Rövidlátó, korlátolt szemlélettel vádolja a félhivatalos katolikus hírportál azokat a jobbára jobboldali megszólalókat, akik finomabban vagy durvábban a menekültkérdésben és egyéb témákban megnyilatkozó Ferenc pápát bírálják.
Tegnap írtunk arról, hogy Harrach Péter azt mondta Ferenc pápáról, szavai, gondolatai "nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást". Mindezt a menekültválság kapcsán fogalmazta meg a kereszténydemokrata politikus, amellyel kapcsolatban a pápa mindig a menekültek pártjára állt, a szolidaritásra hívta fel a katolikusok figyelmét. "A szenvedő emberrel való erős azonosulás kétségtelenül elnyomja benne a másik, számunkra elsődleges felelősséget, a migráns áradat elleni védekezést. Természetesen ennek mi sem tudunk örülni" – tette helyre a pápát Harrach Péter.
Korábban is kapott számos támadást Ferenc pápa, a legdurvábbat honnan máshonnan, mint Bayer Zsolt publicistától, aki blogján – egyébként a pápa keresztény terrorizmusról, erőszakról szóló szavait kommentálandó – arról ír, elment a pápa esze, "a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember".
A félhivatalos katolikus hírportál Magyar Kurir most szerkesztőségi cikkben védi meg Ferenc pápát. Terjednek a pápát érintő kritikák, és ezek a katolikusok körében is "futótűzként" terjednek, "mivel gyöngítik a hitben megélt egységet, lassan ölő méregcseppként hatnak". A jelenség arra emlékezteti a szerzőt, mint amikor az 1878–1903 között regnáló XIII. Leó pápa körlevelei keltettek megbotránkozást, aki a munkáskérdésbe "ártotta bele magát".
A lap szerint a kritikai attitűd akkor jó, ha az igazságkeresés szándéka áll mögötte, és akkor idővel párbeszéddé nemesülhet. "Csakhogy az elmúlt időszakban az égető kérdésekkel kapcsolatos, felerősödött véleményformálás legtöbbször nem az igazságkeresést vagy a párbeszédet szolgálja, hanem emberi érdekeknek engedelmeskedik." A cikk utal Bayerre is: "érezhetjük, hogy mélypontra jutottunk, amikor a pápát egy újságíró demens vénembernek, gazembernek nevezheti egy olyan országban, amely – állítólag büszke a keresztény identitására".
A gond ott van, hogy a pápát kritizálók nem is akarják megérteni Ferenc pápát, nem olvassák el a maga egészében a pápai beszéd teljes szövegét, nem követik a pápa megszólásait. Alaphiba, hogy mindig a magyar állapotokra gondolva reflektálnak a pápa szavaira az érintettek: "mintha a világegyházért gondot viselő Péter-utód csak akkor mondhatna értelmes dolgokat, hogyha azok Budapestnek is tetszenek. Sajátos magyar vonás ez: az egész világot magunkhoz mérjük, s eszerint ítéljük meg."
A cikk felhívja a magyar katolikusok figyelmét: "nekünk, katolikusoknak nagy a felelősségünk: hiszen mi nem mondhatunk le az egyszerre horizontális, azaz emberi és közösségi, valamint vertikális, vagyis isteni és értékrendi szempontokat követő gondolkodásról". A katolikus egyház nemcsak a magyarokból áll, és a párbeszéd az egyetlen út, amin a katolikusoknak járniuk kell. Idéz Babits Mihálytól is: "az én egyházam nem nemzeti egyház!"
