A bíró indoklásában rámutatott: a különösen súlyos, sok tízmilliárdos csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel megvádolt vádlottakra 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Utalt a legfőbb bírói fórum korábbi megállapítására, miszerint bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények esetén reálisan fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, ezért indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása.

A végzés nem jogerős, az ügyészség képviselője tudomásul vette a döntést, ugyanakkor a vádlottak és védőik fellebbeztek ellene, így a Fővárosi Ítélőtábla dönthet róla.

"Bocsánatot szeretnék kérni a munkatársaim nevében az összes károsulttól, akik kárt szenvedtek ebben az ügyben, de ezt nem mi okoztuk" – fogalmazott a tárgyaláson Tarsoly Csaba még a bíróság kényszerintézkedésről szóló döntésének meghozatala előtt. Hozzátette: bocsánatot kér "azok nevében is, akik ezt soha nem fogják megtenni, akik a Quaestor-csoportot szándékosan tönkretették, és egyik sem ül itt a vádlottak padján". A vádirattal összefüggésben jelezte, nem tartja valósnak az abban foglaltakat, és minden erejükkel arra koncentrálnak, hogy bebizonyítsák ártatlanságukat. Az ügyészség képviselője mellett helyet foglaló sértetti jogi képviselőknek Tarsoly Csaba azt mondta: közös céljuk, hogy a befektetők a pénzükhöz juthassanak. Arról is beszélt, nincs titkolnivalója, titkos külföldi befektetése, strómanok által kezelt tulajdona, sem magánrepülője vagy jachtja az Adrián, minden pénz a cégcsoportban volt.

Hangsúlyozta: nem követtek el bűncselekményt, az eljárás során pedig embertelen bánásmódban részesülnek, amit nem érdemelnek meg.

Tarsoly Csaba és védője, valamint a szintén előzetes letartóztatásban lévő harmadrendű vádlott és ügyvédje azzal érveltek az enyhébb kényszerintézés mellett, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben olyan elavult számítógép áll a fogvatartottak rendelkezésére, amelyen sem tárolni nem lehet adatot, sem külső adathordozót nem tudnak csatolni hozzá, így az iratokat a vádlottak nem tanulmányozhatják. Tarsoly Csaba azt is kifogásolta, hogy mintegy 100-120 fogvatartottra jut egyetlen számítógép. A bíró válaszul jelezte: meg fogja keresni a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, hogy tegyék lehetővé számukra az iratok tanulmányozását. Az előzetes letartóztatás fenntartásának indoklása során ezzel összefüggésben azt mondta: "ez a XXI. században megoldható kell, hogy legyen".

A csütörtöki tárgyalás elején a bíróság szakértőket hallgatott meg a terjedelmes eljárási anyag egyszerűbb kezelése érdekében. Az ügyész még a szakértők meghallgatása előtt kifogásolta ezt, mondván a büntetőeljárási törvény úgy rendelkezik, hogy a bizonyítási eljárás a vádlottak meghallgatásával kell, hogy kezdetét vegye. A bíró hangsúlyozta: ez így is fog történni, ám az általa is rendhagyónak, valamint sajátosnak nevezett szakértői meghallgatásról kifejtette, hogy a tárgyalásra való felkészüléshez elengedhetetlen a terjedelmes dokumentumhalmaz kezelhetősége. Ennek érdekében kérte az ügyészt, hogy válogassa le az adatokból azokat, amelyekkel szűkíthető a per anyaga, amire az ügyész jelezte, hogy ezt a 15 napos határidőn belül megteszi. Ezt követően a bíróság a csütörtökön meghallgatott informatikai szakértőkkel együttműködve azon dolgozik, hogy könnyebben felhasználhatók, kereshetőek legyenek az adatok.

Tarsoly Csaba ügyvédje ismét kifejtette, hogy olyan mennyiségű iratot csatolt be az ügyészség, amit a nyomozati szakban szerinte még a vádhatóság sem olvashatott végig, egyszerűen a "bíróságra öntötte" az adatokat a vádhatóság. Válaszában a főügyészség képviselője ezt visszautasította, megalapozottnak tartva a vádat.

A csütörtökön meghallgatott szakértőket az adatok gyors kezelhetősége érdekében hallgatta meg a bíróság. Az egyik szakértő nyolc pontban foglalta össze, hogy szerinte problémát jelent az adatok mennyisége, példaként említve, hogy csak pdf formátumú fájlból több mint 2,4 milliót tartalmaz a dokumentumhalmaz. Szintén problémásnak nevezte, hogy a dokumentumhalmazhoz készített tartalomjegyzék szkennelt. Ezzel kapcsolatban az ügyész a tárgyaláson becsatolt egy újabb cédélemezt, amelyen már kereshető formában szerepel a tartalomjegyzék. A szakértő a jelszóval védett, ezért nem megnyitható, a több példányban másolt dokumentumokat, az adatbázismentések nagy számát, valamint a sok adatot tartalmazó fájlokat is problémásnak nevezte.

A szakértő vélelmezte, hogy az ügyészség is valamilyen szoftvert használt az adatok feldolgozása során. Bírói kérdésre a főügyészség képviselője azt mondta: az ügyészség betanítással együtt 30 millió forintot ruházott be egy szoftverre, amellyel feldolgozta az ügyet, azt azonban szerzői jogok miatt nem tudja átadni a bíróságnak.

A Quaestor-ügy pere kedden kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A tavaly márciusban kipattant ügyben a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint harmincezer sértettje van. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére.

Védői kérdésre válaszolva a bíró előrevetítette: várhatóan a törvényes határidőn belül, vagyis három hónapon belül kitűzi a következő tárgyalást.

Quaestor-per: A vád szerint Tarsoly utasítására dézsmálták az ügyfélvagyont