Nem nagyon találunk szakmai érveket a Déli pályaudvar bezárása mellett, mégis e mellett kardoskodik Lázár János. Tudatos és öncélú szembemenés ez a szakmai érvekkel vagy sima kommunikációs blöff?
Nem támogat hibrid megoldásokat a Déli pályaudvar ügyében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, csak a teljes bezárást tudja támogatni, hangzott el a legutóbbi kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Csak és kizárólag a parkosítást tudja elképzelni, "a langyosat az Isten is kiköpi" fogalmazott. A kérdés azért merült fel, mert előzőleg a 2017-es költségvetésben 5 milliárd forintot különítettek el a Déli rozsdaövezeteinek felszámolására és a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciójának első ütemére. A két pályaudvar sorsa, hosszú távú koncepciója őszig már el is dől.
Első olvasatra úgy tűnhet, a kormány sportot űz abból, hogy homlokegyenest szembemegy a szakértőkkel:
– Nem találkoztunk még olyan szakértővel, aki a pályaudvar teljes bezárása mellett állt volna ki. Még Vitézy Dávid közlekedési szakértő, a BKK volt vezérigazgatója, is úgy fogalmazott "akár a Déli területének 90%-a felhasználható más célra úgy, hogy a vasúti forgalom lényege is megmarad".
– A Déli bezárásával ugyanis Kelenföldnél állnának meg a vonatok. Innen át kellene szállni a 4-es metróra, ami megnövelné az utazási időt. Márpedig az EU minden vasútfejlesztése arra törekszik, hogy lecsökkentse a vasúti utazás idejét, hogy életképes alternatívát kínáljon, vagyis hogy megérje átülni az autóból a vonatra. Egy tanulmány leírja, hogy 10-15 perccel több időbe is telhet Budapest egyes részeiről, ha a Déli helyett a Kelenföldibe kell eljutni. Ennyi menetidő-csökkenésre az EU például a St. Pölten–Bécs vonalon 500 milliárd forintot költött el.
– Kelenföld nem fejpályaudvar, rengeteg szempontból nem tudná kiváltani a Déli pályaudvart, kezdve a vágányok számával (amelyekből nemrég szüntettek meg párat a P+R parkoló építése miatt), folytatva az összeomlás szélén álló állomásépülettel. Alagutakra, szerelvényfordítókra lenne szükség, tárolási vágányokat kellene építeni – tízmilliárd forintok és évek kellenének ehhez. A VEKE szerint Kelenföldet nem lehet átépíteni a Déli kiváltására.
– A kormány kapacitásbővítést vállalt a Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégiában, ettől nem térhet el.
– Ha a kormány eltér a stratégiától, az EU visszakövetelheti az eddig elköltött vasútfejlesztési pénzeket is – a VEKE szerint erre kifejezetten árgus szemekkel figyelnek, és a legkisebb hibára is lecsapnak.
– Minden, általunk elért szakértő arról beszél, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha valamilyen módon megmaradna a Déliben a vonatforgalom, de befednék az egész területet, és arra lehetne bármit építeni a parktól kezdve az épületekig. A történet egy szereplője nem mondott erről semmit: a kormány.
– Vitézy Dávid arról beszélt, bőven lehet idő kitalálni, hogy mit akarunk a Délivel és a Kelenföldi pályaudvarral, de a kormány őszig le akarja zárni az ötletelést, és dönteni akar a kérdésben.
A Magyar Közlekedési Klub (MKK) azt nyilatkozta, a pályaudvarok körüli elképzelésekkel a kormányhoz kapcsolódó gazdasági kliensek jól járnának, de a társadalom már nem. Lázár János is elmondta már többször, hogy a következő EU-s finanszírozási ciklusban már alig költene az unió közútfejlesztésre, a nagy pénzeket immár a vasútfejlesztésre lehet majd költeni. Erre utalhatott az MKK.
A vége úgyis a felülépítés lesz, csak addig meggyomrozzák a közvéleményt pár elképesztő ötlettel, hogy utána előálljanak a kompromisszummal – tippelte a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő szakértő.
Azokról a szakértői véleményekről, amelyek szerint nem jó ötlet a Déli bezárása, ebben a cikkünkben írtunk, itt pedig olvashatja, mit gondolnak a szakértők a rozsadövezet felszámolásáról és Kelenföld átépítéséről.
