A civilek és a helyi lakosok egyre erősebb tiltakozása közben is folytatódik a nagykovácsi mega-CBA projekt. A falu közepére egy rétre, a bölcsőde és óvoda mellé telepítendő üzletközpontban az önkormányzat is irodákat kap, tíz éven át havi 800 ezer forintot fizetnek ezért.
Nagykovácsi közepén hatalmas zöld rét terül el a templom, a temető és a bölcsőde között. A terület egy része magántulajdon: a CBA-hoz kapcsolható (tulajdonosa, Breier László a CBA alapítói közt van) Vörösvár Invest Kft. vett meg az önkormányzattól 2011-ben 216 millió forintért egy egyhektárnyi területet. A telekre a CBA tervez Príma plázát építeni: az eredeti tervek még egy 6000 négyzetméteres, helyenként nyolc méter magas épületegyüttesről szóltak parkolóval, aztán a 2012-ben érvénybe lépett plázastop hatására módosítottak rajtuk, ma már csak 4000 négyzetméterről szólnak.
Bölcsi mellé pláza?
A plázastop meg is nyugtatta a helyieket, ám kiderült, hogy a módosított tervekkel elindul a fejlesztés. 2015 nyara óta egyre szervezettebb formában tiltakoznak azok a nagykovácsiak, akik úgy gondolják, a falu közepére nem üzletközpontot kellene építeni. Ráadásul nem az óvoda-bölcsőde mellé (amelyet egyébként éppen a telekeladásból származó pénzből épített az önkormányzat). A tiltakozók szerint az úthálózat sem lesz képes megbirkózni a megnövekedett forgalommal, ezért inkább a nagyközség szélén kellene megépíteni a plázát, aminek a megépülése amúgy a helyi kereskedőknek sem kedvez. A Budai Tájvédelmi Körzet kellős közepén, a völgyben fekvő Nagykovácsi közepén egy lég- és hangszennyezést megnövelő beruházás a tiltakozók szerint rossz ötlet. Nem azért élnek itt, vagy költöztek ide az emberek, hogy hajnalban érkező teherautók hangjára ébredjenek, ugyanazt kapják, mint a fővárosban.
Az önkormányzat azzal védekezik, hogy a terület magánkézben van, és a tulajdonosa azt kezd vele, amit akar. Kiszelné Mohos Katalin polgármester azt is elmondta a hvg.hu-nak írt levelében, hogy tárgyaltak egy esetleges telekcseréről a CBA-val, de az nem vezetett eredményre, mert az önkormányzat nem tud megfelelő csereingatlant felajánlani. A környezeti terhelést vizsgáló eljárások előzetes szakasza április 13-án megkezdődött, vagyis megindult a beruházás a maga útján.
A beruházó közmeghallgatásokon próbálta megnyugtatni a tiltakozókat, a Vörösvár Invest szerint elkészültek a hatástanulmányok, és azok alapján a beruházás megindítható – írta az Index tavalyi beszámolójában. Viszont a forgalom nőni fog, 12 tonnás teherautók dübörögnek majd végig a kis utakon, hogy kevesebb fordulóból hozzák ki a szállítást. A beruházó próbálja a hang- és szállópor-szennyeződést mérsékelni: drága, de zéró szén-dioxid-kibocsátású geotermikus fűtés-hűtésrendszerrel látná el az épületet, és a gépészetet is a zárt pincerendszerbe helyeznék el, hogy a lehető leghalkabb legyen. De a község lakói így is szkeptikusak, mert még nem láttak pontos számokat arról, hogy hogyan hatna a beruházás a környezetre.
Zárt ülésen döntöttek a bérletről
Az önkormányzat széttárja a kezét, de a tiltakozó helyieket összefogó Civilek Nagykovácsiért Egyesület (Cinke) tagjai szerint az önkormányzat egyszerűen csak nem tett meg mindent azért, hogy eltántorítsa a beruházót az eredeti terveitől, pedig ha nagyon akarta volna, megtehette volna.
Ráadásul a 2016. március 26-i zárt képviselő-testületi ülésen az önkormányzat arról döntött, hogy a szűk, régi, rossz állapotban lévő jelenlegi épületéből a Linum Udvarnak nevezett CBA-üzletközpontba költözik át. A beruházó vállalja a megfelelő önkormányzati helyiségek kialakítását, cserébe a település havi 800 ezer forintos bérleti díjat fizet a CBA-nak, tíz éven át. Erre az önkormányzat szerint a keletkező helyi iparűzésiadó-bevételből telne, mivel az önkormányzat amúgy szegény, nincs pénze felújítani vagy kibővíteni a jelenlegi önkormányzati épületet. Az ellenzők furcsának tartják, hogy erről zárt ülésen döntenek, ahogyan azt is vitatják, hogy miért épp erre kell elkölteni a keletkező iparűzésiadó-bevételt.
Egy önkormányzati képviselő betett a népszavazásnak
De más is arra utal, hogy az önkormányzat igazából inkább támogatja, mint ellenzi a beruházást. A civilek kétszer is megpróbáltak ügydöntő helyi népszavazást kérelmezni, az első kérdést a helyi választási bizottság (hvb) elkaszálta, de a másodikat, amit a zengői sikeres népszavazás logikája alapján fogalmaztak meg a benyújtók, már hitelesítette az iroda. Ez úgy szólt: a lakosok egyetértenek-e azzal, hogy a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosuljon úgy, hogy a templom, a bölcsőde és az óvoda közötti telken ne épülhessen kereskedelmi célú építmény. Csakhogy a hitelesítés után 15 nap állt rendelkezésre fellebbezésre, és ezt meg is tette dr. Klein Katalin független önkormányzati képviselő (és a Dr. Lovász Ügyvédi Iroda).
A Budapest Környéki Törvényszék másodfokon elkaszálta a népszavazást azért, mert a helyi adókról, zárszámadásról, költségvetésről nem lehet népszavazást indítani, miközben ez a kérdés nem is erre vonatkozott. De mivel egy esetleges tiltás érdeksérelmet okozna a beruházónak (vagyis a CBA nem építhetne üzletközpontot), és ez kártérítés fizetésével járna, az már kihatna a jövőbeli költségvetésre, illetve az önkormányzatnak bevételkieséssel is kell számolnia. (Nem egyértelmű, hogy lenne ilyen kártérítési kötelezettség, ha a beruházó nem építhetne plázát, hisz a telkeken lakóépületet továbbra is lehetne építeni.) Sőt, a kereskedelmi funkciók kizárása miatt az önkormányzat esetlegesen nem tud a közszolgáltatások kötelezettségének eleget tenni, áll az indoklásban – vagyis ha nem épül pláza, akkor az önkormányzat törvényt sérthet. Mindez kitekert jogászi érvelésnek tűnik, de a Törvényszék meghajolt a fellebbezés érvelési bravúrjai előtt, és elkaszálta a népszavazást.
„Népszavazási kezdeményezés is indult a kérdésben, de a magánterületen megvalósuló magánberuházásról jogszerűen nem kezdeményezhető népszavazás” – áll az önkormányzat levelében, bár látjuk, nem erre vonatkozott a népszavazási kérdés. Még egy út maradt: ha az önkormányzati képviselők egynegyede kezdeményezi a helyi népszavazást, akkor ki kell írni a referendumot. A tiltakozók reménykednek abban, hogy a képviselők közt is egyre többen ellenzik a fejlesztést, és esetleg élére állnak egy ilyen kezdeményezésnek.
Aláírásgyűjtés – jó ez a polgármesternek?
A tiltakozók idén február óta aláírásokat gyűjtenek, úgy tudjuk, most már 1000 körüli aláírásnál tartanak (a polgármestert úgy 1200 szavazattal választották meg). A Facebookon elérhető egy térkép, amely megmutatja, az aláírók Nagykovácsi melyik részén laknak.
Ezen látszik, hogy a most már hivatalosan hét-, nem hivatalosan tízezres lélekszámúra nőtt falu minden pontjáról érkeznek az aláírások. Nemcsak a beruházás közvetlen közeléből, ahogy a tiltakozás ellenzői állítják, hanem mindenhonnan. Az sem tűnik alátámaszthatónak, amit a polgármester írt a hvg.hu-nak: a mostani ellenzők nem tiltakoztak akkoriban, vagyis 2011-ben, amikor az adásvétel megtörtént, bár ennek az is lehet az oka, hogy akkor még nem laktak a településen. Az aláírások gyűjtésének a tiltakozás demonstrálása a célja, nem több.
A polgármester azt válaszolta az aláírásgyűjtésről érdeklődő kérdésünkre, hogy a Cinke „az Önkormányzat többszöri kérésére, felszólítására sem adta át az aláírásokat, így nincs hitelt érdemlő információnk arról, hogy gyűjtöttek-e aláírást, ha igen, mennyit, és a település többsége vajon támogatja-e a kezdeményezésüket vagy csupán egy hangos kisebbség akciójáról van szó”.
Azt, hogy az önkormány zárt ülésen döntött a bérletről, és nem hagyta annyiban a helyiek OVB által hitelesített népszavazási kérdését, egy közeli üzlet alkalmazottja úgy fordította le: „az a baj, hogy a polgármester a CBA-t képviseli, és nem a lakókat”. A falu fő utcáján, a Kossuth utcán lévő kereskedők többsége is ellenzi a város közepére tervezett üzletközpontot, nyilván saját üzletükre is gondolva úgy érzik, hogy nem illik a kis közösségbe egy ekkora bolt, a plázának egy városban a helye.
Nem állnak le a civilek
De találtunk olyat is, aki támogatja a üzletközpont jelenleg tervezett helyszínét, mondván, ha a falu szélén lenne, akkor ott megállnának a vevők, így kiürülnének a belső területek, senki nem menne be a városba vásárolni. Az önkormányzat pedig olyan kicsi, hogy bővíteni kell, mert a bentiek embertelen körülmények közt dolgoznak. Különben is, hangzik az ellenérv, azok támadják a CBA-t, akiknek a gyerekei a telek eladásáért épült pénzből épült bölcsibe járnak.
A Cinke nem áll le: május 7-re tervez tiltakozó demonstrációt, miközben a fejlesztés előkészületei haladnak tovább – és eddig az időpontig gyűjtik az aláírásokat is. Úgy kalkulálnak, hogy ha sikerül hosszabb távon is napirenden tartani a pláza ügyét, akkor az a fideszes polgármester asszony számára tartós népszerűségvesztést is hozhat.
Kerestük a CBA-t is, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
