Kiszáradnak a fák a frissen átadott Széll Kálmán téren, adta hírül mindenki, majd hamarosan kiderült az igazság: nem kiszáradnak, hanem épp ellenkezőleg, megfulladnak a sok víztől a fák a téren. A BKK közölte, a Széll Kálmán téri agyagos talaj a ludas, nem ereszti át a vízet, így az öntözés és az esőzések miatt a szokványosnál több víz nem tudott elszivárogni, megmaradt a fák gyökereinél. A legfelső burkolat ugyanis vízáteresztő, ezzel is próbálták az elejét venni a beruházók a városi fákat leginkább fenyegető kiszáradásnak, amit a sok beton-aszfalt felületről visszaverődő, sugárzó meleg is súlyosbít, tudtuk meg a Széll Kálmán tér kertépítészeti fejlesztéseire rálátó forrásunktól.

A Széll Kálmán tér helyén korábban agyagbánya volt, vannak is vízelvezető csatornák még abból a korból, ennek ellenére most azon kell gondolkodni, hogy hogy vezetik el újabb csatornákkal a vizet. A fák garanciálisak, kertészeti munkálatokra általában egy évig terjed a garancia, utána kerülnek át a Főkerthez a gondozási feladatok, de van, hogy három évig is vállalja a kivitelező cég a garanciális gondozást (ezt az időszakot mindig a kiíró dönti el, az időtartam lecsökkentésével lehet spórolni a beruházás költségein).

Bár még van némi remény arra, hogy a halottnak tűnő fák magukhoz térnek, felélednek, a helyzettel mindenképpen kezdeni kell valamit. A fákat kicserélik, de ez vagy ősszel, vagy tavasszal történhet csak meg, a kánikulában nincs értelme ezzel kísérletezni, úgyhogy a nyár a kilenc halott fa kerülgetésével telik majd a vadonatúj Széll Kálmán téren.

A tér felújításával korábban is voltak gondok, a buszsávok a Szilágyi Erzsébet fasorban szűknek bizonyultak, míg a Krisztina körúti részen a kerékpárosok és a buszok meg kell, hogy osszák a sávot, ami nem mondható ideális megoldásnak. Piros, összepréselt kavicsokra emlékeztető vízáteresztő burkolatról kiderült, hogy esőben, nedvesen túl csúszós, ezért érdesíteni kellett.

Az 5,3 milliárd forintból, hosszasan felújított téren mi sem láttunk mindent teljesen jól átgondoltnak (például a Csaba utcai depressziós sétálóutca), a közlekedési szakértők szerint pedig lényegében megmaradt a korábbi problémák egy része: a naponta 200 ezer átmenő gyalogos ugyanúgy szintben keresztezi a villamossíneket, a Széna téri agglomerációs buszjáratokat gyűjtő állomást nem sikerült integrálni, behozni a Széll Kálmán térre. A 2016 májusában átadott tér hibajegyzéke jóval terebélyesebb már most, mint a telepített fák lombkoronája.

Széll Kálmán tér: a tömegek gázadása

Úgy fest, dönteni kellett, a rajta átvonuló forgalmat vagy a közösségi tér jelleget szolgálja a Széll Kálmán tér felújítása, és ha mindkettőt nem sikerült, hát az első választották. Alapvetően meg is oldották a feladatot, bár pár érdekességbe és zsákutcába azért sikerült belefutnunk.