Kemény kritikát mondott a mai oktatási rendszerről Vekerdy Tamás, aki ezért azt tanácsolná a szülőknek: keressenek alternatív iskolát, vagy legyen a gyerek magántanuló. Miközben gyerekközpontúság nincs, csak a tananyag erőltetése, a lengyelek, a szlovákok és a csehek is elhúztak mellettünk.
Nem folyt bele a hónapok óta zajló közoktatási vitába, mert nem kérték ki a véleményét sem a tiltakozók, sem a kormány – mondta Vekerdy Tamás pszichológus az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában hétfő este. Ez azonban szerinte így teljesen rendben van, mert „nem is kell annyi vélemény”, a miskolci és a budapesti tanárok amúgy is zseniálisan elmondták, hogy mi a probléma., amivel „csak egyetérteni lehet” – tette hozzá.
Az oktatási szakembernek utóbb beugrott, hogy egy esetben Palkovics László oktatási államtitkár mégiscsak hívta, méghozzá meghívta a Köznevelési Kerekasztal egyik ülésére, de aznap vidéken volt. Ezt udvariasan jelezte nekik, újabb időpontokat javasolva, de erre azóta nem kapott választ, sem újabb meghívást. Mint mondta, már nem menne el a Kerekasztalra az ott ülő szervezetek miatt, de az államtitkár hívására bármikor leülne vele beszélgetni.
Nem tetszik a Klik? Akkor lesz ötven kis Klik
A tiltakozásokról azt mondta, a kormány javára kell írni, hogy szóba állt a tiltakozókkal, „habár suta módon”. Ami azt követően történt, azt viszont már nem, mert az a neves gyermekpszichológust a felcsúti kisvasútra emlékezteti, amit csak azért is meghosszabbítanának a tiltakozások hatására „Nem tetszik a Klik? Akkor lesz helyette ötven kis Klik. Nem tetszik az állami iskoláztatás? Akkor semmi nem marad az önkormányzatoknál, minden állami lesz” – mondta Vekerdy a kormány hozzáállásáról.
Vekerdy első tanácsa az lenne Palkovics Lászlónak, hogy egy évig semmit ne változtasson, ne legyenek gyors intézkedések, így is már „annyit rángatták szegény pedagógusokat”. A sok változás pedig eltereli a tanárok figyelmét a gyerekekről, a kormány ráadásul rendszeresen menet közben változtat a rendszer alapjain. Szerinte „emberellenes és dilettáns dolog” például a gimnázium 4, illetve 6 éve alatt megváltoztatni a szabályokat, azt csak felmenő rendszerben lehet.
Jól lemaradtunk
A tanfelügyeletet Vekerdy nem vezetné be, az ellenőrzéseket mellőzné. Tény ugyanis szerinte, hogy míg egy tanfelügyelő egy rossz tanárnál az átlagnál jobb, egy jó tanárnál az átlagnál rosszabb órát lát általában. Nem véletlen, hogy a finneknél például – akik nagyon jól szerepelnek a PISA-felméréseken – egyáltalán nincs tanfelügyelet.
Ugyanakkor bevezetné a 9 osztályos általános iskolát, ezek szerinte jól működnek, már Lengyelországban is bevált. Régen mögöttünk voltak, de a lengyelek rég lehagytak bennünket, ahogy a szlovákok és csehek is, most a románokkal és bolgárokkal vagyunk egy szinten – tette hozzá.
A pszichológus a tankötelezettséget 18 évre állítaná vissza, és gyerekközpontú iskolát csinálna. Most ugyanis az az elve, hogy „keresztülpréselik a gyerekanyagon a tananyagot”. A diktatúrák gondolkodnak tantervközpontú oktatásban, a demokráciák gyerekközpontú iskolát csinálnak – jelentette ki.
A szakember hosszan beszélt arról is, hogy ebből következik a kifejezetten káros egységesítés, miközben a megoldás a differenciálás. „Hülyeség megkövetelni, hogy például az első év végére mindenki olvasson, nem minden gyerek ugyanabban jó” – mondta. A világhírű fizikus Stephen Hawking például nem tudott megtanulni írni-olvasni alsó tagozaton, ahogy Picasso sem, aki ráadásul matekból is rossz volt. Zseni volt, de a mai magyar oktatási rendszerben értelmi fogyatékosnak mondanák, mert későn tanult meg olvasni és számolni – jegyezte meg.
Baló György kérdésére, hogy mit kellene kezdeni az internet, Facebook miatt kialakult helyzettel, Vekerdy a külföldi iskolák példáját hozta. Így az amerikai és az osztrák iskolát, ahová szeretnek járni a gyerekek, mert oda jó odamenni. Ezekben pedig kifejezetten foglalkoznak például a digitalizációval is. A riporteri ellenvetésre, hogy ezeket a magániskolákat kevesen engedhetik meg maguknak, Vekerdy azt mondta: külföldön, például Németországban ez az alapvető az állami iskolákban is. Így ezekben a gyerekkel – ha szükséges – a tanárok asszisztense foglalkozik, mert ott ilyen is van, nem pedig papírokért küldözgetik mindenhova.
Az első milliárdokat mindig az oktatástól veszik el
Mindez persze pénzkérdés, de a szakember szerint nem véletlen, hogy a finnek, szingapúriak, dél-koreaiak „milyen szegények voltak, és hol tartanak most, és mindezt azért, mert elkezdtek az oktatásra költeni”. Ezt minden párt tudja ellenzékben, aztán kormányra kerül, és az első milliárdokat a közoktatásból vonja ki – tette hozzá.
Szerinte „nem kell Isten pénzét belenyomni” az oktatásba, vagyis nem nagyon sok pénz kellene, de van egy szint, ami mindenképp szükséges, ugyanúgy mint az egészségügyben. Növelni a tanárok anyagi megbecsültségét, változtatni a tanárképzésen és az óvodarendszeren is. Utóbbira azt mondta: nálunk, aki nem viszi a gyereket óvodába, nem kap segélyt, míg máshol aki viszi, az többet kap – ez az emberekre szabott gondolkodás hiányzik szerinte.
Zárszóként azt mondta: a szülőknek azt tanácsolja, hogy keressenek alternatív iskolákat, vagy tegyék magántanulóvá a gyerekeiket, mert „csak tankötelezettség van, de iskolába járási kötelezettség nincs”.
Itt olvashat tovább arról, hogy Vekerdy szerint mi a gyerekkel való együttélés két alapelve.
