„Kedden és csütörtökön a nyugdíjasok ingyen árulhatnak, nem?” – a piac kapuja mellett alkalmanként zöldséget áruló idős férfi nem érti, hogy miért kellett neki fizetnie az „ingyenes” napon, az meg végképp érthetetlen számára, hogy a díjbeszedőt miért kísérte négy rendőr, akik közül az egyik még igazoltatta is őt. Így indult a csütörtök reggel a szegedi Cserepes sori piacon. Az árusoktól a napi helyjegyeket beszedő piaci alkalmazottat végig rendőrök kísérték, és igazoltatták a kirakodókat.

Piaci állóháború

A „háború” már hetek óta tart a piacot fenntartó önkormányzat cégének vezetője és a piaci kereskedők között. Azzal kezdődött, hogy az igazgató közölte, április elsejével megemelik a bérleti díjakat és a helypénzt. Az évtizedek óta működő városszéli piacon igen színes a paletta: cérnától kezdve a tisztítószereken keresztül a ruhaneműn, bizsun át minden kapható. Nem csupán a készlet vegyes, de az árusok maguk is: vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, nyugdíjukat kiegészítő alkalmi árusok, időnként árusító őstermelők, egyéni vállalkozók. Nagyjából az közös bennük, hogy portékáikat jóval a belvárosi üzletekben kapható termékek árai alatt adják, így azok kelendők a város minimálbérből, illetve még annál is kevesebből élő lakói között.

Szlavkovits Rita

Egy ruhaneműt áruló férfi az 1800 forintért vásárolt nadrágokat 1950 forintért adja, és ahogy számolja, nagyjából 15 forintot keres minden darabon, miután a bérleti díjat, járulékokat megfizeti.

A piacon „pavilonok” sorakoznak, ezekért kell a havi bérleti díjat megfizetni. Helypénz fizetésére pedig azt kötelezik – az elfoglalt terület nagyságától függően –, aki a pavilonok elé asztalokra, vagy az úgynevezett dobozokra is kipakolja áruit. Ráadásul, ahogy Rácz Attila, a Cserepes sori Piac Kft. ügyvezetője mutatja az előző igazgató idején érvényes a piac rendjéről szóló dokumentumot, elődje lényegében külön-külön, egyedileg állapodott meg az árusokkal. Ebben akar rendet vágni az új igazgató, s úgy tűnik, minden áron, tűzzel-vassal, ha kell, rendőrökkel érvényesíti szándékát.

Aláírásgyűjtés, petíció, sztrájk, meg egy kis balhé

Ötezer aláírást gyűjtöttek össze árusok. Nem csak a majdnem kétszáz kereskedő, hanem a vevők is szép számmal aláírták az íveket. A petíciót, amelyben Botka László szocialista polgármestert arra kérik, hogy legyen tekintettel anyagi helyzetükre, szerdán szerették volna átadni a polgármesternek. Botka, bár éppen havi aktuális fogadónapja volt, nem fogadta őket, de nem volt ott a városházán egyik alpolgármestere sem, így a sajtófőnök vette át az íveket. A kereskedők egy órán át várakoztak, hátha szóba áll velük Botka, de hiábavalóan reménykedtek ebben. Még a polgármester által több ízben mindenki előtt nyitottnak deklarált városháza ajtaján sem léphettek be, mert a biztonsági őrök nem engedték belépni őket, de még képviselőjük, Szabó Bálint sem tehette be a lábát.

Az őszödi beszéd kiszivárogtatóinak bíróság elé citálásáról is elhíresült Szabó azért behatolt az egyik iroda ajtajáig, ahol az egyik önkormányzattal szerződött biztonsági ember rácsapott a kezére, emiatt Szabó feljelentést tett. Rendőrök is megjelentek, de ahogy azt informálisan közölték, csak „moderátor” szerepben voltak jelen. Végül a kereskedők az éppen a városban kampányoló szocialista országgyűlési képviselőt, Gőgös Zoltánt találták meg panaszaikkal, aki szegedi parlamenti képviselőtársával együtt megígérte, hogy megvizsgálják az ügyüket. A kereskedőket képviselő Szabó Bálint már ekkor bejelentette, hogy csütörtökön kinyitnak a sztrájkoló árusok, mert többen még a lakbérüket sem tudják kifizetni, hiszen a sztrájk miatt bevételük sincs.

Csütörtök reggel pedig a díjbeszedők már rendőri kísérettel szedték a pénzt, utóbbiak sorra igazoltatták a kereskedőket. A piacigazgató azt mondta, azért kérte a rendőri segítséget, mert a polgári peres eljárás elindításához szükséges tudniuk, ki nem volt hajlandó befizetni a nyitáskor az április elsejétől érvényes díjakat. Értetlenkedésünkre, hogy egy polgárjogi vitába miért van szükség a rendőrökre, Rácz Attila azt válaszolta, hogy csak azok igazoltatására kérték fel őket, akikkel az önkormányzati cég nem áll szerződéses viszonyban, így adataikat sem tudja, holott alkalmi árusként és a megemelt, jelenleg hatályos helypénzt nem megfizetve szabálysértést követnek el. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a rendőrök azokat is igazoltatták, akik szemmel láthatóan a pavilonokban, tehát feltételezhetően szerződéssel dolgoznak a piacon.

Szlavkovits Rita

Elbaltázott kommunikáció?

Mindkét fél zsarolással vádolja a másikat. A városvezetés, illetve a piac igazgatója szerint a díjemelések egyáltalán nem jelentősek, ráadásul, mivel egy átlagot próbáltak kiszámolni, szerintük van olyan is, aki kevesebbet fog fizetni a korábbinál. A fenntartó politikai balhénak, zsarolásnak tekinti a piacosok petícióját, az árusok és a vevők 5000 aláírását összegyűjtő íveket, és azt, hogy képviseletükkel a minden lében kanál Szabó Bálintot bízták meg (az őszödi beszéd kiszivárogtatóit perbe citáló, a SZEVIÉP százmilliós tartozásai miatt vállalkozókat utcára vivő egykori DK-szóvivőről van szó).

A kereskedők egy jelentős része viszont, úgy tűnik, valóban bajban van. Zsadányi János például évek óta árul lomokat saját dobozán (ezek azok a fémbútorok, amelyek többsége a piac tulajdonában van, ebben tárolhatnak is az árusok, majd nyitáskor erre pakolják a holmijukat), most az ő napi helypénzét és bérleti díját is megemelték, ami azt jelenti, hogy a lomok eladásából szerzett 15 ezer forint bevétel mellett nagyjából ugyanennyit ki kell fizetnie a piacnak, így neki semmije nem marad.

Egy fiatal vállalkozó nő már meg is fogalmazta a felmondását, pedig ő még csak decemberben kötött szerződést a kft.-vel. Akkor havi 21 ezer forintos bérleti díjban állapodtak meg, mostantól ennek dupláját kellene fizetnie, így járulékok megfizetése után semmije nem maradna, mondja kifakadva, majd hozzáteszi: „Inkább elmegyek közmunkásnak”.