A frissen permetezett kukoricaföldre kiterelt diákok esete bármikor megismétlődhet, a törvény ugyanis nem szabályozza, hol dolgozhatnak, és hol nem. Munka- és pihenőidőben viszont jelentős kedvezményeket kapnak. Aki szeret válogatni, az első körről már lecsúszott, mert ilyenkor több a diák, mint a munka, viszont az élelmesebbje augusztus végére tartalékolhatja erőit. Feltéve, ha nem pont egy júliusi fesztiválra gyűjtött volna.
Foglalkozás körében elkövetett gondaltan veszélyeztetés miatt nyomoz a rendőrség azt követően, hogy 142 diákot vittek címerezni egy olyan battonyai kukoricaföldre, amit előtte nem sokkal idegméreggel kezeltek. A diákokat biztonsági okokból kórházba vitték, de kiderült, nem esett bajuk.
Az eset nyomán megkerestünk több diákmunkaszervező céget is, hogy megkérdezzük, milyen veszélyes munkákkal találkoztak a működésük során, de legtöbben nem kívántak hozzászólni a témához.
Megtette viszont a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, amelynek a battonyai esethez semmi köze nincs, és nem is volt még hasonló, tömeges probléma a praxisukban, de miután ők is ajánlanak ki ilyen, kukoricacímerezési munkákat, végighívták a partnercégeiket, hogy megtudják, ott nincs-e mérgezéses kockázat. Kiderült, minden esetben azt a megnyugtató választ kapták, hogy a diákjaik nincsenek hasonló veszélynek kitéve.
Márkus Zoltán, a szövetkezet elnöke azt mondja, évente általában 2-3 egyszerű munkahelyi baleset történik, például a diák egy gyorsétteremben megégetheti magát, a mezőgazdasági munka alatt leéghet, vagy megcsípheti a darázs, de extrém veszélyhelyzetben még nem voltak a diákjaik.
A munka törvénykönyve nem szabályozza, hogy egy diákot (nyáron akár egy 15 éves gyerek is) a munka veszélyessége szempontjából hol lehet még alkalmazni. Kéri Ádám, a KRS ügyvédi iroda munkajogi üzletágvezető ügyvédje, munkajogi szakértő azt mondja, a törvény az egészséges és biztonságos munkavégzés vonatkozásában annyit ír elő, hogy ennek biztosítása a munkáltató alapkötelezettsége. A munkavédelmi törvény ezt kiegészíti azzal, hogy a munkavégzésnek a munkavállaló élettani adottságaihoz, egészségéhez és korához kell igazodnia. Egyéb konkrét kötelezettséget nem ír elő.
A hírekben az szerepelt, hogy a kukoricaföldet idegméreggel – vagyis a szervezetre káros anyaggal – permetezték, ez jelentette a veszélyt. Na, ilyen földön elvileg nemcsak diák, hanem a felnőtt sem dolgozhatna.
Az iskolaszövetkezeti vezető tapasztalatai szerint egyébként a mezőgazdasági munka nem túl népszerű a fiatalok körében – bár azért arra is akad jelentkező –, jobban szeretik a komfortosabb körülményeket biztosító és jól fizető helyeket. Így a legnépszerűbb munka a tolmács, az irodai adminisztrátor, de sokan gyakornoknak mennek egy-egy céghez, egy későbbi munkahely reményében.
Mihez képest fizet jól
Tavalyig nagyjából a minimálbérrel számolhattak a diákok, ebben viszont már van némi elmozdulás – mondja Márkus. Az ország nyugati részén bruttó 700 forintnál is többet kereshetnek óránként a diákok – Budapesten ez 750-800 forint is lehet – vagyis egy rendesen végigdolgozott hét után nagyjából 25-30 ezer forintot kapnak. Nekik ugyanis a bruttó bérükből csak az szja-t vonják, ami idén 15 százalék – mondja Márkus Zoltán.
A diák munkavállalók bére nagymértékben függ az elvégzendő feladattól, a munkakörülményektől és az adott földrajzi terület munkaerőigényétől. "A munkaerőpiacon hiány jelent meg, ez a diákmunkaerő-értékét is fokozatosan emeli. Kvalifikáltabb munkával, vagy gyakornoki programban 1100-1200 forintot is lehet keresni" – teszi hozzá.
Erre figyeljenek oda a nyári munkát vállaló diákok!
Csak akkor nem kell járulékokat fizetni a diákmunkásoknak, ha diákszövetkezeten keresztül dolgoznak. Szünidőben 15 éves kortól lehet dolgozni.
Azt ugyan nem szabályozza a törvény, hol dolgozhatnak a diákok, azt viszont igen, hogy mennyit. Éjszakai munka nem rendelhető el, rendkívüli munkaidő sem, ahogy azt is előírja a törvény, hogy napi 8 óránál többet nem dolgozhat egy diák. Ha több munkahelye van, akkor sem, a ledolgozandó munkaidőket ugyanis össze kell adni – figyelmeztet a munkajogász. A 3-6 vagy 12 havi munkaidőkeret alkalmazása helyett pedig csak 1 hétre lehet beosztani egyenlőtlenül a munkaidejét. Ráadásul 18 év alatt szülői vagy törvényes képviselői hozzájárulás kell a munkaviszony létesítéséhez, módosításához, megszüntetéséhez és a fontosabb kötelezettségvállalásokhoz.
Egy fiatalnak több pihenő is jár: 4,5 óránál több munka után 30 perc, de ha 6 óránál többet dolgozik, már 45 perc pihenőre számíthat. Időarányosan jár neki a szabadság is – amit kivenni ugyan jellemzően a rövid ideig tartó munka miatt nem tud, de akkor kifizetik neki – itt nagyjából 1-2 napról van szó. Kivéve, ha valaki iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, annak most nem jár szabadság, de ezen egy nemrég elfogadott törvénymódosítás változtat – mondja Kéri Ádám.
A későn ébredőknek nem könnyű
Szorgalmi időszakban a munkahelyekből, nyáron viszont a munkát kereső diákokból van több – mondja Márkus Zoltán. Csak náluk júniusban 7 ezer, júliusban pedig már csaknem 10 ezer diák dolgozik. Évtizedek óta probléma, hogy míg a cégek a szabadságolások miatt kieső munkavállalóik pótlására is kérnek diákokat, és így augusztusban is szükségük van rájuk, nem csak júliusban, addig a diákok többsége augusztusban már pihenne, hogy nyaralásra és fesztiválokra költhesse az addig megkeresett pénzt. De aki élelmesebb, és augusztus utolsó két hetében is akar vagy tud dolgozni, kedvezőbb feltételekkel és magasabb órabérrel találkozhat.
Itt nincs feketézés
A diákoknak pluszgaranciát ad, ha szövetkezeten keresztül vállalnak munkát, hiszen így nem nekik kell tárgyalni a foglalkoztatókkal, és nem is velük állnak szerződésben, hanem a szövetkezettel – mondja Márkus Zoltán. Ők ráadásul előzetesen felmérik a cégeket, és munkavédelmi oktatást is kapnak a diákok. Elvileg olyan sem fordulhat elő, hogy a szövetkezet és a cég közti esetleges elszámolási vita miatt a diák ne jutna hozzá a fizetéséhez. Ebben a felállásban mindig van szerződés, míg más esetben előfordul, hogy a diákot feketén foglalkoztatják, és nincs bejelentve, vagy a végén nem fizetik ki.
Beteg lett a diákmunkás? Vigyázat, nagyon ráfázhat!
A nyári szünidei munkát végző diákokat csak akkor illetik meg a társadalombiztosítási ellátások, ezen belül a táppénz és a baleseti táppénz, ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmazzák őket. Nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt például a diákszövetkezet tagjaként végzett munka.
A cégekkel nincs sok elszámolási vita, de előfordul, hogy nem elégedettek egy-egy diák munkájával. Ilyenkor a szövetkezetben más típusú munkát keresnek a diáknak, ha viszont eleve a hozzáállásával van baj, akkor megszüntetik az együttműködést vele. Ha nem így tennének, akkor céges kapcsolatot és a többi, akár 30-40 diák jövőbeli munkáját kockáztatnák. Jellemzően egyébként a cégek elégedettek a diákok munkavégzésével.
Nem ez az egy út van
Kéri Ádám azt mondja, a diákszövetkezeten keresztül végzett munkán kívül az egyszerűsített foglalkoztatás is jellemző, ilyen a mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy az alkalmi munka, ám ő is megemlíti, hogy szövetkezeti közvetítéskor bármi van, a diák nem egyedül áll szemben a munkáltatóval. Plusz a munkáltatónak is megéri, mert adó- és járulékkedvezményt kap.
Pár éve egyébként kormányzati támogatással önkormányzatokhoz vagy azok intézményeihez is lehet menni nyári diákmunkára, egészen 25 éves korig. Itt legfeljebb 6 órát lehet dolgozni, a foglalkoztató állami támogatást kap. Ha valaki ilyen helyen dolgozna, a kormányhivatalnál kell jelentkeznie.
Ha pedig egy diáknak a foglalkoztatás körülményei miatt panasza merül fel, bátran fordulhat a munkaügyi felügyelethez.
