIF-et, illetve Schmidték egyik képviselőjét, mi történik valójában. Utóbbiak közül a jegyzőkönyv alapján egyik sem kívánt „nyilatkozni”.

Schmidt Mária

MTI / Rosta Tibor

Dióslaki a kisrészvényesek képviseletében vett részt a közgyűlésen, ahol szerinte egyértelműen a tőkepiaci törvényben is szabályozott húzással éltek. „Ez vonatkozik arra, amikor az egymástól független felek előre megállapodva, összehangoltan megszerzik az irányítást egy társaságban” – magyarázta.

Egy részvénytársaság ilyen összehangolt hatalomátvétele a tőkepiaci törvény szerint csak akkor lesz szabályos, ha a befolyást szerző 15 napon belül vételi ajánlatot tesz a többi részvényesnek. „Ha ezt megteszik a most elfogadott mérleg, illetve azon belül a nettó eszközérték alapján 548 forintos értéken, akkor az korrekt ajánlat, amit a kisrészvényesek valószínűleg el fognak fogadni, hiszen az utolsó ismert piaci ár felett van” – mondta Dióslaki Gábor. Ha viszont a határidőn belül nem jelentik be a vételi ajánlatot, akkor a Tebész megtámadja a közgyűlési határozatokat, hiszen jogellenes összehangolt magatartással történt a hatalomátvétel.

Békülni akart vagy valamivel rávették?

„Átjátszották a céget, ez világos, a kérdés inkább csak az, mivel tudták erre rászorítani Spédert. Azt mindenki tudta, hogy Orbán Viktor közeli emberéből közellenséggé vált, ami az üzleti életben általában azt jelenti: szabad rablás van, rá lehet repülni” – mondta egy ügyet közelről követő forrásunk névtelenséget kérve (a közellenség státuszt ékesen bizonyítja a Spéderről készült TV2-álriport, ezt itt szedtük ízekre). Szerinte a befolyását a nyáron már jó pár fronton – takarékszövetkezetek, MFB, posta – elvesztő FHB-vezér és Index-tulajdonos Spéder vagy békülésképpen áldozta be ingatlanos cégét, vagy valaki valamivel rábírta erre. „Piaci pletykák szerint még egy nappal a közgyűlés előtt is egy másik forgatókönyv volt. Valaminek történnie kellett az utolsó pillanatban” – jegyezte meg.

Bizonyítékkal alátámasztható magyarázattal egyetlen általunk megkérdezett személy sem tudott szolgálni, de abban valamennyien egyetértettek: már csak a játszma szereplői miatt is a legmagasabb politikai szinteken kellett tudniuk a történtekről. Másképp elképzelhetetlen, hogy Orbán Viktor kormánybiztosa megkaparinthassa Orbán Viktor egykori tanácsadójától a céget, beáldozva ezzel a szintén befolyásos kapcsolatrendszerrel rendelkező harmadik nagyrészvényest, Nobilis Kristófot is (erről lásd keretes írásunkat).

És nemcsak arról van szó, hogy Schmidt lánya, veje és embereik átvették a BIF-irányítását: a cég közleménye szerint a közgyűlés napján Spéder még a részvényeit is eladta, ráadásul az utolsó ismert tőzsdei ár alatt, papíronként 400 forintért. Több forrásból is úgy tudjuk, már terjednek olyan pletykák, hogy Spéder még ennél is jóval alacsonyabb áron szállt ki, de a hivatalos tájékoztatásban az előbbi érték szerepel.

Túry Gergely

Spéder éppen annak akarta eladni, mint Schmidték

Van egy további érdekes momentum: Spéder Zoltán részvénycsomagját egy Horváth László nevű üzletember vette meg, akinek eddigi ügyeit a 444.hu itt szedte össze.

Horváthnak a részvénykönyv alapján már voltak BIF-részvényei, nem túl jelentős mennyiségben. De az igazán érdekes az, hogy ezt tavasszal Ungár Pétertől, Schmidt Mária fiától vette. Ugyanis Schmidték családi cégének, valamint Ungár Péternek mint magánszemélynek a részvényei együttesen átléptek egy törvényi határt: ha valaki 33 százalékot meghaladó mértékű befolyást szerez egy részvénytársaságban, akkor bizonyos lépésekre köteles. Így vagy ajánlattételi kötelezettsége lesz a többiek felé, vagy visszacsökkenti döntő befolyását ez alá a 33 százalékos küszöb alá.

Schmidték ezt az utóbbit választották, és a fia ezért tavasszal eladta papírjai egy részét. A vevő pedig Horváth László volt – ugyanaz, mint akinek a teljes hatalomátvétel napján Spéder Zoltán váratlanul egy „tőzsdén kívüli tranzakció keretében”, a tőzsdei ár alatt eladta tulajdonrészét.

Schmidt fia szerint nem akadt más vevő

Ungár Péter az LMP politikusa, nemrég, Schiffer András távozásakor a társelnöki poszt egyik várományosaként is emlegették (erről nagyinterjút is adott a mostanság érezhetően kormányoldali hangvételre váltó Origónak). Megkérdeztük tőle, hogyan lehetséges, hogy már korábban pont annak a személynek adta el a papírjait, akinek a valamilyen rejtélyes okból maga ellen szavazó Spéder Zoltán is, mire Ungár Péter annyit közölt: ez az egy ajánlat érkezett a részvénycsomagra.

Az LMP-s politikus az előbb ismertetett törvényi küszöbre hivatkozott, mint írta, az akkor még „Nobilis Kristóf által vezetett igazgatótanács sajátrészvény-vásárlása miatt” elidegenítési kötelezettsége volt, ennek tett eleget. A papírokat pedig ezek szerint csak Horváth László akarta megvenni. Kértük, hogy kommentálja azt is, mi vihette rá Spéder Zoltánt arra, hogy kigolyózza saját magát a cégből, de erre nem volt hajlandó válaszolni.

A Tebész elnöke komolytalannak nevezte Ungár magyarázatát, főleg, mert szerinte simán tőzsdére is dobhatta volna a BIF-részvényeket. „Mennyi az esélye annak, hogy véletlenül adták el pont ugyanannak? Világosan látszik, mi történt: a papírokat úgynevezett baráti kézbe helyezték. Például amikor a Mol még az OMV-felvásárlás elől menekülve, a szavazatok biztosítása érdekében ilyen baráti kezekbe játszotta ki a részvénycsomagokat. Ez jogilag nem tilos, etikailag már kifogásolható” – mondta Dióslaki Gábor.

„Ez már az ő játszóterük”

Több névtelenséget kérő, BIF-hez közeli forrásunk szerint sok más részlet is árulkodik arról, mennyire durva hatalmi harc ment végbe – vagy talán dőlt is el. „Egyáltalán nem szokás, amit a közgyűlésen csináltak: még azt sem hagyták, hogy az eddigiek vezessék le az ülést, pedig ennek semmi gyakorlati jelentősége nincs. Ungár Péter képviselője azonnal javasolta, hogy Ungár Péter, illetve Schmidték családi cégének emberét válasszák meg erre, amit persze Spéder képviselője is megszavazott. Ezzel már az elején egyértelművé tették, ’ettől kezdve ez a mi játszóterünk’. Végig így ment, nem is voltak viták, nagyon biztosak voltak a dolgukban” – mondta egyikük.

Egy másik forrásunk szerint is végtelenül megalázó volt az egész. „A székház 4. emeletén még javában ment a közgyűlésen a hatalomváltás, miközben Schmidték újonnan megválasztott emberei már lementek a 3. emeletre körülnézni, ismerkedni" – mesélte, pedig mint hozzátette, "volt Spédernek olyan embere, aki akkor ott még távozóban éppen pakolta össze a cuccait".