Három panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz a kvótanépszavazás ellen, de egyik sem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy megakassza a referendumot. A Kúria döntése után jóformán már csak formai kifogásokba lehet kapaszkodni.
Szerdán járt le az a 15 nap, amíg a parlament határozatát követően még meg lehet próbálkozni a kormány kvótanépszavazásának a megakasztásával. Ebben az ügyben három panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz (Ab).
A népszavazási folyamatnak ezeken a stációkon kell átmennie:
- a Nemzeti Választási Iroda hitelesíti a benyújtott népszavazási kérdést
- a Kúria elbírálja a fellebbezéseket
- az Országgyűlés megszavazza a népszavazási határozatot
- a köztársasági elnök kiírja a népszavazást
A folyamat az utolsó állomása előtt áll, kérdés, hogy meg lehet-e buktatni még valamilyen eszközzel a népszavazást. Erre elméletileg két mód van: megtámadni a Kúria döntését, amely megengedte, hogy a kérdést a kormány az Országgyűlés elé vigye, illetve megtámadni a népszavazást kiíró országgyűlési határozatot. Összeszedtük, hogy a három beérkezett panasznak milyen esélyei lehetnek erre.
A Kúria döntése elleni panasz
Fodor Gábor parlamenti képviselő hatásköri problémák miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, a Magyar Liberális Párt szerint ugyanis a Kúria nem engedhette volna át a kormány kérdését (amely így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”), mert abban az Európai Unió, és nem az Országgyűlés illetékes. Hasonlóról beszélt korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász, amikor a magyar állam az Európai Unió Bíróságán megtámadta a kötelező kvóták ötletét. Lattmann azzal érvelt, hogy a bevándorlás- és menekültügy 1997, az Amszterdami szerződés megkötése óta uniós jogkör.
Ilyen alkotmányjogi panasz benyújtásának alapvetően két feltétele van – fogalmaz Zsugyó Virág, az Eötvös Károly Intézet kutatója. Az egyik a személyes érintettség, a másik hivatkozási alap pedig az alapjogok megsértése. Még ha az érintettséget elfogadja is az Ab, nem valószínű, hogy az alapjogok sérelme a kvótaügyi népszavazás kapcsán elképzelhető, mivel ezek túl távoli összefüggések. Az Ab honlapján pedig az szerepel, hogy először az alapjogi sérelmet kell vizsgálnia a testületnek.
A sorozatfeljelentő Fidesz-tag, Tényi István hívta fel a hvg.hu figyelmét arra az érdekességre, hogy miközben a Kúria döntése ellen nem lehet semmilyen jogorvoslattal élni, mert ez áll a népszavazási törvényben, valójában mégis lehet. Az alkotmányos panaszról pedig egyáltalán nem rendelkezik a törvény, holott ez alkotmányos alapjog.
Az Ab az ígérte, a panaszt elbírálja még a nyári országgyűlési törvényhozási szünet előtt, vagyis június 14-ig.
A Tényi-féle panasz
Elvileg Tényi István, a sokszoros feljelentő Fidesz-tag keresete is az Országgyűlés határozata ellen irányult volna. De panaszát alkotmányjoginak értelmezte az Ab, és hiánypótlásra szólította fel, hogy mutassa meg, a népszavazási törvény mely részeit tekinti alkotmányellenesnek. Ő maga azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ezt igazából az Ab-tól lenne logikus elvárni.
Az, hogy alkotmányjogi panasznak sorolták be Tényi akcióját, éppen a kormány által kezdeményezett népszavazás további előmenetelének kedvez, mert így a panasznak nincs halasztó hatálya, azaz mehet tovább a népszavazási folyamat. Ezt megerősítette az Ab sajtóosztálya is a hvg.hu-nak. A Kúria népszavazási kérdést átengedő döntése után tehát 60 nap áll rendelkezésre alapjogi panaszokat benyújtani, ezalatt megy tovább a népszavazási folyamat, de úgy, hogy a 60 napba beférjenek a további lépések is: az Országgyűlés meghozza a határozatot, ami után 15 napig (ez járt le szerdán) lehet újabb panasszal élni, amit az Ab a 60 napos határidő végére kivizsgál.
Az Ab tehát a május 3-i Kúria-döntés nyomán július 2-ig bírálják el a panaszt, miközben a Parlament már június 15-én nyári szabadságra vonul. Ebben a helyzetben az Ab jóindulatán múlik, hogy még a nyári törvényhozási szünet előtt vizsgálja-e meg az alkotmányjogi panaszt.
Az Ab azonban már közölte, hogy arra törekszik, még a törvénykezési szünet kezdete előtt döntsön az ügyekben. És az is igaz, hogy megoldhatatlan probléma nem keletkezne akkor sem, ha a szünetbe is belenyúlna a jogorvoslat elbírálása, mert ha új szavazásra lesz szükség, rendkívüli ülésre össze lehet hívni az Országgyűlést. És az Alkotmánybíróság honlapján egyébként úgy szerepel, hogy Áder János csak a jogorvoslati teendők lezárulta után írja ki a népszavazást a döntésétől számított 70-90. nap közötti időpontra, valószínűleg szeptember végére, október elejére.
A parlamenti határozat elleni panasz
Az Országgyűlés által megszavazott népszavazási határozat ellen irányult egy anonim bejelentő felülvizsgálati indítványa. A határozat ellen bárki beadhat felülvizsgálati kérelmet, ha úgy látja, hogy az nem törvényes, vagy nem felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak. Zsugyó Virág szerint ebben az eljárásban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát érdemben csak akkor vizsgálja, ha olyan lényeges változás következett be, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést ez érdemben befolyásolhatja – ez tehát eléggé leszűkíti az érdemi vizsgálat körét, nehogy az NVB vagy a Kúria munkáját kelljen elvégeznie újra az AB-nak.
Fodor és Tényi indítványán kívül még egy (az indítványozó nem kívánta felfedni magát, így a dokumentumot anonimizálták) érkezett az Ab-re, ez arra hivatkozik, hogy a népszavazást elrendelő határozatot az Országgyűlés nem megfelelő eljárásban fogadta el, mert az európai ügyek bizottságában nem vitatták meg a kérdést. Hivatkozik ugyanakkor arra is, hogy az Országgyűlésnek nem volt hatásköre a népszavazás elrendelésére, mert országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, és ez az uniós menekültügyi szabályozásra nem áll. Zsugyó Virág szerint az indítványozó ezek miatt úgy gondolja, hogy olyan súlyos eljárási hibái vannak a határozatnak, amelyek megalapozzák annak közjogi érvénytelenségét.
A nagy kérdés, és ezt kell az Ab-nak majd eldöntenie, hogy ez akkora súlyú, lényeges sérelem-e, amelyet érdemben kell tárgyalni. Mindezek alapján úgy tűnik, az igazi döntési lehetőség a kérdésben a Kúria kezében volt, nehéz elképzelni, hogy ezek a formai, alkotmányjogi okokra hivatkozó panaszok meg tudnák akasztani a népszavazási gépezetet.
