A valódi okot csak találgatni lehet L. Simon László tegnap bejelentett, gyors leváltása mögött, ám megpróbáltuk megnézni, a hivatalosan megjelölt kifogások valósak vagy mondvacsináltak. Elképzelhető, hogy a kormány felé túl szervilis örökségügyi államtitkárt a teljesíthetetlen határidők buktatták meg.
Hogy L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár távozását mi indokolja, és mi váltotta ki, folyamatos találgatás tárgya. Sajtóforrások beszélnek például a túl sok magánbizniszről. A Népszabadság szerint a földvásárlás verte ki a biztosítékot, L. Simon feleségéről idén januárban derült ki, 281 millió forintért vett 244 hektár földet úgy, hogy nem mondta meg, kitől kapott pénzt a vásárlásra, férje vagyonbevallása alapján pedig nem látszik, honnan volt az üzletre elég pénze). Arról is beszélnek, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, látva saját gyengülését, amelynek a Spéder Zoltán-ellenes hadjárat is a jele, elébe ment az eseményeknek, és leváltotta a támadható államtitkárt, aki az előző ciklus után immár másodszor távozik a kormányzat köreiből. Mint indok, felmerült a lovasberényi kormányüdülő értékesítése is, a Népszava szerint L. Simon szerezte meg a komplexumot, L. Simon ezt tagadja.
Rájár a rúd a barátokra
Maga L. Simon is arról beszélt az Indexnek, hogy Lázár barátai most „nehéz helyzetben vannak” – Lázár nemcsak Spédert, hanem L. Simont is barátjának titulálta. „Az egyik barátról azt tudjuk meg, hogy felveszi a barátokkal a beszélgetést, a másik barát meg úgy látszik, a sajtóból kell, hogy értesüljön ilyen fontos dolgokról” – mondta L. Simon az Indexnek, utalva arra, hogy Lázár a kormányinfó előtt nem közölte az államtitkárával a menesztését.
Lázár hivatalosan az örökségvédelem és a vári beruházások terén tapasztalható elmaradások miatti elégedetlenségével magyarázza a leváltást. Ez pedig teljes nonszensz névtelenséget kérő forrásunk szerint. L. Simonra sok mindent lehet mondani, de épp késlekedéssel nehéz vádolni. Az örökségvédelem terén dübörög a kastély- és várfelújítás, a volt államtitkár hetente ad át egy felújított kastélyt.
Ahol másfél éves csúszás várható, és ahol a műemlékvédelmi megfontolások is igen kreatív módon érvényesülnek, az pont a Karmelita kolostor beruházása, a miniszterelnöki hivatalé, ahová erkélyt passzintanak a beruházás részeként – és ez épp, hogy nem L. Simon, hanem Lázár János felségterülete, ő a beruházás felelőse. Maga L. Simon is azt mondta az Indexnek, nem látja úgy, hogy elmaradásban volna.
Extrém rövid határidők okozták L. Simon vesztét?
Lővei Pál műemlékvédő, művészettörténész máshogy látja a dolgot. A Budavári Palota rekonstrukciójához tanácsokat adó társadalmi szervezetből, a Hauszmann Bizottságból kilépett szakember szerint akár a túl lassú ügymenetet is számon lehet kérni L. Simonon, mert a kormányzat extrém, tarthatatlan határidőket határoz meg. Bizonyos átköltöztetéseket, átszervezéseket nem lehet megoldani, mert nem elég nagy a kapu, nincs kész az új hely. Hiába próbálja gyorsítani a dolgot a kormány az engedélyeztetési eljárás lerövidítésével, több pénzzel, egyszerűen túl rövidek a határidők.
A volt államtitkár pedig soha nem mondott nemet, mindent tudomásul vett, ezért a nyakába lehet varrni a késlekedéseket. Lővei úgy látja, túl sok az átszervezés, egyidejűleg túl sok dologba fogott bele a kormány: Palota, Liget projekt, minisztériumok Várba költöztetése. De a művészettörténész szerint L. Simon maga is nyakig benne volt a műemlékvédelem elmúlt hat évben történő szervezeti szétverésében. A nagy kapkodásban aztán kiderül, létező intézményi részekről nem tud az apparátus, az örökségvédelmi Forster Központ átszervezése is szolgál ilyen tanulságokkal.
L. Simon, a bűnbak?
Épp Lázár minisztériumi háttérintézményeket megszüntetni akaró indulatának esett áldozatul a Forster Központ: beleolvad a Miniszterelnökségbe, azaz Lázár kezébe kerül. 2017. január 1-jétől a nagyberuházások régészeti előkészítését, a kiemelt nemzeti örökségvédelmi programok fejlesztési feladatait és a központ vagyonkezelt ingatlanai üzemeltetési és beruházási feladatait a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. látja el, ez a 2015-ben 14,5 milliós nettó árbevételt felmutató cég. A központhoz tartozó Építészeti Múzeum fenntartását a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia látja el, a műemlékvédelmi és -felügyeleti funkciókat pedig a Miniszterelnökség.
De mindeközben kiderült, hogy például a Forster Központhoz tartozó gyűjteményi együttessel (fotó-, terv-, irat- és könyvtár), a Műemléki Gyűjtemény sorsával nem foglalkoztak, hívja fel a figyelmet Lővei. A Várkert Bazár egyes, nem használt részein is megindult a vakolathullás.
A vári beruházások nem toporognak egy helyben: elkészültek az újjáépítendő Lovarda kivitelezési tervei, és – a szürreális élményről mi is beszámoltunk – letették a Magyar Időkkel kibélelt alapkövet is. Jól halad a Szent István-terem rekonstrukciója is. A Vár projekten dolgozók egyébként a szakmaiságot képviselhetik, feltűnt ez a Várkert Bazárban tartott szakmai előadáson is: a kertrekonstrukció, a Vár déli részének revitalizálása, a Szent István-terem megújulása szakmai alapokon, szakmailag védhetően zajlik.
Rebesgették már egy ideje, csak ő nem tudott róla
L. Simon távozását már egy ideje rebesgetik, azóta, hogy Lázár János elmondta, az Országos Széchényi Könyvtár mégsem költözik el a Bródy Sándor utcába – már a tervek is megvoltak –, hanem marad a Várban. A költözés állítólag Orbán szívügye volt, Lázár viszont megfúrta.
Az még nem világos, hogy megmarad-e a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkárság vagy beleolvad a Miniszterelnökségbe.
