Határozatképtelenség miatt a napirend előtti felszólalások után bezárták az Országgyűlés hétfőre összehívott rendkívüli ülését, így nem került napirendre a választási eljárási törvény levélben szavazás kiterjesztését célzó módosítása.

A rendkívüli ülést a Jobbik kezdeményezte az MSZP és az LMP támogatásával. Az ellenzéki párt azért javasolt jogszabály-módosítást, hogy minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben már az októberi kvótareferendumtól kezdve, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e állandó magyarországi lakhellyel.

A kormánypártok – amelyek előre jelezték, hogy nem értenek egyet a levélben történő szavazás lehetőségének kibővítésével és nem mennek el az ülésre – politikailag aggályosnak nevezték, hogy az ellenzék egy már kitűzött népszavazás szabályain változtatna. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője korábban rámutatott arra is: a választási eljárási törvény kiállta az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság próbáját, emellett a Velencei Bizottság ajánlásait is tartalmazza.

Mint arról már korábban írtunk, az október 2-i kvótanépszavazáson ugyanis az a helyzet fog előállni, hogy míg a határon túli magyarok egyszerűen egy levelet küldve szavazhatnak a népszavazáson, addig a magyar állampolgárok, akik éppen külföldön tartózkodnak, csak egy hosszas procedúra után szavazhatnak a külképviseleteken.

A napirend előtti felszólalásokat azért megtartották, ennek során Szél Bernadett, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta, a kormányoldal azzal, hogy nem vesz részt a rendkívüli ülésen, különbséget akar tenni magyar és magyar ember között. Szakács László, az MSZP képviselője is azt hangsúlyozta, hogy nem lehet különbséget tenni szavazó és a szavazó között, valamint felhozta a szocialisták vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését is, illetve hogy a kormányoldal kopaszokat, szlogeneket és rengeteg félelmet kínál.

A KDNP-s Rubovszky György szintén felszólalt és azt mondta, egy 2003-as Ab-döntés után teremtették meg annak lehetőségét, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a külképviseleteken leadhassák szavazatukat, de szóvá tette, hogy a mostani előterjesztésről nem kérték ki a Nemzeti Választási Bizottság és az Iroda véleményét. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nem egy jogi kérdésről szól ez az ellenzéki kezdeményezés, hanem egy politikai játszma része, kísérlet a népszavazás ellehetetlenítésére. Szerinte meg akarják ingatni a közbizalmat, hogy kampány közben módosítják a választási szabályokat.

A jobbikos Szávay István szerint a kormánypártok ezt a kérdést, ha akarták volna, akkor az elmúlt években meg tudták volna oldani, de nincs politikai akarat hozzá.

A fideszes Halász János közölte, nem támogatják a választójoggal kapcsolatos ellenzéki kezdeményezést, mert eleve lehet látni, hogy az október 2-ai népszavazást szeretnék azzal ellehetetleníteni. A referendum pedig azért fontos, "mert megüzenhetjük Brüsszelnek, nem kérünk az esztelen migrációs politikájukból, a kötelező betelepítésből".

A napirend előtti felszólalások után határozatképtelenség miatt berekesztették az ülést.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke felháborítónak, elfogadhatatlannak és a választópolgárok arculcsapásának nevezte a kormánypártok távolmaradását.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) közölte, az internetes szavazás bevezetését javasolják az egyenlő hozzáférésre hivatkozva, szerintük ugyanis a demokrácia gyakorlásába nem fér bele, hogy van, aki levélben szavazhat, míg másoknak 500 kilométert kell utazniuk.